Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)
1924-09-11 / 207. szám
JÚUMWEK 1924. szeptember 11 Kik érkeznek a kiállítás folyamán Nyíregyházára, j Nyiregyháza filmköruton. Nyíregyháza, szeptember 10. A Nyirvidék tudósítójától. Most már csak néhány nap választ el a nagy eentéimárium megnyitásától s Nyiregyháza egész lakossága feszüli várakozással tekint a nagy ünnepség elé. Kik jönnek Nyíregyházára? Ezl kérdezik uton-utféíeri s erre a kérdésre adunk feleletet részben, ha leközöljük az eddig bejelentett vendégek névsorát. A bejelentett érkező vendégek a következők: Rákosi Jenő Bpest. Raja: Dr. V 0jnics Ferenc, polgármester. Békéscsaba: Dr. Bertóti István polgármester,. dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, dr. Franczisky Lajos "i. aljegyző. Budapest: Sipőcz Jenő, Buróth János, dr. Csupor József, Liber Endre. Cegléd: Dr. Sárkány Gyula pol gármesler. Debrecen: Dr. Magoss György polgármester, dr. Csűrös Ferenc és ür. Vásáry Islván tanácsnokok. Eger: Trak Géza polgármester. Esztergom: Antóini Béla dr. polgármester. Győr Dr. Hőfer Vil mos h. főjegyző, dr. Welez Aladár I. aljegyző. Hajdúnánás: dr. Pénzes Mihály, polgármester és dr. Hadady Imre tanácsnok. — Kaposvár: dr. Vétekh György polgármester, Kiskunhalas: dr. Thuróczy Dezső polgármester. Kispest, dr. Váiya Gyula polgármester, Skultéty Bezső közig, tanácsnok, Monda Sándor pü. tanácsos. Kőszeg: dr .Nagy. Ébeling Miklós h. polgármester. MiiSkolcz: dr. Hodobay Sándor és egy tanácstag. Nagykanizsa: dr. Sabján Gyula polgármester. Pápa: dr. Tenzlinger József polgár mester. Pest-Erzsébet: dr. Chikán Béla, dr. Győry Nagy István főjegyző, Orbán Béla műszaki tanácsos és leánya, Szántó Samu pénzügyi tanácsos. Sátoraljaújhely: dr. Orbán Kálmán polgármester. Szentendre: dr. Strszeinszky László polgármester. Szolnok: Zrameczky, Viktor polgármester. Szombathely: dr. Ujváry Ede h. polgármester. Veszprém: dr. Komjáthy Lászió polgármester. Zalaegerszeg:' Czobor Mátyás és dr. Udvardy, Jenő tisztifőügyész. Törvényhalóságok: Hajdú: Pákozdy Sándor alispán Debrecen, Borsod: dr. Soldos Béla főispán. Livrv György alispán. Zemplén: Bajusz József árvaszéki elnök. Szalmái': Kovács István II. főjegyző és Kölcsey, Béla törv. hat. biz .tag. Bihar: dr. Fráler László főszolgabíró, dr. Erős István főszolgabíró. Bejelentették érkezésüket ezenkívül: dr. Mósolószky Sándor miniszteri titkár Budapest, dr. Andor Endre h. államtitkár, Budapest; Várhidy Lajos kongresszusi igazgató, Budapest; Ábrahám Sándor ny. főmérnök, kongresszusi e:őadó Budapest; Riha Ferenc miniszteri számvevőségi főtanácsos, Budapest; Somogyi Sándor szobrászművész és neje Budapest; dr. Kun Árpád ny. polgármester, Mezőtúr; Pettenkofer Sándor borászali főfelügyelő, Budapest; dr. Milotay István főszerkesztő, Budapest, Szegheő János zongoraművész, Budapest; Hettyei Aranka szín művésznő Budapest; dr. Székelyhidv Ferenc operaházi művész, Budapest; dr. Chudovszky Mór igazgató-főorvos, Sátoraljaújhely, G róf Almásy Imre kama rai einök, Debrecen, dr. Czeglédy Mihály alelnök Debrecen, dr. Rátz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató, Debrecen; dr. Pokoly József egyetemi tanár. Debrecen; Greíner Mihály felsőker. isk. igazgató, Debrecen; Gróf Csáky Kálmán filmirodai igazgató, Budapest, Dr. Nagy Jenő tanár és neje, Debrecen; Matusovícs Péter főerdőtanácsos, Debrecen; Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő, Budapest. A sajtó részéről: Balassa Sándor, Pósch Dezső, Pálffy József, Reitz János, Maizner János, dr. Szabó István szerkesztők Debrecen és számos fővárosi újságíró. Weszely übrbert, Képes Krónika rajzolója. Budapest; Markó Miklós hírlapíró, Budapest (Képes Krónika). Ezeken kivül a kiállításon résztvevő gyárak, ipartelepek és egyéb vállalatok szerelői és más alkalmazottai igen nagy számban tartózkodnak már is Nyíregyházán. A nyíregyházi tantestület közős értekezlete. Nyíregyháza, szeptember 10. A Nyirvidék tudósítójától. Most, mikor a világ vezető diplomatái a rettenetes világháború utíin & lelkek békéjét szeretnék visszaadni és mi keserű remémíelenséggei látjuk ősit a taián nem is őszinte erőlködést, faradt lelkünk megpihen egy egyszeiü és mégis nagyon sokat jalaniő kezdeményezésen. A Kyiregfházi elemi iskolák tantestületa f. hó 5 én közös értekezletei íarfott, amelyen Szabó Pál elnök fölvetette azt a gyöoyörü eszmét, hogy a tantestület havonta egjszer tartson felekezetközi értokezlotet. Ez a közös megbeszélés nemcsak a pedagógiai továbbképzési fogja szolgálni, hanem ápolni és mélyíteni aat a testvéri es az országban páratisDul álló egyetértést, amely eddig is gyönyörűen nyilvánult meg a különböző felekeza tek tantestületei között. A javaslatot nagy lelkesedéssel tatta magáévá az értekezlet és Tóth György igazgatót bízta meg a vezetéssel. A közönség sz eísö pillanatban nem is tudja talán értékelni ennek az elhatározásnak a perspektíváját. Talán fásult lélekkel állapítják meg sokan, hogy ez csak egy homokszem a sivatagban, egy csepp a nagy tengerben. De ha a lélekben még al a reménynek egy halvány sugára, akkor a szivünk felmelegszik és megnyugtató gondolatok ős érzések öntenek belénk uj életerőt. Az iskolából kell megindulnia a lelkek megújhodásának. A íanitó lelkén kell átszűrődnie azoknak a megváltó eszméknek, amelyebnek varázsa erőssé, slkotóképassti tesz. Mert csak a megértő szeretettel lehet épitani. egyesíteni és megtartani A nyíregyházi tantestületben nicca egyenetlenség, nincs széthusás. Bankő. András kir. tanfelügyelő, Orsovszky, Kubacska büszkék lehetnek erre, mert ez aa ő dicsőségük. Az ő apostoli lelkük teremtette meg a Nyírség metrcpo'isában ezt az egészséges légköri Az ő nyomdokaikat követik Szabó Pál, Tóth György, Varga Ferenc, Friedmann Bertalan stb. vezetésével & fiatalabbak is. A Nyirság áldott talajából íme uj életforrás fakadt, mely talán rövidesen sz-5les medrét vájva, az ország más reszeiba ia szerte viszi & lehiggadt lelkek józan és bistos alapokra építő életprogramaaját. Neumann Albert. Az egész várost bámulatba fogja ejteni A tisztító vihar! A város megörökítése a jövendő évszázadok számára. Jubileumi kiállításunk a ma élő emberek számára leszi láthatóvá és hozzáférhetővé mindazt, amit Nyiregyháza város, Szabolcsvármegye és általában a magyar elme az utóbbi évtizedek alatt kulturális, ipari, kereskedelmi, művészi és gazdasági téren produkált. Pótolhatatlan veszteség volna az utókor számára, ha. mindazok a remekmüvek, amelyek most a kiállításra kerülnek, a jövendő nemzedék által már hozzáférhetők nem lennének. Mindezeknek a megörökítése céljából bó! a Magyar Filmiroda rt. budapesti központja azzal az ajánlattal fordult a város és a kiállítás vezetőségéhez, hógy a kiállításnak bármely részletéről, az illető kiállító kiállítására filmfelvételt készit, amely az illet őkiállitónak tulajdonát fogja képezni egyrészt, másrészt pedig mint nyíregyházi jubileumi film, be fogja járni, a Magyar Filmiroda összeköttetései révén, egész Magyarországot, sőt a külföldet is. Tehát, eltekintve attól, hogy a kiállító ily módon megörökítette az ő utódai számára kiállításának remekműveit, ez az országjáró film magában véve oly hatalmas eszköze a reklámnak, amelynek párja ezidőszerint nincsen. De természetesen nemcsak a kiállítást lehet ily módon megörökíteni, hanem a város minden részletének, magán" házaknak, ipartelepeknek, üzleteknek, irodáknak, gazdaságoknak stb. mai állapotát A város vezetősége már el is határozta, hogy épületeit, köztereit, üzemeit filmre felvéteti és azokat a Magyar Filmiroda utján az egész országgal megismerteti. Ugyanezt érhetik el magánosok, testületek, társaságok is, ha ebbeli kívánságukat a Magyar Filmirodának bejelentik. s l Még egv pár szót az úgynevezett családi felvételekről. Nagyapáinkat ma festmények, vag3 r színehagyott fényképek ulján ismerjük. Sem egyik, sem másik nem alkalmas arra, hogy azokat, akiket sohasem láttunk, el is tudjuk képzelni magunk nak teljes életnagyságukban és élethű modorukban. Mig ha annak idején filmre lehetett voina őket felvenni, láthatnók őket életnagyságban mozogni, nevetni, busulni; láthatnók azokat a kis műhelyeket, amelyekből az ő munkásságuk folytán idővel hatalmas gyártelepek lettek; láthatnók az ő primitív készítményeiket, amelyek a mai unokák kezei ajól mint műremekek kerülnek ki. De ne felejtsük el, ugyanez a sors vár esetleg reánk és a mi alkotásainkra ha nem tudjuk magunkat és azokat megfelelő formában az utódoknak átadni. Igen találóan jegyezte meg ezzel kapcsolatban a minap társadalmunknak egy vezérfiai: »Milyen más megvilágításban látnók most az ókori történelmet, ha teszem azt az egyptomi gúlák építését, a római cirkuszi játékokat vagy a magvarok ősszokásait' filmen lehetett volna megörökíteni.» Egy kis darab történelmet örökítünk meg, "ha családi körünket és mindazt, ami vele közelebbi vonatkozásban van, filmre felvéve át tudjuk adni utódainknak. Ezekre a családi felvételekre is vállal kőzik a kiállítás tartama alatt a Filmiroda és bárkinek a kívánságára házhoz is elmegy felvételek eszközlésére. Tudomásunk (szerint a Filmirodának egy igen ügyes rendezője fog lejönni, aki az összes felvételeket élethűen fogja elrendezni. Közelebbi felvilágosítást mindezekről T^MMflWW"-" Szeptember 10-, 11-én, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdeííei: Kssex dráma 7 felvonásban. Főszerepben: Eva May. Ezenkivül a fényes kísérő műsor m