Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-31 / 250. szám

jföifiJÜDÉK 1924. október 31. A keresztény egyházak világszövetsége a nemzet-i tani és eztín felsősorban bfelső szervezkedési kérdésekről, a szervezett kiterjesztésének módjaírói fogunk tanácskozni. Szóbakerülnek természetesen azok a fontos kérdések is, amelyek ma elsősorban érdek!- í lik a világot: a 'kisebbségek helyzetének ] problémája. — A konferencia végleges programúi- < ját a kiküldött albizottság fogja London- j ban vagy Oxfordban a jövő év juniusában tartandó ülésén meghatározni. Ez a bízottsági ülés fogja tárgyalni Raffay Sándor dr.-nak, a lutheránus egyház püspökének a World Alllance magyar osztálya alelnökének lemondását is, amely a legnagyobb sajnálattal tölt el mindenkit. — A Szövetség megalakításánál azo- 1 kat a — főleg angol és német —Iköröket, j amelvek a szövetség maeasztos eszméiét 1 közi konfliktusok békés elintézése érdekében. A szövetség egyik célja az elnyomott kisebbségek védelme. — Dr. K. Boér Elek egyetemi tanár, a szövetség magyarországi osztályának főtitkára a szövetség progr&mmjáról. A háború előestéjén,, 1914, augusztus másodikán alakurt meg Konstanzban a Nemzetkőzi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége. A szövetség nem kezdhette meg munkáját, mert kitört a világháború, a mely félreáflásra kényszerilett minden olyan alakulást, amely a béke szavát irta: zászlajára. A háború romjainak eltakarítása már megkezdődött és ismét akcióba léphetnek azok a nemzetközi alakulások, amelyek a nemzetek közti konfliktusok békés elintézésének propagálását tűzték kj céljukul. Természetes, hogy őszinte, a lelkek harmóniáján nyugvó békéről nem lehet szó addig, amig tovább folyik a harc a győztesek és legyőzöttek között, ugy mint most, amikor a győző államok elnyomják, kisajátítják a hatalmukba jutott területeken lakó kisebbségeket. — A világpolitika legfontosabb problémája most a kisebbségek ügye. A' Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége értesülésünk szerint a nem rég lezajlott népszövetségi tárgyalásokkal egyidejűleg végrehajtóbizottságí ülést tartott, amelyen a magyar osztályt Boér Elek dr, egyetemi tanár,, a református zsinat külügyi bizottságának ügy,vezető alelnöke és a Világszövetség magyar osztályának főtitkára képviselte. Az ülésen történtek re, valamint a szövetség programmjára vonatkozóan Boér Elek dr. a következőket mondotta munkatársunknak : — A Nemzetközi Jóbarátság Egyházak "Világszövetsége — a World Alliance For Promothing International Friendship Through The Churches — végrehajtóbizottsági üLésén megállapította a jövő évi naggyülés programmját és helyét. — A kongresszust Stockholmban fogjuk megtar megvalósították, az a cél vezette, hogy az egyes országok közötti konfliktusok békés elintézését tegyék lehetségessé, sőt kötelezővé az egyes államokra. Törekvésünk az, hogy minden országban a szövetség alosztályait fefáílitsuk és ezek révén minden állam törvényhozását és kormányai ezeknek az intendfiknak a figyelembevételére birjuk rá. A békés szellem kialakulását aka dályozó problémák megoldására törekszünk természetesen elsősorban és ezért a szövetség állandóan napirenden tartja a kisebbségek kérdését. — A Szövetség a háború alatt természetesen szünetelni volt kénytelen, de a háború befejezés eután nyomban — 1919-ben — megtartotta eiső ülését Hollandiában. — A Szövetség legutóbb akciót indított olyan irányban, hogy a trianoni szerződés következtében szétdarabolt református egyházmegyék a területi felosztás ellenére továbbra ís megtarthassák lelki egységüket és összetartozandóságukat, azaz a régi református egyházmegyék maradjanak meg továbbra is. Ez az akciónk azonban sajnos nem járt sikerrel. sasa Pénteken 31-én Gsah 1 napig! Apollóban Gs&M 1 népig! HENNY PORTÉN A TENGER ASSZONYA Carl Volmöller regényében. CHARLIE CHAPLIN A CSODAFORRÁS cimü burleszk attrakcióban. Egy élettörténet. Irta : Krúdy Gyufa- i' 1 (2-) A gyermek növekedvén, apránkint megismerkedett a városi szokásokkal, holott még mozdulnia sem lett volna szabad az anyja szoknyája mellől. Igy például igen hamar rájött arra, hogy vasárnaponkint a közeli Sas-korcsmában a talyigások verekedni szoktak, ahol az újszülöttnek legalább is, mint lelkes nézőnek részt kellett vennie. Majd mindenáron megakarta tudni, hogy miért építik olyan magasra fészkeiket a szarkák, ugyanezért a Bujdoson kiválasztotta a legmagasabb fákat, hogy ismereteit gyarapítsa. A hetedik szomszédba is elszökött, ha télidőben azokat a drágalátos füstöket, lángnyelveket látta felemelkedni, amelyek az égő fezalmát jelentik és az égő szalma alatt a leíszurt disznót. Nincs annál nagyobb mulatság, mint ilyenkor a hentes útbaigazításai szerint élesztgetni a tüzet a különböző helyeken. —• Nyáridőben a mély gödrök a téglagyár körül telve vannak vizzeL Úszómester ugyan sohase volt Nyíregyházán, — hogjttn is élt volna meg itt a bokáig érő Érfolyó környékén ? — de az ifju át tudott kelni az öles mélységek felett. Hogyan ? Az ő titka volt, — Nyár vége ffelé az orosi szörők nyilasaiban ugy kezdtek csengeni a szilvák, a körték, az almák, hogy elmenni nem lehetett az országúton sóhajtás nélkül. Csak azok a lusta napszámosok hiszik, hogy az árkokat elég mélyre ásták, a sövényekét megffelelő magasságura emelték, amely napszámosok szeretnek minél hamarább elkészülni munkájukkal, hegy heverni mehessenek. — És a sóstói erdőségben maga a természet !sem produkálhatott olyan áthatolhatatlan süteéget, amelyet az uj nyíregyházi lakos fenekestől fel ne kutatott volna, pedig még nem tudta, hogy miért találni az ilyen sűrűségekben páratlan női harisnyakötőket, elszakadt kötényeket, elveszített hajfésüket De mint koránérkezett emberhez illik ezt is megtudta, mielőtt ötödik évét betöltötte volna. Cigányfiú volt a legjobb barátja, aki elvezette mindenféle kerités-hasadékoklhoz, ahonnan valamit látni lehetett; padlásokra, amelyeknek szelelő-lyukán meglehetett állapítani, hogy mi történik az udvaron; valamint szénaboglyák tetejére, amely szénaboglyák alatt oly gyanútlan tudtak üldögélni férfiak és nők, — ugyan ki hihetné, hogy fenn a kazal tetején, ahová csak a i vércse szokott szálladozni, egy koraérett ! fiúcska reszket a kíváncsiságtól a felnőttek j dolgai iránt ? ! 5 Azt is hamar megtanulta, hogyan teheti magát híressé az ember Nyíregyházán ? Kilenc bábut kell ütni a vasúti vendéglő kuglizóban és az ember nevét nyomban felírják valamely deszkafalra, amely e célból minden kuglizóban található. Megtanította, hogyan ismerkednek meg nők és férfiak a helybeli szokások szerint. Mindenféle kis földbeásott padok voltak akkoriban Nyíregyházán minden ház előtt, ahol csak akácfa állott Az akácfa ennek a városnak a védnöké, — nem is tudom, miért tették meg pátrónuísunknak a nyírfákat a város címerében ? Az akácfa nyaranta édesded árnyékát leheli azokra a padocskákra a házak előtt, ahol mindaddig szokás üldögélni alkonyattól kezdve, amig van miről beszélgetni, — Bőt még tovább is... Hazaballagott már a veres Sáry Pál, újságjait itt-ott beadogatta a levélhordó, talyiga akkor sem gurul végig az utcán, ha valaki valahol haldoklásában orvost vár, legfeljebb olyankor hallani a vidám kerékpörgést, ha az alvégi korcsmából a felvégi korcsmába kívánkozik valamely boros úriember. ÉS a nyári est csendes szálladoZásfában még mindenkit helyén talál a házak előtt lévő kis padokon, mintha csak az akácillat miatt nem mernének aludni az emberek. Az öregek esztendőszámra Vidliczkayról vagy Puczér Jóskáról beszélgetnek,.. Az asszonok a kakasok megkappanozásán törik a fejüket, valamint olyan gyógyszerek kitalálásán, amely gyógyszerektől örökké lehet élni. ! , ; i • De ki törődnék ifju várakozó korában Vidliczkayval vagy a herbateával, mikor kendősen, titkosan, rejtelmesen kuncognak valahol leányok egy padon, hogy az ember csaknem belemelegszik a kíváncsiságba ? Hogy tud incselkedni ez az esti leány-nevetés PéMen fővárosi vendégművészek egyetlen estélye a színházban