Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-14 / 235. szám

JúimwtK 1924. október 14. - magánvagyonukkal úgyszólván teljes biztosítékot képesek nyújtani. (Helyeslés.) A főispán nemcsak volt szíves megígérni közbelépését, hanem értékes tanácsot adott és ügyvezető elnökkel együtt eljár a népjóléti minisztériumban és volt í pénzügyminisztériumban is. Az eljárás egyszerűsítése végett a küldöttség felkereste dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná csos polgármestert is, akit arra kért, hogy a város vegye kezébe a tisztviselőtelep építésének irányítását akként, hogy « tisztviselőtelep céljaira az állam segítségével felveendő kölcsönt a város vegye fel, az a pénztárba folyjék be, a kiadáso kat folyósítsa és a kamatokat, valamint a tőketörlesztést meglévő szervei utján szedje be. A várost a garancia vállalásból .semmiféle anyagi károsodás nem érheti, mert a tisztviselők — amint már kimutattuk — teljes biztosítékot képesek nyuj tani. A polgármester felismerte a helyzet közérdekűséget, megígérte a kérelem tá mogatását. (Hosszas éljenzés) annál is in kább, mert ha valaki nem tudna kötelességének eleget tenni, akkor a házával való rendelkezés joga a városra szálf át. A városnak is érdeke a létesítés, mert a lürhe tetlen lakásínség megszűntetéséről, a vá_ ros legegészségesebb továbbfejlődéséről és nagyszámú uj adóalany keletkezéséről van szó . Ügyvezető elnök előadta még, hogy a főispán ur őméltóságával együtt személyesen beszéltek a népjóléti miniszterrel, aki a tervet jó gondolatnak minősítette és igérte, hogy azt támogatni fogja, az állam közbelépését pedig kilátásba helyezte, bár megjelölni nem tudhatta, hogy mikor sikerül a külföldi kölcsönt lekötni, amely nek felvétele csakis normális kamatok mellett történhetik meg. Ezenkivüf a főispán ur őméltósága a pénzügyminiszte riumban is előterjesztette kérésünket. Ezek megismerése után, továbbá a vaslemezből épített házakra és az «Ált. Gazd. és Keresk. R.t.-ra» vonatkozó adatokat ismerntette. Majd az uj jelentkezők ugy határoztak, hogy. a hatóság előtti szakértőjükként Polinszky Ágoston ny. álíamvasuti felügyelő szerepeljen, mint aki érdemeket szerzet az eddigi eljárásban. — l^andrássy Aurél a

zt kívánja lehetővé tenni, hogy a tőkével bírók már most építkezhessenek, Pintér László a lekötött telkek sorrendjére nézve kér felvilágosítást. Csupek Péter azt kérdi, hogy a külföldi kölcsönből a Fricdmann Setig lelkén építők is részesíttetnek-e? Kóíya Gábor az azonnali szétosztást sürgeti, Orbán András szerint békeben a lakbérből nemcsak a kamatokat, de a tőkét is lehetett törleszteni, Domány Sándor a belföldi tőke bekapcsolását javasolja, Lecza Antalné a hadiözvegyek érdekében szólalt fel, Szoboszlai Sándor pedig csak a felépítés után való birtokba helyezést javasolja. Voltak még felszólalások mások részéről is, akiknek a javaslatai azonban összevágtak a már ismertetett felszólalások kai, amelyekre nézve dr. Ragó József tett megnyugtató kijelentéseket. Az ő javaslataira egyhangúlag a következő határozatok hozattak: I. Helyesli az értekezlet, hogy az állam segítségévei külföldön akarja a bízottság az építési tőket biztosítani, amelynek érdekében segédkezet nyújtó főispánnak köszönetet mond. Hálásan fogadják dr. Bencs Kálmán kormányfőlanácsos polgármester jóindulatát is és biztosítják őt, hogy. teljes biztosítékot nyújtanak a város részére a már ismertetett módon. II. A város szabályozási tervéi mindenekben be akarják tartani s ezért helyesnek találták, hogy dr. Szesztay László " a régi vásártér területére nézve dolgozza azt ki, mivel az itteni építkezést egyszerre óhajtják megkezdeni és lefolytatni, figyelemmel arra, hogy Tisztviselőtelepet kívánnak ott létesíteni. A felosztásra nézve most is helyesnek tartják, hogy a hivatalos rang legyen az irányadó, amiként azt már egy régebbi megállapodásban is leszögezték. III. A tőkével már most rendelkezőknek a Friedmann Selig és a Székely Miksa féle területek engedhetők át, ahol építeni egyénileg azonnal lehet, mihelyt azt birtokba adják az illetőknek és a terveket a hálóság elfogadja . IV. Az értekezlet felhatainiazzaa a telepbizottságot és ügyvezető elnökét, hogy a Debrecen állal felveendő kölcsön módozatait, a vasliáz tulajdonképpen* értékét, az "építkezésiekre alakult részvénytársaságok ajánlatait kisérjek figyelemmel'és tegyenek időközönként jelentést azok állásáról. Az értekezlet dr. Ragó József éltetésével ért véget. Harangszentelés Dombrádon. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagy ünnepe volt tegnap a dombrádi ref. egyháznak. Három uj harangját szentelték be és húzták föl a nemrégiben épült hatalmas befogadóképességű templom karcsú tornyába. A magasztos ünnepségen nemcsak egész Dombrád, hanem a környékből sokan jelentek meg, hogy együtt ünnepeljenek velük'. Ott volt Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos, a Felsőszabolcsi Egyházmegye főgondnoka, Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő, a környék református lelkészei és még sokan mások. Az ünnepség lefolyásáról tudósítónk a következőket irja: i Már kora reggel hatalmas néptömeg hullámzott a ref'. templom előtti térségen. Fél 11 óra tájban, a vonat beérkezése után ] felzendült a Himnusz, amelyet az egész j gyülekezet énekelt. Ennek elhangzása után Kovács Lajos kisvárdai esperes mondott költői szépségű beszédet és megáldotta a három harangot, majd Szalánczy Bertalan főgondnok beszélt az egyházmegye képviseletében, röviden, hatásosan. Ezután megkezdték a harangok felhúzását, amely minden incidens nélkül, simán, gyorsan folyt le. A legnagyobb harang koronával együtt 17 métermázsa sulyu. A felhúzásnál a ref. férfiénekkar Abod Imre kántortanító vezetése alatt alkalmi egyházi dalt adott elő. A harangok felhúzása után a templomban kezdetét vette az istentisztelet, amelyen Kun Szabó Gyula berkeszi lelkész, egyházmegyei főjegyző mondott mély hatást keltő imát és ünnepi beszédet, majd Somogyi József dombrádi lelkész, egyházmegyei törvénybiró ismertette a dombrádi ref. templomok és harangok történetét. Az istentisztelet alatt a férfi énekkar Abod Imre kántortanító, a vegyes énekkar pedig Pataki Lajos tanító vezetése alatt egyházi müdalokat adott elő finom kidolgozással és kifogástalan összhangzásban. A nagy templomot teljesen megtöltő közönség különösen nagy figyelemmel és áhítattak hallgatta a messze földön híres Abod Imre művészi orgonajátékát. Az istentisztelet után 200 teritékes bankét volt, amelyen Szaldncty Bertalan Horthy Miklós kormányzóra, Somogyi József Balthazár Dezső püspökre, Kovács Lajos a presbyteriumra, ennek elnökségére ] és Somogyi József lelkészre, *Móier Ernő a dombrádi ref. gyülekezetre, Somogyi József Mózer Ernőre, Szikszay András lelkész Abod Imrére, Balla József cigándi kisgazda Nagymagyarországra, Veress Károly turai lelkész Dombrád községre, mint szülőföldjére, Erdős András nyűg. tanitó a dombrádi tanítóságra, Abod Imre pedig a presbyterium és a tanítóság közötti harmonikus egyetértésre ürítette poharát. Az ebéd pompás volt és méltó kiegészítése annak a szíves fogadtatásnak, amelyben a vendégeket a presbyterium és a község, élén Kürtfíy Ferenc főjegyzővel, részesítette. Ebéd alatt a dombrádi tüzrőlpattant kisgazdalányok szolgáltak ki ügyesen, figyelmesen, a zenét pedig Mantu Aladár nyíregyházi cigányprímás szolgáltatta, s ugyancsak ő muzsikált az esti táncmulatságon is, mely hangulatos befejezése volt Dombrád nagyközség szép ünnepének. Nagy idők regénye! A kasztíliai véreb (Szívek hóhéra) Regény Belgium rémnapjaiból. Filmre irta: Rex Beach. A francia íiimtcchnika csodája! Szerdán, csütörtökön az Apollóban — ODOL RZ c^ész viiag szájvize. — Kellemes Ize, antíteptlKlv halasa íeliií múlhatatlan. — Ofcséflgig. Esőköpeny elsőrendű mi nőségben 400000 K. Tartós szövetből fiu iskolaöltönyök 280000 és 300000 K. — Székely, Győry és Morvay cégnél, Nyíregyháza, Vay Ádám-u. Cshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jó!