Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

2 aus J&ÍMÍDÉK Nyíregyháza, 1924. szeptember 14. * Vasárnap XLV. évfolyam. * 2 0 szám. > Nyíregyháza lelke. Irla: Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester. Városunkban gyors és lüktető élet kezdete lendül. Napról-napra valami újat látunk, fejlődést és valami nyugtalan megnyugvásunk támad, hogy ezt sohasem lehet teljesen kiis merni. Ahol gyermekkoromban még a réti virágok között játszottunk, vagy a lápok mo csaras víztükre csillant meg az őszi napok ökörnyálas aranysugaraiban, házak, telkek, kertek sora épült. Ötven évvel ezelőtt olajos lámpák fénye botorkált az utcán, az estejáró polgár a feneketlen sár miatt az utca egyik oldaláról a másikra jutni nem tudott. Mostpedig, amint emlegetik — tényleg amerikai gyorsasággal fejlődik és él szemünk előtt. Mi, akik részt vettünk a növekvés, nekizsendülés gyönyörűségében, amelynek lüktetését magunkban is éreztük, részei vagyunk e pezsdülő városnak. De miként az embernek, ugy a városnak is megvannak a szépségei, fogyatkozásai, gyarlóságai, karaktere és lelke is van, amely él és munkálkodik. A legizgatóbb kérdés, milyen ennek a városnak a lelke, amely karakterizálja ? Milyen tényezők összehatásából alakult ki ? Milyen a vitalitása, amely a jövendő fejlődését meghatározta. Ott rezeg ebben a lélekben az ősi Nyíregyháza lakosainak izzó hazaszeretete, hősies önfeláldozása, magyarsága, mely itt száll előttünk a régi temető földjéből fel szálló porban. A letelepülő Nyíregyházának föld- és munkaszeretete, a szenvedésekben is békén tűrő istenfélelme és kitartó nagy szorgalma. Benne van e lélekben a beköltözöttek s azóta érzésben és gondolatban teljesen nyíregyházivá hasonultak műveltsége, tanultsága és igyekezete. Mert itt a lokálpatriotizmus csodálatosan nem abban nyilvánul, hogy csak azt fogadja be, aki a földrajzi határokon belül született, hanem azt, aki nemzeti érzéssel a többiekkel összhangban dolgozik a város jólétén, polgárai előrehaladásán. Példa reá a mult század 80 as, 90 es éveiben a Szepességgel és Gömörrel fennállott erős kapcsolat Ezek a város lelkének történelmi rétegei. Jelenleg pedig megnyilvánult ez a lélek a házak melletti kiskertekből kiáradó virágillatban, a barátságos otthonok ablakán kisütő megelégedésben, a tanyák felől friss szénaillapt hozó tavaszi szellőben, az akácerdők illafában, a harangok szavának összhangjában cs az iskolákból kitóduló vidám gyermeksereg hangos kacagásában. Ez a kisváros intimitása, kedélyessége lassanként kihal, az emberek, akik az élet partján mindnyájunk előtt ültek, eltűntek észrevétlenül. Porrá omlanak, helyettük újak jönnek, csak az impulzív életerő, a halhatatlan lélek él és lüktet. Vájjon mi lesz a további sors, fejlődés, vagy hanyatlás? Amint kinézek innen a városháza ablakából a nyüzsgő és szorgalmasan dolgozó embererdőre, megnyugszom, mert én hiszek a lélek halhatatlanságában. I Fo^or Ferenc és Társai cé

g g § Felhívja a t. közönség szíves 1 I figyelmét versenyen kívül álló | § kirakatainak megtekintésére. 1 Niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin^ Az örökváltság története. Irta : Szohor Pál A bokortanyák magiárait teieöntöLték aranyszemü búzával; a nyárutói langyos eső megfüröszti a frissen szántott barázdákat, hogy a felhők közül előbukkanó szeptemberi napsugár megpuhítsa a televény nyíri homokot. A városalapító ősök büszke utóda elégülten nézi a még lábon álló tengeri táblákat, a krumpli száradó indáját. Mára elpihent az eke, nyugvó helyére került a csillogó kapavas, de meg. álltak a gépek is az iparos műhelyében s a kereskedő becsukta egy órára üzletét. A' nyíregyházi polgár egy napra megpihent: ünnepelni. Száz esztendő verejtékét törüljük lő homlokunkról ezen az ünnepen. Száz esztendő óta nem csináltunk semmi mást, mint a szabaddá lett Nyíregyházát építgettük a jövő nemzedéknek!!... Gróf Károlyi Ferenc pátens-levelére ideköltözött telepesek feje felett alig suhant el ötven esztendő, máris arra gondollak, hogy megváltsák maglikat a földesuri jogok a lói. Az úttörő ,akinek városunk életében elévülhetetlen érdemei vannak, Gerliczky Mihály főbíró volt. Esedező levelei, melyeket a Dessewffy családhoz intéz, annyi melegségről, olyan szellemi képességekről tesznek tanúbizonyságot, hogy méltán helyezhetnél ba a történelmi sorozatba, mely városunk társadalmának legnagyobbjait foglalja magában. De megértették a lelkek sóvárgását földesuraink is!! — 1803. december 1-én megköiik Fintán a szerződést, mejy Nyíregyháza város és határának, a gróf Dessewífy-csafád tagjait illető részét, köz- és magánépületeivel, a földesúri jogokkal járó mindennemű jövedelmeivel és elővárosi főjegyző. Lajos gróf indit pert a város ellen. — A per beszüntetéséért 10000 R forintot kap. 4. 1820. március 20-án Kapy Teréz — Semsey Boldizsár felesége — [ép fel követelésekkel. Hosszas alkudozás után 30 ezer ezüst forint és 17000 forint váltócédulákban lesz ára a békés kiegyezésnek. A Dessewffy-rész örökváltsági tehát — a sok ulazással járó költséget nem is számítva — legalább is 500000 Rfonntba került. Az 1803. évi szerződés után keletkezett kiadásokat ;>pótil tóték « címen vetették ki a birtokosokra. Amig a Dessewffy család tagjai sorából felburjánzó perekkel küzdöttek — megérett a helyzet a város másik felének örökváltságára is. Már 1805. julius 12-én kötnek szerződést a Károlyi családdal, mely a birtok árát 100000 Rforintban szabja meg; fenntartja a királyi dézsmát ,a városon kívül négy hold földterületet urasági Jak részére, köveleli a róm. kath. plébánia fenntartását, egy róm. kath. iskola építését. A feltételek o!y súlyosak, hogy a szerződés aláírásától visszahúzódnak és bérbeveszik a birtokot ujabb 14 esztendőre évi 16000 forintért De az örökváltság kérdését állandóan nyeível együtt, korcsmák, mészárszékek, malmok, sör- és pálinkafőzővel, rétek, legelők. kaszálók, szőlők, erdő, ligetek,, vizek és azok folyásával, halastavak és halászati-vadászati joggal együtt 320000 Rforíntért Nyíregyháza lakosainak örök időkre megmásithatatlanul eladják, átruházzák és átszármaztatják. Ha alapos tanulmány tárgyává tesszük' az akkori idők gazdasági viszonyait, akkor tudjuk mérlegelni azt a nagy anyagi áldozatot, melyet a telepesek hoztak a város határának felszabadításáért. 320000 Rforint oly összeg, mely a lakosságra egy egész élet munkásságát jelentette. Vájjon mennyi esett ebből az összegből egy-egy családra, házra és kölélalja földre? Régi feljegyzéseink erről is felvilágosítanak. Egy liáztelek egy kötél föld, vagy egy nyilas szőlő után 50—60 Rforint volt a váltságilleték. Sok gondot okozott a váltságösszeg kivetése és behajlása-, 1804-ben már 150 forint évi fizetéssel pénzkezelői állást szerveztek. A 320000 Rforint lefizetésével azonban a megváltási eljárás még nem nyert befejezést. A Dessewffy család néhány tagja — kik az 1803. évi szerződés megkötésében nem vettek részt — perrel fenyegeti a várost; a bölcs birák és elöljárók nem várják meg a per kimeneteiét, de a háborítatlan és békés birtoklás érdekében egyezséget kötnek. Ezek az alkudozások ujabb anyagi áldozatot követeltek. 1. Dessewffy Lajos gróf 1811. február 11-én tiltakozik a birtok örökáron való eladása ellen. — A peren kívül megkötött egyezség 75000 Rforintjába került a lakosságnak. 2. Dessewffy Mária grófnővel Nagyszombatban kötik meg az egyezséget 1811 május 13-án 40000 Rforintban. 3. 1816. április 30-án újra Dessewffy felszínen tartják. A második megváltási e| arcképét ab- { művelet szellemi vfczére Renkő István főbíró volt. Esedező levelet Visz a Károlyi grófok "elé, kiknek jószágigazgatója Réthej.Róth József 1824. április "23-án megjelent Nyíregyházán az előzetes szerződés megkötésére. A váltságösszeget 730000 váltóforintban alkudták ki. Az előzetes szerződés megkötése után Renkő István a lutheránus templomba hívja össze a lakosságot, hogy ott nyilvánosan számot vessenek képességeikkel. A tervet látható örömmel fogadta a város apraja-nagyja. Az elöljárók Pestre mennek tehát, ahol a királyi táblán Szőgvéni Lajos personális előtt 1824. szeptember 13-án megkötik a végleges szer ződést és a vételár első százezer forintját lefizetik. A váltságdíj többi része 'két egyenlő részletben törlesztendő és pedig 1825. január 1-én és december 31-én. A törlesztési részletek után 5 százalék kamat jár. Késedelmes fizetés esetén a kamatláb 6 százalékra emelkedik. Végleges fassiót csak a tőke teljes lefizetése után ad ki a Károlyi csalácT Benkő István főbiró talán még nagyobb szervező erőről tesz tanúbizonyságot, mint az első prökváltság vezére, Gerliczky Mihály. Mintha ennek a két férfiúnak emlékét befújta volna a helyét örökké változtató nyiri futóhomok, ugy eltűnt alakjuk emlékünkből.. Arcképük nem maradi reánk; Nyíregyházán ebben az időben nem volt még divat a fényképezés. Olajfestményeket pedig nem helyeztek még el a községháza ajacsony szo báiba, hiszen mindketten igénytelen művelő emberek voltak, ész ragyogó 'fegyverzete polcra. A község gondjai gazdaságukat is vezették földkiket a józan emelt vezéri melleit saját kis s talán a pihenés óráit áldozták fel Nyíregyháza jövőjének. A második örökváltság még súlyosabb terhet jelentett a lakosságnak. Egy házra 64 p. forint, egy kötélalj föld után 68 p. forint, egy nyilas szőlő után 64 p. forintot és egy nyilas kert után 50 p. forint volt a váltságdíj. Azonban a munkaszerető nép megbirkózott vele s az esedékes részleteket mindig pontosan a lejárat napján fizette ki. Szinte emberfeletti teljesítménynek találjuk a horribilis összeg kifizetését, mert feljegyzéseink szerint csupán 368.750 forint " "kölcsönt vesznek "fel, mintegy 28 hitelezőtől. Gjermek iskolai cipők é

s patent harisnyák minden nagyságban, színben és minösegben legnagyobb válasutékan, a legelőnyösebben vásárolhatók Hungária Cipoáruházban, Nyíregyháza, Zrin?i Ilona-utca 5. Telefon: 195.