Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-30 / 223. szám

4 jtiiMIDÉK 1924. szeptember 30. előveszik a sajtó terméket, amely korrajz történelem; egyetlen irott történelem lesz e korból, és keresni fogják önökét, a dicső elődöket, de nem fogják találni nyomukat Behol, legalább e város müveit lakói között nem. — És fel fogják tenni a kérdést, hogy anno 1924. voltak-e Nyiregyházán kereskedők ? Mert nyomukat a sajtó termékekben nem fogják találni. Hol voltak önök, dicső vezérei a kereskedőknek, kik olyan nagy legények a (csárdában ? a szőnyegeket teritgették ? Mért nem tisztelték meg ezzel érdekképviseletük »tengernyi választmányát«, hisz csupa diplomás emberek, ezek bizton vállalkoztak volna érre ? i I 1 • i Az én pesti vendégem, érdeklődött aztán az ünnepélyek alkalmából kiadott évkönyvben, hát »rittig« egyetlen fejezet sem szól abban a nyiregyházi kereskedőkről. — Erről meg azt tudta meg, hogy illetékes oldalról felszólítottak valakit, aki nem tartozik a »klikk-klakhoz«, hogy irja meg a nyiregyházi kereskedők történetét. Ezt meg is irta. — Agyondicsérték előttem is bizottságbeliek. Egyszer csak azt hallotta az illető, hogy a »klikk-klak« — hogy is mondjam csak ? — Belerondított a dologba. Mert ezek mindenre pályáznak, amiből valami, hacsak erkölcsi haszon is, származik. Visszavonta munkáját. Hát szegény őseink, itt sem fognak rólunk, dicső elődökről semmit megtudni. De menjünk tovább. Jött a nagy nap, a kereskedők napja. Szép volt, nagyon szép volt! Baruch Arthur, a helybeli kereskedők elnöke, hatalmas megnyitó beszédet mondott, minden elismerésre méltót. — A fővárosi vendégek, kik szerepeltek, nem szorulnak arra, hogy megdicsérjük, hisz ezek országosan ismertek. De urak, nem találták iönök furcsának, hogy ezen a visszaemléf'kezés ünnepén egy szó sem esett a régi, alkotó, nyiregyházi kereeskedőkről ? Egy szó sem esett, kereskedelmi intézményeik alkotóiról ? Egy tiszteletreméltó, alkotó alakról, néhai Haas Mórról igenis megemlékezett, de égy, fővárosi szónok. Aligha tévedek, hogy ez azért történt, mert a vezérkar nem tudott megegyezni a szónokban. Mindegyik beszélni akart, de mivel ez nem lehetett, inkább nem beszélt senki. I i \ j í Az ifjú titánok küzdöttek, halálmegvetéssel küzdöttek egy kis szerepért, de ezt a szerepet, franciául szólva nem »gönnolták« egymásnak. Pedig lett volna kiről, miről beszélni, tisztelt vezérkar. Ott láttuk — hogy másról ne beszéljünk — egy szögletben, a nyíregyházi kereskedők nesztorát, Baruch Arnoldot, ki több, mint egy félszázad óta működik Nyiregyházán becsülettel és köztiszteletben a. kereskedelmi téren, kiről elmondhatták volna, hogy mikor a háború elején azt látta, hogy a kereskedelem nagy, sok kinövésekkel van megáldva; félre állott, nem kivánt a dus, nagy vagyonokat hozó, konjunkturális üzletekből, féltette egy emberöltőn át szerzett becsületét, félt, hogy a sok sárból az ő tiszta tógájára is fröccsenhet — és majdnem mai napig pihentette valamikor nagy kiterjedt üzletét, a készből élt; amíg mások habzsoltak. Nem gondoltak arra, ha önök a dicsők, megöregednek, majd példát vesznek, és leI Szorítják az önök nagy nevét a megemlékeJ zés járdájáról ? Nem gondoltak arra, hogy a jól Vasalt nadrág még nem jogcím arra, hogy valakinek emléke fennmaradjon ? De azért fennmarad emlékük, mert mint halljuk, a kereskedelmi grémium gondoskodni fog arról, hogy vezetőségének felköszöntői, melyeket a banketen elmondtak, megörökitttessenek. 'Merkuriusz. amelyek szintén a kormány ellenőrzése mellett mellett maguk is importálhatnak külföldi ipari cikkeket és ezeket közvetlenül adhatják el Oroszországban ott működő fiókjaik utján az ipari trösztök, a kereskledelem, vagy a cooperativák részére. Ezek a vegyes társaságok részvénytársa ság formájában működnek olyan módon,, hogy a részvények fele az orosz kormány; kezében marad, amely tehát ezen a réven is döntő befolyást gyakorolhat a társaságok működésére . t Az ilyen vegyes társaságok különösen alkalmasak Oroszországnak egy oly állammal való érintkezésére, amely állani nemcsak exportálni akar Oroszországba, hanem egyúttal nyersanyagokat is akar orosz földön beszerezni. S ez vonatkozik ránk is. — Magyarország ásványolajipara eddig is Oroszországból szerezte be nyersanyagszükségletét, ezenkívül az iparágak egész sorozatát látta el nyersanyaggal Oroszország. Igy többek között a gyufaipar a békében Oroszországból importálta speciális faszükségletét, az aszbeszlipar az aszbesztet, a bőripar nyersbőröket szállított Oroszországból, stb. A behozandó nyersanyagokat a legcélszerűbben kész ipari cikkek exportjával fizethetnénk meg. Egy ilyen vegyes társaságnak tehát módjában állana a kompenzációt a legcélszerűbben keresztül vinni és ezzel megoldani a hitelkérdést is, a kormány ugyanis, amelynek bevásárlásai céljára az egcsz világ ipara rendelkezésére áll, tőkeszegénysége folytán beszerzéseinél liosszu lejáratú hitelleket igyekszik igénybe venni, már pedig az ugyanilyen helyzetben lévő; magyar ipar képtelen ilyen hiteleket koncedálni, mert saját hitelszükségleteit is alig képes fedezni. Óriási perspektívát nyújtana tehát egy vegyes társaság működése, amely az orosz nyersanyagok Magyarországba való importját ipari cikkeinknek Oroszországba való exportjával kompenzálni, esetleg bizományi alapon tudna árukat Magyarországból, vagy nyersanyagokat Magyarországba száliitani, ami lényegesen elősegítené az értékesítési lehetőségeket. A magyar-orosz megállapodás gazdasági részleteit még nem ismerjük és igy nem tudhatjuk azt sem, hogy a megállapodás alapján az orosz kormány kilátásba helyezte már ilyen vegyes társaság létesítésére vonatkozó koncesszióját. De, ha ez eddig nem történt volna is meg, kétségtelen, hogy a diplomáciai megállapodás alapján a két kormány képviselői még külön behatóan fogják mfegtárgyalni a gazdasági vonatkozású problémákat is és ilyen tárgyalások folyamán mindent el kellene követnünk arra, hogy megszerezzük az orosz kormány hozzájárulását egy ilyen vegyes társaság koncessziójára. Emellett természetesen az orosz kormánynak — éppúgy, mint Ausztriában is történt — fennmarad a joga arra, hogy Magyarorszá gon kereskedelmi képviseletet ís létesítsen, amelynek feladata lesz a magyar-orosz gazdasági forgalom felélénkitése és fejlesztése . Mindenféle ISKOLACIKK = =5 kapható I az Ujságboltban 1 A magyar-orosz kereskedelmi szerződés perspektívái. Irta: dr. Koffler Károly, a Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára. A magyar-orosz kereskedelmi szerződés ügyét a sajtó meglehetős egyértelműséggel s elég szerencsétlenül kommentálja. A lapok egyrészc a szerződés időpontját nem látja elérkezettnek, másrésze politikai okokból ellenzi a szerződést, ismét mások annak gazdasági jelentőségét becsülik le. Nagyon fontos azonban, hogy akkor, amikor fejlődő iparunk stagnálni kénytelen *s amikor valósággal nemzetközi verseny folyik az orosz piac elnyeréséért, alaposan megvizsgáljuk azt, mMyen jelentőséggel bírhat az országra az Oroszország gal létesítendő kereskedelmi kapcsolat. Az Oroszországgal való gazdasági összeköttetés elvileg eddig sem volt lehetetlen, amennyiben az orosz kormány külföldi kereskedelmi szervezete utján a taagyar gyárosok ís összeköttetésbe juthattak Oroszországgal, helyesebben az orosz kormánnyal, amely jelenleg egyedüli vásárlója, illetve eladója a külföldi termékeknek. [ | Oroszország belsejében ugyanis ia forgalom és a kereskedelem bizonyos mértékben szabad, bár a szükségletek tulnyoinó részét hivatalos szervek, éspedig egyrészről a szocializáft gyárakból alakított ipari trösztök, másrészről pedig a szintén hivatalos szervekké átalakított cooperativák (szövetkezetek-) látják el. — Emellett azonban már bizonyos szerep jut a magánkere s k e delemnek i s. Az orosz parasztosztály értékeit csaknem kizárólag a kereskedelem utján hozza Oroszországban a belföldön piacra. — A külkereskedelem azonban a legszigorúbb állami ellenőrzés alatt áll. Tehát, ha az ipari trösztöknek valamely félgyártmányra, a szövetkezeteknek, vagy a kereskedelemnek egész gyártmányokra van szüksége a külföldről, azokat kizárólag az orosz kormány hozza be az országba. Erre a célra létesítette az orosz kormány külföldön az úgynevezett kereskedelmi képviseletpket, amelyek Moszkvából kapják az instrukciókat arra, hogy milyen cikkekre van szükség, illetve, hogy milyen cikkek bevitelét engedi meg a kormány. Ezeknek az instrukcióknak az alapján szerzik be a képviseletek a szükséges cikkeket a külföldi piacokon az orosz kormány részére. A kereskedelmi képviseletek mellett működnek az u n. »vegyes társaságok®, Filmirodalom szenzációja az Apollóban. A hiúság rabja (Gróf Chon) Bécsben betiltva. Városi Mozgó, Titokzatos kastély: Városi Mozgó. Szerdán. f ÉVA MAY f „A halál kapujában". Csütörtökön.