Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-12 / 259. szám

ft firmirmréir 1924. november 12. Agrárhitel. Irta : dr. Vantsó Gyula, a Magyar Gazdaszö­vetség' igazgatója. Nem kell jóstehetség annak meg.állapi­tásához, hogy télen be fog fagyni, tavasz­fczal fel fog olvadni a viz. Éppen ennyi tudo­mány elegendő annak az igazságnak meg­ismeréséhez is, hogy agrárhitel nélkül nem lehet, agrárhitellel lehet többtermelést re­mélni. Agrárhitelre tehát szükség van. És pedig nemcsak a többtermelés céljából, ha­nem a termelés mai színvonalának meg­tarthatása érdekében is, mert a tiz esztendői óta befektetések nélkül dolgozó agrikul­tura a legutolsó év katasztrofális termése következtében annak a lejtőnek szélére ju­tót, ahotnnan kellő segítség nélkül zuha­násszerű a további ut. Minél tovább késik a segítség, annál mélyebbre történik a zu­hanás és annál nehezebb lesz az ut vissza­felé. És, ha volna valaki, aki a helyzetet másként itéli meg, az helyesen teszi, ha ta­nulmányútra indul a bankvezérek előszo­báiba. Szemlét tart a kölcsönt kérők fölött es osztályozza őket foglalkozás szerint. Ta­nulmányutjának első órája után megállapít­hatja, hogy a pénz után szomorú hajsza folyik, hogy ennek résztvevői közül nyolc­van százalék agrárhitelért kilincsel és hogy — pénzt nem kap! De nagyon könnyű azt is megállapítani, hogy miért nem kap? Azért, mert pénz leg­többnyire nincs, vagy ha van, olyan feltéte­lek mellett adják, amilyeneket a gazda nem vállalhat, mert negyven százalékos kölcsönt a föld el nem bír. Ez a helyzet érlelte meg azt a köztudatot, hogy agrárhitelért a külföldhöz kell, mert csak a külföldhöz lehet folyamodni. Vannak ugyan pénzügyi teoretikusok, akik bel­földi tőkeképződésről álmodnak és a szü­letendő tőkékkel akarják a már régen meg­iszületett, sőt elaggott hiteligényeket, ez a »filius, ante patrem« elmélet azonban cső­döt mond és hajótörést szenved azon a gyakorlati igazságon, hogy agrárállamban tőke csák akkor képződhetik, ha a gaz!da zökkenés nélkül termelni tud. És mert ez igy van, a belföldi tőkeképződésnek is egyik feltétele, az agrárhitel, vagyis a bél­földi tőke első aranykoronáinak a külföldi tőke ittmaradt gyümölcseiből kell megszü­letniük. Nem tudjuk ilyen körülmények között megérteni, azt a félelmet, amely lépten-nyo­mon megnyilvánul a külföldi tőke ellen azért, mert annak bevonulása esetleg bizo­nyos ipari cikkek importjának növekedésé­vel kapcsolatos. Azt mondják erre a hazai ipar érdekvédői, hogy indusztriális szempon­tokból veszedelmet jelent. A közgazdasági egyszeregy azonban nem ezt bizonyítja. Mert — kérdezzük — hol, hogyan és meddig van megvédve a hazai ipar érdeke agrárhitel nélkül? Honnan és miből remélhet a hazai ipar magának felvevőképes piacot terem­teni agrárhitel nélkül? Vájjon jobb lesz-e a splendid isolation, a külföldtől való her­metikus elzárkózás során a mezőgazdasággal együtt a lejtő szélére kerülni, mint az ag­rárhitel érdekében megnyitni egy "bizonyos határig az utat a külföld versenyének? És végtére az a nagyobbik kár-e, ha a mezőn gazdaság idegen tőkével felvevőképességé­ben növekedik, vagy az, ha hitel hiányában tovább balkanizálódik ? Érezzük a helyzet súlyát, világosan lát­juk á császármetszés jó és rossz oldalát. Az azonban egészen bizonyos, hogy min­dennapi kenyerünk biztosítása agrárhitel nél­kül el sem képzelhető, tehát vagy megadja ezt a hitelt a belföldi tőke, vagy n^m állja útját a külföldinek. Ha pedig ilyen belföldi tőke egyáltalán nincsen, akkor ebben a szo­morú nincs-ben benne van az is, hogy nincs­telenségünk következményeit a mindennapi kenyér érdekében mindnyájunknak vállal­nunk kell. | mindig ott tartózkodik valaki a geszti kú­rián,, hogy a nagyasszony ne legyen egé­szen egyedül. Miután a szemei gyöngék,, fölolvassák neki a lapokat,, kivéve a po­litikát, mert ez nem érdekli ma már az özvegyet,, aki pedig sohasem maradt el a Ház egyetlen üléséről sem,, ha ura föl­szólalt. A nap délelőttjét a parkban tölti az özvegy és ott délután az unokákkal ját­szik. i ( ; , Hogy él özvegy gróf Tisza Istvánná geszti magányában ? Geszt, nov. 11. Immár hat éve, hogy Tisza István gróf özvegye a legteljesebb visszavonullságban él geszti kastélyában,, ahol Tisza halála óta úgyszólván semmi sem változott. A dolgozószoba még ma is ugy áll, amint azt a gróf legutoljára el­hagyta, a toll, a ceruza és a jegyzetek' ugyanugy pihennek. Ebbe a szobába senki sem lép be. A széles,, boltíves, vadász­trofeákkal ékesített folyosókon néma csönd honol s csak néha hallik a három játszadozó unoka hangja. Hat özvegyi év fután a nagyasszony még ma is oly bánatos, szomorú,, mint volt a tragédia első percé­ben, talpig gyászban jár és hat éven át nem volt szabad előtte említeni az ura halálát. Hat évig nem volt szabad beszélni a tragédiáról s most néhány hete annak, hogy először ejtette kí «István» nevét. — Hat éve nem hagyta el a kastély területét, csupán akkor,, amikor a közeiben fekvő kriptához zarándokolt csöndes imára. — Csak a régi,, hűséges inas, Mihály van, kö­rülölte és természetesen mindig ott van valaki a rokonság közül Egy hallgatólagos megállapodás szerint vagy a Tiszáék,, vagy a Keglevichek,. Radvánszkyak, Bornemisz. sza„ Jósika vagy Zeyk család tagjai közül 1 —­1 Isten hozta... Buster Keaton | | Isten hozta... Buster Keaton jj ff Isten hozta... Buster Keaton | i 1 Isten hozta... Buster Keaton f | Isten hozta... Buster Keaton | | Isten hozta... Buster Keaton | omoki gazdaság 1500 holdas, 'keres azonnali vagy január 1-i belépésser szorgalmas, erélyes Folyamodványhoz bizonyítvány másolatok •satolandók, valamint szabatosan közlendő a fizetési igény. Személyes megjelenés mellőzendő. — Cim a kiadóhivatalban. 4654-4 UZZ £S5£K! Hf AX LINDER szerdán-csütörtökön Föllép az Apollóban A gépmadár szárnyán utazhat szerdán-csütörtökön az Apollótól A legszebb télidivat kreációk szerdán-csütörtökön az Apollóban Ma kedden a Diadalban A szerencse katonái Főszerepben: Normann Kerry és Anna O'Nilsson Izgalmas amerikai kalandor dráma

Next

/
Thumbnails
Contents