Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-12 / 259. szám
ft firmirmréir 1924. november 12. Agrárhitel. Irta : dr. Vantsó Gyula, a Magyar Gazdaszövetség' igazgatója. Nem kell jóstehetség annak meg.állapitásához, hogy télen be fog fagyni, tavaszfczal fel fog olvadni a viz. Éppen ennyi tudomány elegendő annak az igazságnak megismeréséhez is, hogy agrárhitel nélkül nem lehet, agrárhitellel lehet többtermelést remélni. Agrárhitelre tehát szükség van. És pedig nemcsak a többtermelés céljából, hanem a termelés mai színvonalának megtarthatása érdekében is, mert a tiz esztendői óta befektetések nélkül dolgozó agrikultura a legutolsó év katasztrofális termése következtében annak a lejtőnek szélére jutót, ahotnnan kellő segítség nélkül zuhanásszerű a további ut. Minél tovább késik a segítség, annál mélyebbre történik a zuhanás és annál nehezebb lesz az ut visszafelé. És, ha volna valaki, aki a helyzetet másként itéli meg, az helyesen teszi, ha tanulmányútra indul a bankvezérek előszobáiba. Szemlét tart a kölcsönt kérők fölött es osztályozza őket foglalkozás szerint. Tanulmányutjának első órája után megállapíthatja, hogy a pénz után szomorú hajsza folyik, hogy ennek résztvevői közül nyolcvan százalék agrárhitelért kilincsel és hogy — pénzt nem kap! De nagyon könnyű azt is megállapítani, hogy miért nem kap? Azért, mert pénz legtöbbnyire nincs, vagy ha van, olyan feltételek mellett adják, amilyeneket a gazda nem vállalhat, mert negyven százalékos kölcsönt a föld el nem bír. Ez a helyzet érlelte meg azt a köztudatot, hogy agrárhitelért a külföldhöz kell, mert csak a külföldhöz lehet folyamodni. Vannak ugyan pénzügyi teoretikusok, akik belföldi tőkeképződésről álmodnak és a születendő tőkékkel akarják a már régen megiszületett, sőt elaggott hiteligényeket, ez a »filius, ante patrem« elmélet azonban csődöt mond és hajótörést szenved azon a gyakorlati igazságon, hogy agrárállamban tőke csák akkor képződhetik, ha a gaz!da zökkenés nélkül termelni tud. És mert ez igy van, a belföldi tőkeképződésnek is egyik feltétele, az agrárhitel, vagyis a bélföldi tőke első aranykoronáinak a külföldi tőke ittmaradt gyümölcseiből kell megszületniük. Nem tudjuk ilyen körülmények között megérteni, azt a félelmet, amely lépten-nyomon megnyilvánul a külföldi tőke ellen azért, mert annak bevonulása esetleg bizonyos ipari cikkek importjának növekedésével kapcsolatos. Azt mondják erre a hazai ipar érdekvédői, hogy indusztriális szempontokból veszedelmet jelent. A közgazdasági egyszeregy azonban nem ezt bizonyítja. Mert — kérdezzük — hol, hogyan és meddig van megvédve a hazai ipar érdeke agrárhitel nélkül? Honnan és miből remélhet a hazai ipar magának felvevőképes piacot teremteni agrárhitel nélkül? Vájjon jobb lesz-e a splendid isolation, a külföldtől való hermetikus elzárkózás során a mezőgazdasággal együtt a lejtő szélére kerülni, mint az agrárhitel érdekében megnyitni egy "bizonyos határig az utat a külföld versenyének? És végtére az a nagyobbik kár-e, ha a mezőn gazdaság idegen tőkével felvevőképességében növekedik, vagy az, ha hitel hiányában tovább balkanizálódik ? Érezzük a helyzet súlyát, világosan látjuk á császármetszés jó és rossz oldalát. Az azonban egészen bizonyos, hogy mindennapi kenyerünk biztosítása agrárhitel nélkül el sem képzelhető, tehát vagy megadja ezt a hitelt a belföldi tőke, vagy n^m állja útját a külföldinek. Ha pedig ilyen belföldi tőke egyáltalán nincsen, akkor ebben a szomorú nincs-ben benne van az is, hogy nincstelenségünk következményeit a mindennapi kenyér érdekében mindnyájunknak vállalnunk kell. | mindig ott tartózkodik valaki a geszti kúrián,, hogy a nagyasszony ne legyen egészen egyedül. Miután a szemei gyöngék,, fölolvassák neki a lapokat,, kivéve a politikát, mert ez nem érdekli ma már az özvegyet,, aki pedig sohasem maradt el a Ház egyetlen üléséről sem,, ha ura fölszólalt. A nap délelőttjét a parkban tölti az özvegy és ott délután az unokákkal játszik. i ( ; , Hogy él özvegy gróf Tisza Istvánná geszti magányában ? Geszt, nov. 11. Immár hat éve, hogy Tisza István gróf özvegye a legteljesebb visszavonullságban él geszti kastélyában,, ahol Tisza halála óta úgyszólván semmi sem változott. A dolgozószoba még ma is ugy áll, amint azt a gróf legutoljára elhagyta, a toll, a ceruza és a jegyzetek' ugyanugy pihennek. Ebbe a szobába senki sem lép be. A széles,, boltíves, vadásztrofeákkal ékesített folyosókon néma csönd honol s csak néha hallik a három játszadozó unoka hangja. Hat özvegyi év fután a nagyasszony még ma is oly bánatos, szomorú,, mint volt a tragédia első percében, talpig gyászban jár és hat éven át nem volt szabad előtte említeni az ura halálát. Hat évig nem volt szabad beszélni a tragédiáról s most néhány hete annak, hogy először ejtette kí «István» nevét. — Hat éve nem hagyta el a kastély területét, csupán akkor,, amikor a közeiben fekvő kriptához zarándokolt csöndes imára. — Csak a régi,, hűséges inas, Mihály van, körülölte és természetesen mindig ott van valaki a rokonság közül Egy hallgatólagos megállapodás szerint vagy a Tiszáék,, vagy a Keglevichek,. Radvánszkyak, Bornemisz. sza„ Jósika vagy Zeyk család tagjai közül 1 —1 Isten hozta... Buster Keaton | | Isten hozta... Buster Keaton jj ff Isten hozta... Buster Keaton | i 1 Isten hozta... Buster Keaton f | Isten hozta... Buster Keaton | | Isten hozta... Buster Keaton | omoki gazdaság 1500 holdas, 'keres azonnali vagy január 1-i belépésser szorgalmas, erélyes Folyamodványhoz bizonyítvány másolatok •satolandók, valamint szabatosan közlendő a fizetési igény. Személyes megjelenés mellőzendő. — Cim a kiadóhivatalban. 4654-4 UZZ £S5£K! Hf AX LINDER szerdán-csütörtökön Föllép az Apollóban A gépmadár szárnyán utazhat szerdán-csütörtökön az Apollótól A legszebb télidivat kreációk szerdán-csütörtökön az Apollóban Ma kedden a Diadalban A szerencse katonái Főszerepben: Normann Kerry és Anna O'Nilsson Izgalmas amerikai kalandor dráma
