Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-25 / 270. szám

4 .JÜIMWTK í9?4. november 25 A Nyíregyházi Ref. Nőegylet egyike azoknak a nemes egyesüléseknek,, amelyek buzgón igyekeznek helyrehozni ily irányú mulasztásainkat s azokból az adományokból, melyekkel önök ma is megsegítették azt az egyletet,, rövidesen meleg ruhácska lesz vézna gyermekeken s cipőcske a hidegtől kékülő lábacskákon. Azok az uj cipöc.kék. "Valahogy-ugy, érzem,, hogy ezek az uj cipőcskék nemcsak a nyíregyházi járdákon fognak majd kopogni,, hanem felhangzik kopogásuk a magasságokba; kopogni fognak érettünk az örök könyörüle. tesség szentélyének ajtaján,, közbenjáróink lesznek imáinknál, melyekben lefki békét,, nyugalmat, szerelelet könyörgünk magunknak,, megváltást és feltámadást a mi Szegény elrabolt,, megszaggatott, sanyargatott magyar hazánknak. A hangverseny. Dr. Szesztay Zoltán szavai mélyen meghatják a közönséget s az alaphang, amelyet ez a beszéd megüt, tovább zsong a lelkekben A megrázóbeszéd után finoman kulturált muzsika varázsa fogta meg a lelkeket. Báró Molnár Viktorné bársonyosan sima, melegen zengő altja, Alexandra N. Lukjanoff intenziven csengő szopránja olvad értékes zenei készültséget reveláló duettben, amelynek szárnyán Mendelssohn—Uhland: Sonntagsmorgen-je, majd a Herbslied, aztán egy Puccini-ária árad a szivekre. A művészi duett tisztaságával, a kifejezés közvetlenségével, megkapó erővel hat. Az énekszám szép. ségét a finom muzsikalitással adott stílusos zongora kis éret fokozta, amelyet Faragó Ödönné látott el. A műsor harmadik száma özv. báró Vay Arnoldné, szül. Mikes Sarolta grófnő zongorajátéka adta. A grófnő nagyszerű zenei készültséggel, abszolút biztos és könnyed technikával, egy elmélyedő lélek gazdagságával hatott. A Bach—Stradal orgonaverseny erőteljes szépségei betöltötték a sziveket, majd Mozart Pastorale változatai bűvölték el a hallgatóságot. Rövid Szünet után Alexandra N. Lukjanoff asszony szóló számaiban gyönyörködött a közönség. Az orosz lélek tüze és borongása áradt az üde csillogással patakzó iszopránból a Verdi Traviatta, Recskunoff: orosz dala, Arditi Valse-jéből és a ráadásul adott dalokból Faragó Ödönné pompás zongorajátékától kisérve. Nagy várakozást keltett dr. Vietórisz Lenke előadó száma. Arany János megreniditően aktuális allegóriáját, Ráchel siralmát szavalta. Siri csöndbe zendültek be az asszonyi sziv észbontó fájdalmának mondatai, amelyeket dr. Vietorisz Lenke gazdag intellektussal, az előadó művészet klasszikus eszközeivel, nemesen szép figurális hatással vitt át a lelkekbe, kivetítve teljesen a magasztos költemény komor szépségét. Az utolsó szám özv. Báró Vay Arnoldné, szül Mikes Sarolta grófnője, aki Schubert, Schytte, Henriquez Frontini, Theodor Espen finom szépségű darabjából válogatta meg a legtökéletesebbeket s hogy harmatos frissességükben mutassa be őket artisztikus játékában. A közönség ujjongó tapssal fogadta, ünneplő óvációkban részesítette valamennyi iszereplőt és nagy elismeréssel nyilatkozott a Református Nőegylet vezetőségéről, a rendezést lebonyolító hölgyekről, Szarka László titkárról, akik ezt a tartalomban és tendenciában egyaránt szivünk szerint való estét ilyen nagy sikerrel készítették elő. Dombrád „november 23. Saját tudósítónktól . Tartalomban és formában egyaránt megható hazafias ünnepség színhelye volt vasárnap Dombrád község. A világháború, ban elesett 137 dombrádi hős kegyeletes emlékére a község lakosságának nemes áldozatkészsége monumentális szobrot emelt. A közel hatezer leiket számláló virágzó nagyközség központi helgjén a községháza előtti téren áll áz elese\t hősöket szimbolizáló, rohamrakész állásban az öreg népfölkelő kitűnően sikerültt kőszobra magas talpazatán. A talpazat oldalain márványbavésetten egyenként felsorolva az elesettek nevei. Alatta pedig köröskörül a koszorúk és virágcsokrok erdeje hirdeti a hálás utókor kegyeletének hazafias élő emlékezetét. Az egész szobor mintegy figyelmeztetője az uj magyar nemzedéknek eljövendő nagy kötelességeire és arra,, hogy mig ezek a kötelességek a rét. gi haza határait nem hozzák vissza,, addig nem felejthet a lesújtott magyar. Az égboltot a komorszinü felhők bus leple boritja el. Gyászünnepségre készül a magyar természet is. A község egész lakossága délelőtt 11 órakor már ott áll a ponyvával körültakart emlékmű körül. Ünnepi komolyságu hangulat, a legszebb ruhájában és lehetőleg feketében mindenki. A fegyelmezettség egy biztos utat tart szabadon az emlékműhöz, melynek közvetlen közelében tágas térség, rajta székekkel és padsorokkal várja az érkező notabilitásokat és vendégeket. Pontban tizenegy órakor a községháza felőJ már jönnek is

: elől Mózer Ernő, a kerület nemzetgyűlési képviselője Nozdroviczky László járási főszolgabíróval és a hadsereg kiküldötteivel, Zalán Antal és Hajdú Mihály ezredessel; hátrább Kürtiig Ferenc községi főjegyzővel Nagy Lajos vm. főlevéífcáros,, a törvényhatóság kiküldölte, Harsányi László főispáni titkár, Magyar Lajos vm. tisztviselő, vélök egy díszbe öltözött vármegyei hajdú hozza a vármegye közönségének szép nagy koszorúját; majd Szabó László százados,, a Vitézi Szék kiküldötte,, a szomszéd községek főjegyzői és lelkészei és még sokan mások. Í Amint elhelyezkednek a szobor körül, megkezdődik az ünnepély. Az egész közönség megható átérzéssel elénekli a Himnuszt és utána Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő méltóságteljes ünnepi alakja jelenik meg az emelvényen. Ünnepi beszédét áhítattal hallgatják. A magyar nép történelmi tulajdonságait fejtegeti, kiemelve ezekből a harci vitézség nagyszerű megnyilvánulásait, rámutatva egyben arra is, hogy a magyar nemzet hálája sohasem feledkezett meg azokról, akik a nemzet érdekében harcoltak és haltak hősi halált. Majd amikor a messze volt világharctereinek jeltelen, korhadt fakeresztes süppedt sírjairól emlékezik meg, a hallgatóság körében az elesettek hozzátartozóinak, az özvegyeknek és árváknak fájdalmas zokogása sir fel. — Amikor pedig kegyeletes szavakkal kifejti, hogy a szerte világon ismeretlen magyar katonasírok helyett, azokat egybefoglaló közös obeliszkjei helyett állította az utókor elesett hőseinek a szobrot, lehull a lepei és fenséges alakjában jelenik meg a kegyeletnek és hálának a jövő szent kötelessészobra. A bus hozzátartozók mintegy gyermekeiket,, férjeiket és apjukat vélik látni az ünnepi pillanat drámaiasan fenséges szent pillanatában ós szivbemarkoló fájdalmas zokogásban törnek ki. E fájdalom egy pillanat alatt áthatja az egész közönséget és közös fájdalom felemelő, fenséi ges érzésévé magasztosul és a következő pillanatban nincs szem,, amely könnycseppet ne volna tele. Végezetül a hősök szelleméhez fordul beszédében az ünnepi szónok és arra kéri őket, hogy a jó Istennél esedezzenek a letiport, megcsonkllolt szegény magyar Hazának feltámadásáért, j A gyönyörűen felépített és igaz magyar fájdalmakat kifejezésre juttató, de a jövő 1 újjászületésében szilárd hittel bizakodó beszéd elhangzása után a községi vegyeskar Pataky Lajos tanitó ügyes dirigálása mellett Mosonyinak a Szentelt hantokon cimü énekét adta elő jó feldolgozásban. Majd Kraszics Gyulának Hősök emléke c. költeményét szavalta el Bertha Ferenc főgimnáziumi VIII. o. t. hadiárva, kitűnő előadó művészettel. Azután az emlékmű megáldása és felszentelése következett a helybeli lelkészek által. Somogyi József ref. lelkész magasszárnyalásu imában, Leuchtag Ferenc izr. rabbi pedig tartalmas ünnepi beszédben áldják meg a szobrot. Ezután a férfikar Veress Gábornak Nyugosznak ők.. . c. dalát adták elő Abod Imre tanitó vezetésével. — Majd Kézy György tanitó Kántor M-nek Tiz éve mult.. . c. versét szavalta el. Következett az emlékmű megkoszorúzása. A törvényhatóság nevében Nojitdroviczky főszolgabíró, a m. kir. honvédség nevében Zalán ezredes, a Vitézi Szék részéről Szabó százados, a község nevében Nagy Gerzson főbíró, majd a ref. egyház, az életben maradt bajtársak, az iparosok és kereskedők, a Földmives Szövetség, iskolák és egyéb közületek nevében, végül pedig a személyes hozzátartozók helyeznek el koszorúkat a szobor talpazatára. A községi főbiró átveszi a szobrot a község nevében és annak hü gondozását biztosítja. A Szózat eléneklésével a szép ünnepség véget ért. Déli 1 órakor százteritékes bankét volt a Mónus János-féle vendéglő nagytermében, ahol szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak el, amelyekből különösen kiemelkedő volt Nagy Lajos vm. főlevéltáros pohárköszöntője, amit a hősök hátrahagyott özvegyeire és árváira mondott. > Nem feledkezhetünk meg annak megállapításáról, hogy az ünnepség áldozatkészséges létrehozásának és pedáns megrendezésének a főérdeme a község nagytudásu, lelkes és agilis főjegyzőjét, Kürthy Ferencet illeti elavulhatatlanul. A szobor Görömbey Imre nyíregyházi származású, nagytehetségű fiatal szobrászművész alkotása, akinek ez a negyedik hadiemlékmüve, amit az ország területén lelepleztek. Kőből kihozva is kiváló munka és a kifejezés fánomságát és hü magyar motívumait K:33391/1924 Árverési hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy Nyíregyháza város 1 irb. 3 éves piros-tarka bikája lábfájás miatt folyó íó 25 én (kedden) délután 3 órakor nyilvános árve•ésen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni Az árverés izinhelye a városmajori bika-istálló. Nyíregyháza, 1924. évi november hó 24. 5008-1 VÁROSI TANÁCS. JSAJÍ SURGZll 0 Az „Atlantis-' c. film főszereplőjével hétfőtől szerdáig „Kisértet az erdőben" szinmü az Apollóban Leleplezték a hősök szobrát Dombrádon. — 137 dombradi hős neve van megörökítve a szobor talapzatán. A leleplezési ünnepség. Az emlékmű Görömbey Imre szabolcsi szobrászművész munnáia