Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-09 / 231. szám

fm 1924. október 9. Betörők jártak egy Irinyi Ilona-utcai női divat üzletben. Nyíregyháza, október 8. A Nyirvidék tudósítójától. Tegnap a deli órákban ismeretlen tettesek betörtek Katz Gizella Zrínyi Ilona utcai- női divat üzletébe s körülbelül 8— 10 vég selymet vittek magukkal. Az üzletet a Katz Gizella-féle női divat cég egyik tulajdonosa, Katz Mór tegnap délben 1 órakor csukta be s mig ebédre távozott, egy fél óra leforgása alatt követték el a betörést. Fél 2 órakor tért vissza s az ajtót nyitva találta. Nyomban értesítette a rendőrséget s megállapították hogy körülbelül 8—10 vég selyem hiányzik 20 millió korona értékben. A betörés teljesen azonos volt a közelmúltban ugyancsak a Zrínyi Ilona-utcában egy férfi divat kereskedő kárára elkövetőit betörés módjával. Ugy akkor, mint a tegnapi eset alkalmával szakadó csőben követlók el a loLtes

nk a betörést. Az ajtót álkulcccsal nyitották ki s az eső védelme alatt távozlak. A rendőrség felhívja a kereskedők figyelmét arra, liogy a déli zárás alkalmáva ne legyenek könyelmüek s ne elégedjenek meg a belső ajtó lezárásával, hanem húzzák le rollóikat is. Esőben az ajtómélyedésbe könnyen behuzódhatik három-négy ember s mig az egyik az njló kinyílásával foglalkozik, addig a többi falazza a betörőt, ugy, hogy még járókelők sem vehetik észre a merényletet. — A nyomozást eréllyel megindították. A román külpolitika a félelmen alapszik. Miért lépett be Románia a kisántántba ? — Ha a képzelt magyar veszedelem elmúlik, a kisántánt is feloszlik. — Egy angol Jap az oláh külpolitikáról. Az egyik angol folyóirat szeptemberi száma «Románia külpolilikája« cím alatt cikket közöl, amely többek között ezeket mondja: A román külpolitika az utóbbi években állandóan azon a félelmen alapúit, a melyet az állam a körülötte lévő megcsonkított országokkal szemben érez. A kisántánt Benes-féle tervének valódi alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ez volt az oka ami k is, hogy Románia belépett a kisántánt "kötelékébe. Kétség, elen, hogy, Románia nem lépeit volna be ebbe a ránézve természetellenes szláv szövetségbe, ha nem nyomná el magyar, német, rutén és szerb kisebbségeit. Magyarországtól például nemcsak \-egyeslakosságu területeket vett et Románia, hanem olyan nagykiterjedésű határvidékeket is, amelyeken színmagyar lakosság él, melyet az uj állam felháborító módon kezel. Románia még mindig ragaszkodik ahhoz a szövetséghez, amely eddig csak megaláztatásokban részesítette. Áll ez a Lény annál inkább is, mert az úgynevezett magyar veszedelem, melyet a 35Ö00 főnyi magyar hadsereg a kisántánt 5 milliós hadseregeivel szemben jelent, csak ürügyül szolgálhat — a nagy hadseregek |ésj komplikált politikai rendszerek szervezésére. Szerbia rossznéven veszi Romániának Bulgáriával való kacérkodását, de felháborítja Romániának' a bánáti szerbekkel szemben tanúsítóit bánásmódja is, akik egyébként osztoznak valamennyi romániai kisebbség sorsában. — Ennek következtében Belgrád felháborodva utasította vissza Romániával való oroszellenes szövetség gondolatát. Ez év elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Franciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a királylátogatásnak ugyanis csak "kkor kellett volna volna megförtténnie, ha Románia körülbelül nyolcvanmillió ieit kitevő olasz követelésekét megfizeti. Ezt nem ígérték meg [^lllllilllllllllilllllllllllllH I Szerdán, csütörtökön Mae Murray | (CSÓKOS SEVILLA) a Diadalban | Cs^Is felnőttelraels! m Illlllllillllí Illllllllllllillllllll IIHIIIII Illllllllllil Illllllllllllllllllllll s Mussolini lemondotta a látogatást. A madridi meghiusuIt látogatással kapcsolatosan pedig azt az okot hozta fel, hogy, ott Zita királyné lépett volna közbe, aki állilólag ellensége Romániának. Bármi is volt az oka a meghiusuIt királylátogatás. nak. Rámániának tudomásul kellet vennie, hogy legközelebbi testvérnemseteinpm helyeslik a román politikát. A cikk azal a gúnyos megállapítással végződik, hogy a zszeniális román külpolitika Oroszország bekerítésére törekszik, ez azonban, különösen a déli határon — aligha fog sikerülni. Hajdan — és most! Modern táncok rontják a falu erkölcsét. Kaposvárról írják : Jó pár éve, hogy Somogyba helyeztek át s kosztra is, lakásra is az öreg János bácsihoz, a falunak 30 éven át volt bírójához kerültem, kinek takaros unokája, a Julis nevű hadiözvegy volt a szakácsnénk'. Csakhamar megnyertem az öreg János bácsi tetszését s alig egy év múlva én lettem a ház kedvence, dédelgetett gyermeke. Bevásárlásait én végeztem el, eladásra kerülő jószágait én adtam el... Közeledett Szent Vendel napja, október 20-ika — a falu búcsúja. Mezei munka ilyenkor már kevés van, igy ráértünk megvitatni az öreggel a bucsu-programmot. — Vacsora után átmegyünk a vendéglőbe megnézni a »bált«, majd meglátja milyen szépen táncolnak a gyerekek, nem ugy, mint maguknál, mert ezek nem forgolódnak — szólt az öreg és igy is történt... A vendéglőben sürü cigaretta füst, egy pislogó mécs mellett húzta három bütykös — nem szivet, — de fülettépően »Ha bemegyek a korcsmába fényes nappak... Egy hosszú asztal mellett 8—10 legény mulatott ingre vetkőzve s hogy igazán mulatnak mutatták azzal, hogy sürün csapkodták a poharakat a padlóhoz. Nyilt az ajtó, pörgekalapos, rozmaringgal díszített legény lépett be. Öltözéke egyszerű szürke kabát, csizmanadrág, lábán azonban csak vastag gyapjú harisnya volt. Gőgösen nézett végig a cifra lányokon és igy kiáltott — »Örzse !« Az Örzse büszkén indult a daliához, azonban ez gorombán utasította vissza : — Mit akarsz, hiszön nem tégöd hillalak, hanem a Pücsök Örzsét!... A nap már régen felkelt, a pislancs mintha tudná, hogy rá már nincs szükség — elaludt. Fáraó ivadékai is követték példáját, egyik a nagybőgőt használva fel vánkosul. Mi is hazaballagtunk. Az öregnek Bacchus isteni itala ugyancsak megoldotta a nyelvét... — Hát nézze kedvös ifjuur, mondanék én eggyöt: Ha maga mögigérné, hogy nem rakja nyakába azt a furcsa jármot (kemény, gallér) és ha maga mögigérné, hogy a pantalló nadrág és cipő helyett csizmanadrágot és kapcát huz föl — én magáho' adnám a Jucsát, mert má csak azt elismeri, hogy ezök a gyerekek szöbben öltöznek és nem forgolódnak ugy a táncba, mint a zurak, hanem szépön, ugrálósan járják az csárdást. Mondom cserélje föl a mundérját, mögkapja a Jucsát. i • ! í ; i, 1 • Nagyot csaptam a bíró urnák nehéz munkától kérges tenyerébe — és megígértem ... ígéretem beváltását nem várta meg, Budolf Valentiné keleti regény 8 faív. az laolion