Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-09 / 257. szám

19S4. november 9. 9 — A legsötétebb Bózsautcáböl. Teg­nap ej jel 11 órakor rémes visitás zavarta meg a Rózsa utcai békés polgárok álmát, Ijjedt emberek szaladtak ki az utcára, mert a falakon keresztül beszűrődő han­gokból gyilkosságra gondoltak. Nem tör­tént pedig egyéb,, mint Jeney József ottani lakos agyonvert egy kutyát, minden ok „élkül. Ez az ember máskülönben külö­nös passzióval üziezt a sportot,.merl rövid időn belül ez már a második eb,, amelyet igy pusztilott ki. A rendőrségnek felhív­juk a figyelmét erre, a közcseudbáboritás­sal kapcsolatos embertelenségre, amelyet azzal sem lehet menteni,, hogy az illető suszter és a tímárhoz is elviheti a bőrt kicserzés végett,, igy juttatva magát olcsó bőrbeszerzési forráshoz. — Ami biztos, az biztos, hogy kézi­munkálnivalója akkor lesz pontos,, ha azt Kis SLernnél rajzoltatja elő. Rengeteg uj minta. Preciz, Ízléses, tiszta szép és olcsó munka. Gyapjufonalak, selymek és gombáthuzás. — a közelgő léi es a ruházkodási problémák. A közeígő tél óriási gondokat okoz a vidéki intelligenciának, hiszen m'b" denki téli ruhaszükségleteinek beszerzésével foglalkozik. Hogy jól és olcsón vásárolhas­son a közönség, felhívjuk figyelmüket az 1850-ben alapított világhirü Semler cég-re, mely áldozatokat nem kímélve bocsátja ren­delkezésére a nagyközönségnek a legújabb békebeli angol szöveteit a lehető legjutányo­Ssabb árakon, még a régi vámtarifa alapján kalkulálva. — Azonfelül módot nyújt min­denkinek ahhoz, hogy ruha- és télikabát-szö­veteket jól és olcsón vásárolhasson, azon körülmény, hogy az elsőrendű áruiról világ­szerte ismert londoni Semler-cég (London 14. Golden Square) óriási forgalma folytán felhalmozódott szövetmaradékait mind Bu­dapestre küldte, melynek árusítása a cég Bécsi-utca 7. alatti fő-, és Koronaherceg-utca 9. alatti fióküzletében megkezdődött. BflMHBBnoamSKI&HBHB&BBnBBBHHHMHI I 1 t Normann |HR Anna Kerry HH O'Nilsson Orion produkció a Mm totói fjJI I 1 • < f? '-•« f "T'TV ff ff . í amerikai kalandor dráma Hétfőtől i biadfllban. — a nemzetek szövetsége meg csaK a győztes államok képviselete. A németor­szági lapok a Nemzetek Szövetsége kisebb­ségi bizottságának működésével kacsolatban most emlékeznek meg a Magyarországtól el­vett területeken, de különösen az oláh uralom alatt élő magyarság és németség helyzetével s megállapítják, hogy a Nemzetek Szövetsé­gének kisebbségi bizottsága — »bluff«. A lapok, különösen Colban Erichet támadják aki annak idején Erdélyt is bejárta a Nem­zetek Szövetségének megbízásából. Ezt az egész szemleutat az összes lapok komoly­talannak minősítik és megállapítják, hogy nemcsak hogy nem enyhítették ezzel a fele­kezeti nemzeti kisebbségek nehéz helyzetét hanem még súlyosabbá és elviselhetetlenebbé tették, miután Románia ebből azt látta, hogy nincs mit tartania a Nemzetek Szövetségének ellenőrzésétől. — Összevonják az erdélyi efemi is­kolakat. Bukarestből jelentik: Az uj nép­iskolai törvény alapján,, amelynek végre­hajtását most kezdik meg,, az elemi isko­lák négyosztályuak lesznek. Az első és második osztályt első osztállyá vonják össze,, a harmadik osztály lesz a máso­dik, negyedikből a harmaidlik ós az ötödik hatodik osztályból a negyedik osztály. — Ezt az intézkedést az összes erdélyi szü­lők,, nemzetiségre való tekintet nélkül, sé­relmesnek tartják és elhatározták — töb­bek között Temesvárolt is — hogy ameny. nyiben a sérelmes rendeletet nem változ­tatják meg, sztrájkba lépnek és gyer­mekeiket nem engedik iskolába. — Uj iparok. Grósz Miklós cipőfel­sőrész készítő,, Szédlár Mihály teherszál­lító talyigás, Ifj. Krecsák József uri- női divat és rövidáru kereskedés, Demeter Sán dor vas,, vasáru, műszaki és konyhafelsze­relési cikkek kereskedése. Führer Ignác tüzelő anyagok kicsinybeni árusítása,, Föl­des Ignác és Sándor termény,, burgonya, kerti termékek bizományi vétele és eladá­sa,. Szteranka Nándor gyárilag készült szőrme és bőrsapkák piaci árusítása,, Nyír­egyháza Városi Üzemi r. t. temetkezési' vállalat, gőztéglagyár, jéggyár, gőz és kád­fürdő,, hirdetési vállalat, köztisztasági vál­lalat., kerámiai üzem, asztalos, lakatos, ke­rékgyártó, kovács műhelyek, központi rak­tár,, tennisz üzem és Cordatie bizományi raktár, Csorna János kádár, Veczán Já­nos csizmadia, Hancsak Mihály fazekas és kályhás, Majoros József géplakatos és autó gumi javító, Gráf Mihály teherszállító ta­lyigás,, Róth Teréz korcsma. Kaiz Ignác élelmiszer, cukorka, csemege és vegyes ke­reskedés. Haaz Gyula kereskedelmi ügy­nökség és bizomány . — a képzőművészet válsága. Az ál­talános elszegényedés és a súlyos gazdasági helyzet hazánk képzőművészeit, nevezetesen festőinket és szobrászainkat, sújtja legerő­sebben. — Különösen a fiatalabb nemzedék számára tarthatatlan a helyzet. Mint értesül­tünk, a különböző csoportokba tartozó mű­vészek egységes és erélyes lépésre szánták el magukat. Műalkotásaikat, már régen be­vált párizsi mintára, árverésre akarják bo­csátani olyképen, hogy a közvetítő műke­reskedelem teljes kizárásával magúk, egy alakítandó és saját restben adminisztrálan­dó egyesület utján keresik a kapcsolatokat a nagyközönséggel és az ilyen árverések kikiál­tási árát a szó szoros értelmében vett önkölt­ségi árakon szabják meg. Vándorkiállítások formájában fel fogják keresni vidéki váro­sainkat és a kiállítások befejezése minden városban egy aukció lesz, ahol a közönség valóiban olcsó árakon jut nem egyszer muzeár lis becsű műtárgyakhoz, de ezenkívül meg­van a garanciája arra is, hogy a megvásá­rolt képek valódiak és nem hamisítottak, mint ahogy ez igen gyakran előfordul, kü­lönösen a vándorügynököknél vásárolt ké­peknél. Az ilyen aukciónál vásárolt képek­hez ugyanis annak alkotöja, a vevő kíván­ságára, írásbeli igazolást fog adni arról, hogy a kép tőle származik. _ Orvosi íiír Dr. Kain Hermánö fogorvos a Budapesti Charite Poliklinika v. fogorvosa a néhai dr. Laufer Miks a fogorvosi rendelőjének vezetését átvette. — a románok »nacioneIizáíják» a® erdélyi megyék cimereii is. Bukarestből jelentik: A kormány bizottságot küldött ki azzal a rendeltetéssel,, hogy azok meg­vizsgálják a csatolt területeken a mezei és városi címereket és azok átalakítására javaslatot tegyenek. — Uj panamái lepleztek le a román vasútnál. Bukarestből jelentik: Kinos fel­tűnést kelt a C. F. R. legújabban lelep­lezett panama botránya. A Lupta szerint hosszú hónapokon keresztül kifogástalan vaggonokat szállítottak a vaSutí javítómű­helyekbe,, javítási dijaikat számlázták, a pénz azonban az «illetékes» nagyurak zse­bébe foíyt be. A Lupta különben felhívást intéz az összes vasutasokhoz,, közöljenek minden szabálytalanságot a szerkesztőség­gel,, amely személyük titokban tartása mel­lett meg akarja tisztogatni a C. F. R.-taz3 ottani panamistáktól. — a román kormány alig ölvenedré­szét ÍJZeti a tényleges éri éknek a vállság­földekérl. Bukarestből jelentik: A Vitto­rul élesen támadja Vlád Aurél volt pénz­ügyminisztert, amiért legutóbb egyik ro­mán lapban szóvátette, hogy a kormány a kisajátított földekért a régi 800 aranyiéi helyett 800 papirleit fizet akkor,, amikor egy hold föld forgalmi érléke meghaladja a 30000 l eit. — a kam a ra felterjesztése « kény­szer költsön és az állami belső jar adekr­kölcsön kötvényeinek kibocsátása érdeké­ben. A' kereskedelmi és iparkamara rész­letesen indokolt előterjesztéssel fordult a pénzügyminiszter úrhoz a köznyelven «kényszerkölcsönnek» nevezett kölcsön­plőteg és az ezzel egységesen kezelendő ál­lami járadékkölcsön kötvényeinek sürgős kibocsátása érdekében. A gazdasági élet ugyanis a kölcsönre elvont jelentős,, kö­zei egy billiónyi összeget huzamosabb időn keresztül nem nélkülözheti. A foly­ton fokozódó közterhek,, a kereseti lehető, ségeknek a gazdasági pangás közepette be­állott lecsökkenése, a pénz szűke, a hitel­szervezés nehézsége és a hitel drágasága kívánatossá teszik,, hogy a kényszerköl­csön lerovására fordított összegek felett a gazdasági élet valamilyen formában ren delkezhessék. Nem sokára a "kölcsön cél­jaira fordított,, a Jegybank által engedé­lyezett lombard hiteleket vissza kell fi­zetni, ami csak ujabb összegeket fog el­vonni a gazdasági élettől épen akkor,, ami­kor a hitelviszonyok terén az a megköhy­nyebbülés,. amit az emiitett lombard köl­csönök visszafizetése idejére a közvéle­mény vári, nem következett be. A gazda­sági elet bajai között a legnagyobb jelenleg a tőkehiány. A" nagyipar,, a kisipar, a ke­reskedelem s a mezőgazdaság is egyaránt emiatt panaszkodik. Ezért ls egyetemes közgazdasági érdek, az állami kényszerköl­csön lerovására fordított összegeknek mielőbbi mobillá tétele,. Ennek pedig a módja a járadékkalcsönkö t vériyek Tybo­csátása és a *kö 1 esönkötvényekiiék a 'for­galom és óvadékképesség mindén attribú­tumával való felruházásé'. A kamara e já­radékkő I csön kötvények kibocsátásának csupán technikai akadályát látja,, azon­ben ezek igen könnyen elháríthatok s ha nézzük azt 'az eredményt,, hogy az em­iitett köIcsönkö tvények kibocsátásából a gazdasági élet bajainak némi enyhülése várható, ugy ezek a technikai akadályok minden erővel legyőzendők. Úgyszintén ugyanezen előterjesztésében kérte a ka­mara a Korányi-féle, 1920-ban a bankje­gyek felülbélyegzése áltaí keresztül vitt kényszerkölcsön «Pénztári Elismervényeá­nek«„ sajnos, ma már szerény tőkélt kép­visel az ezekben fekvő érték,, a gazdasági életbe való visszavezetését,

Next

/
Thumbnails
Contents