Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-04 / 227. szám

1924. október 4. 3 tervező erő, színes fantáziával és páratlan technikai bravúrral oldja meg a legnehezebb feladatokat is. A kiállításra elkészítette a város régi templomainak modelljét. Elkészítette Horváth egy régi nyíregyházi száraz malom modelljét is, amelynek a legapróbb részekig való tökéletes kidolgozása bámulatba ejtő. Horváth alkotó munkájának köszönhette a kiállítás a nyíregyházi talyiga miniatűr kidolgozását is, amelyet annyian csodáltak meg. Kis játékszer benyomását keltő talyigát formált ki Horváth ugy, hogy ott van rajta egy ideális talyiga minden fa, fém, és bőr alakatrésze. a talyiga elé esi- » nos falovat faragott Horváth mesteri vésője s a szép lovacskát teljes szerszámmal látta el. Horváth Jánosnak ezek a nagyszerű tárgyai mind odakerülnek a Gyűjtemény Tárba. Itt helyezi el a város Keípert festőművész képsorozatát is. Keipert ezeken a képeken megörökítette a város üde látképét. A jubiláris évre visszaemlékező utódok a művész kitűnően sikerült képein maguk előtt látják az 1924. évi Nyíregyházát. A Gyűjtemény Tár első értékes műtárgyai közt foglal helyet Hrabovszky Samunak, a tiszaberceli vízmüvek felügyelőjének színes tollrajza is, amely a helyszínen 1894ben készült rajza után megörökíti a Hatzel téri piac harminc év előtti megnyitását s komoly művészi értéke és históriai becse mellett az is érdekessége, hogy e képpel kapcsolatban merült fel a Hatzel-téri piac felelevenítésének terve is. A Gyűjtemény Tárba kerülnek s állandóan hozzáférhetők lesznek Kovács Béla festő és iparművész sokolda/u tehetséget dokumentáló képei és preparátumai is. így a régi nyiregyházavidéki nádast, a császárszállási legelőt, az örökös földeken lévő kerülőházat, a Csárda-tót, a régi, földbe épített juhász-házat megörökítő képek. A Gyűjtemény Tár csakhamar közkedvelt és tanulságos kultúrintézménye lesz városunknak. Meg fogják szeretni és becsülni azok a magánosok is, akiknek művészi, históriai becsű okmányuk, képük, butoruk, fegyverük stb. van, amelyeket szívesen helyeznek el örökös megőrzés céljából a legbiztosabb, mindig felügyelet alatt álló, gondozott, megbecsült és látogatott Gyűjtemény Tárba, amelyből hova-tovább ki fog fejlődni Nyíregyháza város muzeuma. Fokozatosan kiszárítják és lecsapolják a Magyarország területén lévő lápokat és vadvizeket. A magyar vizimérnöki kar két generáció alatt Nagymagyarország vadvizekkel boritott területeiből hat és félmillió katasztrális hold területet tett termőfölddé. — A Duna-Tisza közén 130.000 holdnyi területen folynak lecsapolási munkák. A trianoni határok közé szorított Magyarország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy akármilyen kis területeket is parlagon hevertessen. A lakosság életfeltételei annyira rosszabbodj lak, az egyesekre eső terhek annyira megnövekedtek, hogy az egyesek és az állam háztartása csak abban az esetben nyerheti vissza régen nélkülözött egyensúlyát, hogyha a meglévő értékek és energiák a legteLesebb mértékben kihasználtatnak és szellemi ,mezőgazdasági és ipari téren egyarint a legrövidebb idő alatt a legbelíerjesebb gazdálkodást léptetjük életbe A talajviszonyok sajnos, sok helyen olyanok, hogy nemcsak a több termel és^ ről nem lehet beszélni, de még minimális hozamot sem nyújt a föld. Magyarországon két fontosabb gátló talajkörülmény; fordul elő: a szikes talaj egyrészt, másrészt a vadviz. A vadvizek íecsapolására, kiszárítására természetesen már a béke éveiben is sok gondot fordítottak, s a magyar, vizimérnöki kar két generáció alatt SZÍVÓS és alapos munkával hat és félmillió katasztrális holdnyi területet hódított el a « vadvizektől és termőtalajjá. Természetes, hogy a mai viszonyok között fokozott fontossága van annak, hogy ezek a munkálatok sikerrel és a legnagyobb intenzitással folyjanak, mert minden kiszárított négyzetméternyi föld a nemzeti vagyon gyarapodását jelenti. — Értesülésünk szerint a vadvizekkel legnagyobb részben borított Duna—Tisza kö)zén jelenleg is folynak a talajjavító munkálatok, melyeknek állásáról a Pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló Társulat igazgató főmérnöke, Krasánszky Henrik és Péchy Béla miniszteri tanácsos, a Társulat vezetője a következőket mondották munkatársunknak; A társulat meg a haboru évében alakult, működését azonban csak 1917-ben kezdte meg s azóta megszakítás nélkül folytatja a Dunavölgy lecsapolási munkálatait. Jelenleg Soroksár—Akasztó kőzött mintegy 130000 hold terület termőképessé tételére törekszünk. Ez a vidék' jelenleg lápos, ügynevezett lurjános vadvizekkel van borítva, melynek kigőzőlgése az egész környék egészségügyi viszonyait veszélyezteti. A társulat a vadvizek levezetésére egy 18—22 méter átmérőjű főcsatornát készít, mely Bajánál torkollik a Dunába. Ez a főcsatorna, valamint a belőle Kecskeméten és egyebütt kiágazó oldalcsatornák fogják levezetni a vadvizeket. , < — Három nagy, excavator gép végzi a főcsatorna kotrási munkálatait jelenleg Bajától felfelé számított 38 kilométernyi területen. Ezenkívül, illetve ezzel a munkával párhuzamosan folyik a mellékcsatornák ásatása is, ennek során négy; munkahelyen 100—100 kubikos munkást foglalkoztatunk. A kotrógépeknél 100—150 munkás dolgozik. — Ilyen arányban és ilyen munkáslétszámmal sajnos csak négy-öt év mutva lehet befejezni a munkálatokat. A' háború alatt a társulat olyan programmot állított össze, amely néhány ezer hadifogoly munkájának igénybevétele mellett már a folyó évre befejezte volna a lecsapolandó 130000 holdnyi vadvíz lecsapolási munkáját. Az akkori hadifogoly-politika azonban megakadályozta a terv megvalósitáisát s igy a régi szerény keretek között kellett tovább dolgoznunk. — Kellő, anyagi támogatással, illetve ujabb gépek beszerzésével feleannyi idő alatt befejezhetnők a munkálatokat, de a pénzügyi kormány mai súlyos helyzetében még a mostani keretek között is alig képes a költségek viselésére. — A munkálatok befejezése után az ország 130000 katasztrális hold termőföldhöz jut, aminek jelentőségét csak akkor képzelheti el a 'laikus ember, ha elgondolja, hogy csak 65000 hold konyhakertészetileg megművelt földterület a főváros és környékének kertészeti termékekben fennálló szükségleteit teljesen kielégili és biztosítja . Attila világbirodalmát akarta feltámasztani. Egy magyar származású kozéktiszt történe e. Oszcndovszky orosz államlanácsos, akinek Emberek, állatok és IsteneK című könyve az egész világon nagy feltűnést kellett tavaly, most ujabb könyvet adott ki ázsiai emlékeiről. Ebben a könyvben külön fejezetet szentel Ungern-Siernberg volt kozáktisztnek, aki saját állítása szerint magyar, sőt hun származású volt. A báró, aki a háború után nagy ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki Kelet-Ázsiában, közvetlenül a világháború kitörése előtt Párisban élt és arróí ábrándozott, hogy hun eredete jogán feltámasztja Atlila világbirodalmát, felvette az Attila unokája nevet. Rövidesen az ázsiai harctérre került, ahol még a háború folyamán megkezdte tervének megvalósítását. Nem fáradozott hiába, mert 1918-ban már elismerték Mongolország fejedelméül s amikor kiszabadította Urgában kozák és tatár csapataival az élő Buddhát a bolsevikiek kezéből, a megmentett ember átengedte neki világi uralmát és ezzel elfoglalhatta Dzsingiszkán trónját. Az uj uralkodó a modern kultura minden vívmányával megajándékozta a népét. Szikratávíró, rendszeres posta- és telefonforgalom, színház és mozi és természetesen vasút is volt az ujjszervezetí birodalomban. A sikerek azonban elkapatták a bárót és olyan hangon kezdett önmagáról beszélni, liogy, gyanakodni kezdtek épelméjüségében. Ungern-Sternberg báró, amikor a világháború kitört, Oroszországba sietett és önként jelentkezett harctéri szolgálatra. — A Mindenhatótól rámbizo'-t feladat abban áll, — szokta mondani — hegy, nekem kell a világ bajai, gyökéren sen orvosolnom. Mint uj Attila, mint Istennek uj ostora fogom' elárasztani hadseregemmel Ázsiát és Európát, hogy. letiporjam a bolsevizmus ördögi hatalmát. A bárót, vagyis fejedelmet figyelmeztette udvari jövendőmonjdlója, hogy óvakodjék Szepajjov kozák ezredestől, aki legszűkebb környezetéhez tartozik, mert a legelső alkalommal elárulja. — A jóslat nemsokára beteljesült. A fejedelem megtorló hadjáratra indult Transzbajká,Iiába a vörösek ellen. A Bajkál tavánál érte utói a végzet, Szepaljov elárulta és ellenségei kezére adta. A vörösök levágták Ungern-Sternberg fejét és póznára tűzték Urga városának kapujában . — 375000 Gumi csór köppeny 375 ezer autó köppeny. bőrutánzat 780000, Női gum,mi köppeny fél selypín 495000. Gólya Áru" ház, Zöldség-tér 8. Telefon 175. , Szombattól hétfőig Az Apollóban