Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-27 / 272. szám

2 Jimmmm 5iSSHBS® 1924. november 27. Nyíregyháza város népességének fejlődése. A Magyar Statisztikai Szemlében megjelent tanulmány.) Azoknak a mélyreható változásoknak a megismerésére, melyek a békeidővel szemben ma az ország szociális, kulturális és gazdasági életében mutatkoznak, a statisztika szerepe egyre jelen tőség teljesebbé válik. A m. kir. központi statisztikai hivatal, az országnak ez a számadó intézménye a mult év elején indilotta útnak fenti cimü folyóiratát azzal a céllal,, hogy az ország közállapotairól minden vonatkozásban beszámoljon. Hogy pedig az ország tényleges erőviszonyainak megismerését a nagyközönség számára megkönynyitse a számadatok jelentőségét szöveges magyarázatokkal és grafikus ábrázolásokkal világítja meeg\ Mint a közállapotok, nak és közérdekű viszonyok változásainak hűséges regisztrálója a ~ közélet megnyilvánulásának minden területére elvezeti az olvasót. Megindulása után succeszivx? beszámol azokról a változásokról, melyek a békeszerződés folytán az ország területében,, népességében, gazdasági és kulturális viszonyaiban előállottak. Pontos leltárt készíteti elveszett és megmaradt értékeinkről, nemzetközi összehasonlításokkal pedig lehetővé (eszik gazdasági és kulturális erőnknek tágabb perspektívák alapján való megítélését. E folyóirat legutolsó száma különös érdeklődésre tarthat számol a nyíregyházi közönség körében Kováé* Alajos ugyanis hosszabb tanulmány keretében ismerteti Nyiregyháza népességének fejlődését, abból az alkalomból,, hogy a város a közelmúltban ünnepelte 100 éves évfordulóját tannak„ hogy a földesúri hatalom alól felszabadult. A város lakói 1824-ben váltották meg magukat földesuraiktól, a Károlyi és Dessewffy grófoktól vagyis 24 évvel előbb szabadultak fel, mint az ország egyéb jobbágysága. A szeptemberben lezajlott s külső megnyilvánulásaiban is imponáló centennáriális ünnepségek dokumentumaihoz óhajtott a tudománoys statisztikai vizsgálódás a maga szerény adományával hozzájárul. A tanulmány célja volt megrajzolni annak a szaggalolt,, változó ütemű, de az utóbbi évtizedek folyamán erős lendületű fejlődésnek a képel, melynek folyamán az egykori kis 'telepeshelység az Alföld egyik legjelentékenyebb városává' izmosodott. Nyíregyházának 1757. táján — a lakosságnak a folytonos harcok miatt való elköltözése és kipusztulása folytán — csak 2—300 lakosa maradt. A telepítések, a felvidéki bevándorlás és a természetes Szaporodás következtében a város lélekszáma 1789-ben a József-féle népszámlálás szerint 6.923-ra nőtt. Ez időtől kezdve a lakosság rohamosan szaporodott. Az 1857. évi népszámlálás 17.487 lelket talált. — 1869-ben 21.896, 1880-ban 24.102, 1890-bei} 27.014, 1900-ban 33.088, 1910-ben 38.108 és 1920-ban 43.340 volt a lakosok száma. — Az utolsó 50 év alatt tehát a lélekszám megkétszereződött. A tanulmányban közölt táblázatok részletes felvilágosításokat nyújtanak a lakosság anyanyelvi, felekezeti,, foglalkozási és műveltségi viszonyairól, mégpedig nemcsak a máí, hanem az'50 év előtti állások szerint is. Az adatok érdekesen mutatják azt az átalakulási folyamatot, . melynek során a tótokkal szemben eredetileg kisebbségben lévő magyarság aránya 1920-ban a' 99 százalékot csaknem elérte. A vallási megoszlásnál is érdekes, eltolódás mutatkozik az utolsó 50 évben, 1869-ben a katholikusok aránya 19.9 százalék, az evangélikusoké 58.2 százalék volt, 1920-ban 25.5, illetve 37.2 százalék volt a megfelelő arányszám. Hogy Nyíregyháza demográfiái Viszonyaiban végbement változások megfelelő hátteret nyerjenek, a tanulmány 40 évre visszamenőleg közli egész Szabolcs vármegye demográfiái adatait is. A műveltségi viszonyok ismertetésénél az írni-olvasni "tudást, továbbá a középiskolai végzettséget vallásfelekezet j kombinációban tárgyalja, Ezek szerint a? írni-olvasni tudók arányszáma a 6 éveli felüli népességben 86.4 százalék, vagyis az országos átlagot (84.8 százalék) csak kevéssé múlja felül,, a városok arányszámának pedig mögötte marad. A tanulmány végül részletesen ismerteti Nyiregyháza lakosságának foglalkozás szerint való megoszlását; az ezirányu adatok a város eredeti mezőgazdasági jellegének fokozatos megváltozását mutatják. Az őstermelés arányszáma e szerint 20 év alatt 16.2 százalékról 36.9 százalékra csökkent. Az iparforgalomfé ellenben ugyanazon idő alatt 30.7 százalékról 36.9 százalékra emelkedett, tehát már egyensúlyba jutott az őstermeléssel, A város fejlődésére néhány jellemző adatot szolgáltat még" á házak száma s azok megoszlása falazat és tetőzet szerint. 1825-ben Nyíregyházán 1997 volt a lakóházak száma, 1920-iki népszámlálás pedig . már 5.737 házat mutat ki. A háború okozta lakásviszonyokra itt is jellemző, hogy a házak száma az utolsó 10 évben alig szaporodott,. (1910 óta csupán 77-el növekedett) noha a népesség több mint 5000 fővel lelt nagyobb. [ A város fejlődésének és mai állapotának eleven képét rajzolja meg a tanulmány, mely az ismeret terjesztésén kívül kétségtelenül hozzá l'og járulni ahhoz, íiogy a statisztika kedvelőinek táborát városunkban is növelje , f^CÍPÖlS CÍPŐÁRUHÁIBAN MYIUEÜYHA2A itKINYl ILUNA4J1CZA i. Sí.ASi Javításokat Kifogadunk. — Női és leány kabátok leszállított árban kaphatók a Gólya Áruházban, Zöíség-tér 8. A madarak világából. Irta: Vertse Albert. II. Az ijedelmet a mi pákászunk okozta, ki lélekvesztőjével sebesen közeledik. Napbarnított arcú alacsony ember. Kinyújtott lábbal ül a lélekvesztő fenekén s ugyanitt foglal helyet ormótlan, tölcséres puskája is, keményen megtöltve vágott ólommal. A kicsiny, kurtanyelü evező zajtalanul jár a kezében. Az utat jól ismeri, s minden figyelmét oda összpontosítja, hogy zajt ne üssön. Gondosan kikerül minden fűcsomót, minden nádszálat. A csónak előtt ijedten rebben föl egy pettyes vizi csibe, s villámgyorsan surran be a nádasba. A csónak futása lassulni kezd. A pákász arcán feszült figyelem ül, s midőn a nádas szélét elérte, puskáját lövésre készen tartva, feláll csónakjában és bekémlel a nádasba. De csak egy pillanatra, mely azonban elegendő volt arra, hogy a közelben fészkelő kócsagok számáról tudomást vegyen. A pákásztól ugy ötven csónakhossznyira áll a kócsagtelep. 15—20 fészekből állhat, melyek derékben letört nádszálakra vannak építve. A fészkek körül a nád le van tiporva, s az így némileg szabaddá tett vizén a tanya lakóinak egy része lépeget elgémberedett lábait nyújtogatva. Egy-két öreg hím a fészekben állva időközönként ki-kitekintget a nádas fölé, nehogy valami váratlan veszedelem érje a tanya lakóit, melyek gondtalanül rendezgetik a nap fényében tündöklő hófehér tollaikat. A fiatal kócsagok ideges mozdulatokkal űzik az apró halakat, melyek sötét foltokba verődve cikáznak a víz színe alatt, étvágygerjesztő közelségben. A többség gondtalan életet él, vezérük azonban az egyik fészekben állva nrár hosszabb idő óta feszült figyelemmel vizsgálja a nádas egyik pontját, hol a boglyas nádbugák erőszakos rezgése veszedelem közeledtét sejtetik a vén vezetővel, melynek mindinkább idegessé váló viselkedése a többiek figyelmét is fölhívja. Ezek lassan gyülekeznek körülötte. Egy élesebb nádreccsenésre a kócsagcsapat mint egy hófehér, csillogó felhő a levegőbe emelkedik, de szinte abban a pillanatban dördül el a pákász fegyvere s a kócsagcsapat egy része véresen hull vissza a nádasba. A pákász pedig sietve töri magát keresztül a nádason, s kis idő múlva zsákmányával elégedetten evez vissza tanyájára. Feje fölött felriasztott m^-csapatok húznak el nagy hápogva, a levegőben kavarog a sok felriasztott madár, s a bíbicek siránkozó kiáltásai mint gyászének hangzanak a messzeségben. Könnyen elképzelhetjük, hogy ezekben a mocsarakban a közönségesebb madárfajoknak milyen töméntelen sokasága tanyázhatott és hogy ezek a rétjáró emberek menynyit összefoghattak, lőhettek belőlük. Herma nn Ottó egyszer megkért egy ilyen embert, hogy jegyezze fel az általa lelőtt madaraknak a számát. A pákász jegyezte is egy-két hétig, de azután megunta és abbahagyta. Még így is több százra rúgott a lelőtt madarak száma. S hogy milyen pusztítást vihettek végbe közöttük, következtetni lehet abból, hogy egész falvak lakossága a mocsárvilág madaraiból élt. Amikor a Felső Tiszát szabályozták, a környékbeli lakosság erélyesen tiltakozott ellene, mert ha kiszáradnak a mocsarak, kiszárad a tnegfélhetési forrás is. A rétségeknek, a legelőknek is megvolt a maitól eltérő madárvilága, főfey Szerda 5, 7 és 9 órai kezdettel ?ám leánya a. .AJST. Csütörtök 5, 7 és 9 órai kezdettel