Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-24 / 244. szám
1924. október 30 JNSíiüíideis: Az aranytárgyak lelőhelyén. Kiss Lajos kiutazott a lelőhelyre s ott állott a titokzatos szőlő homok talajának mélyedésénéi, amelyből az aranytárgyak fölkerültek. — Egy négyzetméternyi területen ásatott s igy a Vad András lelete kiegészítést nyert. Több cserépedény, töredékei kerültek elő, de a szőlőben, ahol nem is akarták a tőkék károsítását és az ásást nem terjesztették nagyobb területre, több arany vagy más anyagból készült tárgyat nem találtak. Kiss Lajos az eléje tárt ékszerekről megál 1 api'olta, hogy bronzkoriak s a levelek! községházán, ahol nagy sereg ámuló ember gyüít össze, jegyzőkönyv mellett átvette az aranyleletet és behozta Nyíregyházára. Az aranytárgyakat Budapestre viszik. A földből felszínre került nemes anyagú tárgyak tudvalevőleg nem maradhatnak magánosok birtokában, hanem a megtaláló és a lelőhely birtokosa megtérítést kap. A tárgy értékének egyharmadrésze jut a megtalálóra, egyharmadrész a tulajdonosra, a harmadik harmadrész a kincstáré. Vad András egy személyben lelő és thlajdonos is s igy rá kétharmad rész jutott. Ezt az összeget meg is kapta. Az arany Ide lek pedig a törvényes ut betartásával felkerüllek a pénzügyminiszterhez, illetve az állampénztárba, ahová Kiss Lajos igazgató vitte fel. Ebben a stádiumban volL az ügy, mikor a fővárosi lapok is hosszasan foglalkoztak a szenzációs lelettel. Két évig pihentek a szabolcsi homokból napfényre jutott aranytárgyak az állampénztár páncélszekrényében, mig végre Szabolcsvármegye megnyitotta második börtönük falát is. Az arany lelet a J ósa-Muzeumba kerül. Mikecz István alispán mindent megtett, hogy a vármegye területén fefszinre jutott tárgyak a Jósa Muzeumba kerüljenek. Hisz mindenütt máshol, a Nemzeti Múzeumban is csak látványosságként szerepelt volna az ófehértói lelet, mig itthon a vármegye muzeumában a bronzkor gazdag dokumentumai között ragyogó nyelven szóló, sokat mondó bizonyíték. Mikecz István alispán többször megindokolt j felterjesztése eredménnyel járt. A Nem- i zeti Muzeum lemondott ebben az eset- ' ben a kiválasztási jogáról s nem volt semmi akadálya annak, hogy a szabolcsi relikviák a pénzügyminisztériumból haza ne jussanak. A leletet átengedő minisz- j terí végzés szerint a pénzügyi kormány j az aranyleletet mint örök áüami letétet a tulajdonjog fenntartásával elhelyezi a szabolcsvármegyei múzeumban, amely gondoskodni fog megőrzéséről, megóvásáról s arról, hogy a muzeumot látogató nagyközönség, iskolák, szakemberek állandóan megtekinthessék s igy tanulmányozhassák. Ezzel a hires ófehértói aranyielet aktái lezáródnak és Jósa András gazdag gyűjteményében a györyörü bronzkori kardokkal lálhatatln kezek tisztelegnek, mikor bevonul a fejedelmekre emlékeztető kincs, a huszonhat darab ófehértói aranylelet . — perzsák, •/mírnak, bélinek, gobelinek festve és előhúzva nagy választékban kaphatók a Kézimunka és fonalházban, Kiskorona épület. — A 8 órai Újság este a gyorsvonattal érkezik Nyíregyházára és azonnal kapható mindenütt. Péntektől a Diadalban Budapestet megelőzve! Amerikai utam emlékei. Irta : Birtha József v. képviselő, kormánybiztos. I. Többen fordultak már hozzám azzal a kéréssel, hogy amerikai utamról egy összefoglaló képet nyújtanék magyar olvasó közönségünk számára. Hat hónapos amerikai tartózkodásom ideje alatt ugyan én már ezt többször megtettem, lapokban több cikket helyeztem el, melyekben tapasztalataimat, benyomásaimat igyekeztem közkinccsé tenni. A felhivás elől ma se kívánok kitérni, mivel ugy hiszem, hogy amerikai tapasztalatom a köznek hasznára lehet. Én, mint a Magyar Nemzeti Szövetség kiküldöttje, ennek az intézménynek és törekvésében hatalmas nemzeti-kulturegyesület eszméinek propagálására és a magyarság helyzetének tanulmányozásira indultam el Amerikába. Ami az előbbi feladatot illeti, sajnos, nem oldhattuk meg olyan mértékben, amint ezt tervbe vettük! Ennek sok és leküzdhetetlen akadályai voltak. A mi tervünk az volt, hogy az amerikai magyarság körében elhintjük a Nemzeti Szövetség eszméit a józan, mérsékelt nemzeti törekvések magvát és meg gyökereztetjük, életre hivjuk azt a tudatot hogy a világháborúnak u. n. győztesei, a világtörténelemnek legigaztalanabb békekötését erőszakolták reánk megkérdezésünk és meghallgatásunk néikül és ez az igazságtalan tűrhetetlen békeszerződés nem tarthatja fenn magát sokáig és a várva-várt igazi béke nem fog megérkezni mindaddig, mig ennek a békeszerződésnek igazságtalan területi rendelkezései és ebből kifolyó minden más nemű vonatkozásai meg nem változtattatnak. E körül az eszme körül csoportosítani, ebben erőssé, hatalmassá tenni az amerikai magyarságot a Nemzeti Szövetség amerikai fiókjait megalkotni, életre kelteni, erre törekedtünk missziónk keretében. Magyar nemzeti szempontból rendkívül fontos feladatunkat csak részben oldhattuk meg. Hogy miért ? — alább leszek bátor erre kiterjeszkedni. Mindenekelőtt a magyarság helyzetével kívánok foglalkozni. Az amerikai magyarság mintegy 60o/ 0-a, mondhatom, nemzethü. Él lelkében a törhetetlen hazaszeretet. Sirva nézi, aggódva szemléli hazánk tragédiáját, nagy kudarcát. Minden áldozathozatalra képes lenne a szenvedő, tönkretett hazáért. A legideálisabb lelkesedéssel állana az első felhívásra a mentők táborába, ha ugy hozná a sors magávalA háború kezdetén, különösen addig, mig megvolt a lehetősége a veszélyben lévő haza segítségére hajóra szállani százezreivel jelentkeztek magyar testvéreink a newyorki, washingtoni, clevelandi, pitsburgi magyar konzulátusoknál, hogy katonai kötelességüknek eleget tegyenek. Ma se kellene kétszer hívni magyar fiainkat. Ezek lelkesedtek a Magyar Nemzeti Szövetség törekvéséért, sőt áldozatoktól se riadtak vissza, a Szövetség megalakítására is készséget mutattak. Előadásainkat a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg, érdeklődő kérdéseik válaszuk józan mérsékletről, nemzeti érzésről tettek bizonyságot. Sok álmatlan éjszakájuk van ezeknek a kivándorolt magyaroknak. Fájó szívvel nézik a hármas halom és négy folyam országának barbár szétdarabolását, e miatt tűrik, szenvedik az idegen otthon keserveit, mert »itthon« — mint mondják, nincs országuk, nincs hazájuk, nincs olyan, amilyent itt hagytak : az egységes, Nagymagyarország. A magyar ember nemzethü, születése, véralkata is erre predestinálja. Az idegenben kétszeres mértékben igyekszik ezt kimutatni. Minden alkalmat megragad arra, hogy hazafiasságáról bizonyságot szolgáitasson. Szívesen vesz részt hazafias és vallásos ünnepélyeken, lelkesedéssel támogatja a hazafias szellemben vezetett kultur és szociális jótékony intézményeket. Bethlen, Rákóczi, Bocskai, Kossuth, Lórántffy Zsuzsánna, Zrínyi Ilona stb. nevéről elnevezett jótékony intézmények, vallásos egyletek, betegsegélyzők nevelik, tanítják emlékeztetik magyar testvéreinket nagy elődeinkre, áldozatos honszerelmükre, vitéz hőseinkre, kiknek nyomdokain haladva, dicsééretes buzgóságot mutatnak fel a nemzeti tradíciók megmentésében, ébrentartásában. Fogékony az ő lelkök minden nemzeti törekvés iránt, a Magyar Nemzeti Szövetség hazafias tevékenységével is szimpatizálnak sokan, de megbontja soraikat, gáncsot vet a nemes törekvéseknek a minden jó és nemesnek elrontója, a hazátlanul bitangló élősködők tábora, az »emigránsok« gyűlölködő, a szovjet uralma alatt élő, mindenre kapható tömege. Pedig ezek nem kis számmal vannak. Befolyásuk, a maga fejével és eszével gondolkodni nem tudók tömegére, igen nagy... Ne csodáljuk, ha bármilyen meggyőző erővel ható tanítások sem termik meg méltó gyüÁrvácska Árvácska Árvácska Árvacska Árvácska Árvácska ^ 1)811 í™" ^ J* t ' t í ° f™** Árvácska Árvácska Árvacsk. Árvacska Árvacska Árvacska ^ ^ MO U Arvacska Árvacska Arvacska Árvacska Arvacska Arvacska Árvácska Árvácska Árvacska Árvácska Árvacska Árvacska Árvácska Arvacska Árvácska Árvácska Árvacska Arvacska Árvácska Arvacska Árvacska Árvacska Á ka Árvacska Árvácska Árvacska Ávvác<ka - - ^ • O 1 S : % fí í C Árvácska Arvacska Árvácska Arvacska Arvacska Árvácska Árvácska Árvácska Árvácska Árvacska P^ 1 1 OlXXOl tttUUlg Árvacska Árvacska Árvácska Árvácska Árvácska
