Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-30 / 223. szám

2 JSKíhstiűex 1924. szebtember 30. Iparosok tömörülése. Az Iparosok Országos Központi Szövet­kezetének kongresszusa a napokban ült ösz­sze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében. Aki figyelemmel kiséri a fő­városi és vidéki lapokat az már régebben észrevehette, hogy az iparosok állandóan es oly szivósággal hangsúlyozzák sérelmeiket, hogy az egy ténylegesen meglévő helyzetre kell, hogy valljon. Az a tömörülés, amely, légy, szervezetté akarja egyesíteni az egész ország iparosságát, illetőleg a már meglévő szervek szorosabb együttműködését igyek­szik megvalósítani, elnökévé megválasztotta Hadik János grófot, akit a politikai világ­ban elsősorban, mint a panamák kíméletlen {üldözőjét s a becsületes elvek bátor harcosát ismernek. Abban a beszédben, amelyet Hadik Já­nos mondott tulajdonképpen körvonalozva volt a magyar iparosság egész jelentősége, de ezenfelül hangsulyoztattak azon kíván­ságok, melyeknek megvalósítása egyedül teszi lehetővé a magyar iparostársadalom­nak a nemzet egészébe való sikeres beillesz­kedését. Első és legfontosabb lépés ez irány­ban a hitelviszonyok megjavítása. Sajnos az íállamtól kért * összeget a maga egészében nem sikerült biztosítani, de remélhető, hogy a további jelentékeny támogatás nem fog elmaradni. Mindenesetre helytelen volna azonban csakis állami támogatásra építeni, hiszen éppen a szanálás koncepciói miatt az államnak rendelkezésre álló eszközei na­gyon korlátozottak. Éppen ezért az iparos­ságnak első elemi kötelessége, hogy a szak­ipari szövetkezetek tőkéjét, továbbá a köz­pont alaptőkéjét, saját erejéhez mérten nö­velje. Nagyfontosságú még az iparosság jö­vendő helyzetének kialakulására a vámpo­litika olyan módszere, amely biztosítja a szükséges létfeltételeket. A mai rendkívül bonyolult adórendszer változtatásra szolul s az ipartörvény folytatólagos módosításával kell törekednünk arra, hogy közelebb si­mulhassunk a mai viszonyok követelményei­hez. Hadik hangsúlyozta, hogy a kisiparos­ságnak ezek a jogos törekvései semmikép­pen sem irányulnak a nagyipar ellen, de kétségtelen tény, hogy a nagyipar mellett a a kézműiparnak is teljes jogosultsága van, sőt a magántulajdon elvére felépített társa­dalmi rend egyenesen megköveteli, hogy mi­nél szélesebb legyen az a réteg mely önálló vagyoni erővel bír. A kézben levő javak nyújtják a legjobb biztosítékot arra, hogy szélsőséges elvek sohasem fognak kikezdeni egy, olyan osztályt, amely ezen elvek diadala után egyenesen tönkremenne és saját maga semmisítené meg biztos létalapjait. Mindenesetre örömmel kell üdvözölnünk az olyan szervezkedést, mely jól megkör­vonalozott, kipróbált és megvitatott elvek alapján az állam épületébe egy ujabb öntu­datos és hazafias réteget állit be, amelynek munkája hozzájárul annak a szerencsétlen­ségnek a likvidálásához, amit a trianoni bé­szerződés következményeiként nyögünk. A magyar kézmüiparosság mindég hazafias volt s csak örülhetünk, ha ezek a hazafias ten­denciák egy erőteljes kerettől ÖsszefogVa lesznek a nemzet életkincseívé. A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN Leffler Béla dr. cikket irt a Hortobágyról és Szabolcsmegyéről a „Svenska Dagbladetében. A szőke Tisza szimbolizálja igazán az öd magyarságot. — Leffler dr. svéd cikke hatalmas erővel propadálja a magyar Igazságot. Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyir­vidék tudósítójától . H r ' Leffler Béla dr. akinek Svédország­ról szóló értékes cikkét csak nemrégiben közölte a Nyirvidék, a mai postával meg­küldte szerkesztőségünknek a Svenska Dagbladet egyik vasárnapi számának mel­lékletét, amelynek Söndagsbilagen a címe. A Stockholmban megjlelenő, világszerte ismert nagy svéd lapban Leffler Béta dr. nagyszabású cikket irt a Tiszáról, a ma­gyar folyó mentén elterülő földről, a Hor" lobágyról,, Szabolcsmegyérőí. A Söndasg­bilagen» egyik hatalmas oldalát befcölti ez a cikk, amelynek soraiból a magyar föld 1 forró szeretete sugárzik és a megtiport magyar igazság ereje szól ellenállhatatia­unl. A cikk, amelyniek »Strövtag pa Ti­szas stránder och den magyar ska pusz­tán)) a svéd cime, nagy mértékben hozzá fog járulni a nagy külföld helyesebb, tisz­tább informálódásához és művészi értékű, jól jellemző illusztrációkban mutatja be a Tisza folyón halászó magyar embert, a a hortobágyi csikósokat, a magyar pusz­tán delelő juhnyájat. Mig a széles, kék Duna folyamról — — kezdi cikkét Ljeffler Béla dr. annyit beszélnek, addig az igazi magyar folyóról, a Tiszáról, amelyet a svéd tankönyvek Theisz-nak hivnak rendesen megfeledkez­nek. Pedig hát a Tisza, a szőke Tisza szimbolizálja igazán az ősi magyarságot, a magyar természetet és az utolsó évek­ben éppen a magyar tragikumot is. A Tisza a magyarok hűséges folyója, mely az ország keleti határán ered és az ország déli határán olvad be a nemzet­közi Dunába, mintegy megerősítve a ré­gi magyar nemesek mondását: Extra Hungáriám non est vita. A szőke Tisza szeszélyesen változó, mint a magyar em­ber természete, könnyen megharagszik, de hamarosan el is simul, pazarul bánik kin­cseivel, de önmaga mindig megelégszik szelíd gúnyával. És most megosztotta a Tisza a magyarság trianoni tragikumát. Mint egy legalyazott, ágaitól megfosztott hatalmas fa, terül ef a megcsonkított Ma­gyarországon, csak erőteljes törzse ma­radt meg a magyar Alföld számára. Ezután Leffler Béla dr. végigvezeti a svédeket a Kárpátok bércei közül kilépő Tisza regényes szépségű partján Tokajig és szeretettel, ihletten szól Szabolcsvárme­gye földjének históriai szépségeiről, a szabolcsi földvárról, a honfoglaló ősök ivadékairól, a Kálíay családról, a ma is élő nemes Ivállayakról, akik az ősmagyar léleknek, erőnek, jellemszépségnek meg­nyilatkozásai. Leffler Béla dr. közli ebben a cikkben egy régi svéd utazónak, Clas Balamb-nak 1679-ben Stockholmban megjelent útle­írásából a Tiszáról, Tokajról, Debrecen­ről szóló részt. Cías Bolamb, mint svéd kö­vet 1658-ban járt erre. A török portáról utazott Svédországba és utja a Tisza men­tét is érintette. Ezt az egykorú útleírást Leffler Bélának sikerült leifedeznie. Bészletesen ismerteti Leffler Béfa dr. a mai Debrecent, kiemelve tudományos intézményeinek jelentőségét. — A cikk to­vábbi részében a Hortobágyról, a horto­bágyi halastavakról, menedékről, gulyák­ról fest Leffler Béla dr. szines, eleven ké­pet. ~ í | • i , Mi, itthon élő, küzdő magyarok hálás köszönettel olvassuk a hatalmas világ­lapban megjelent cikket, köszönjük Leffler Béla dr.-nak azt a lelkes, kitartó, áldozatos propagandát, amelyet testvérei, letiport magyarok érdekéhen fejt ki. A Svendka Dagbladet példányát, amelyben Leffler dr. cikke megjelent, lapunk kirakatában láthatják meg olvasóink. A m. kir. államrendőrség szaklapja elismeréssel méltatja Nyiregyháza rendőri viszonyait. Sok a baj bérkocsisokkal — Államellenes bűncselekmények nem fordulnak elö. Fegyelmezett, ambiciózus rendőrlegénysége van varosunknak. Nyiregyháza, szfeptember 27. — A centennáriumi ünnepségek során Nyíregy­házán járt a belügyi kormányzat és a ren­dészeti osztály több kitűnősége, akiket élénken érdekeltek a jubiláló városnak rendőri viszonyai. Ennek az értékes meg­figyelésiekre vezető érdklődésnek nagyon értékes megnyilatkozása a m. kir. állam­rendőrség kitűnő szaklapjának, A Rc(nd­nek, Nyíregyházáról, az itteni rendőri vi­szonyokról szóló beszámolója, amelyet a Nyíregyházán járt dr. Szőllősy Alfréd min. titkár irt a nyíregyházi rendőri viszonyok­ról: Jelentettük, hogy, a nyíregyházi cen­tennáris ünn(epségek egy részén jelen volt Kőszeghy Sándor h. államtitkár, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezjétője is ,aki időt szakított arra is, hogy a m. kir. rendőrség ottani kapitánysá gát is megszemlélje és akinek társaságá­ban A Rend munkatársa is résztvett a szemlén. A' hjáromszögaiaku Szabolcsvármegyé­nek középpontján közel 50000 kat. holdon fekvő tirpák-fővárosnak 1190 kat. hold­nyi területére (az u. n. sorompón belüli részre, a tulajdonképeni városra) terjed' ki a rendőrség illetékessége, mig a külső területeken (109 tanya) a nyíregyházi, sós­tófürdői és király telki csendőrörs látja el a szolgálatot. A csaknem ötvenezer lelket számláló város igen rohamosan fejlődik. Különö­sén kereskedelme vett nagy lendületet, azonkívül az ország elszakított északkele­ti része lakosságának e városon visz ke­resztül közvetlen vasutvonala, következő­leg lényeges számú az idegenforgalma is. Jelentős számú kulturális és társadalmi egyesülete élénk tevéknységlet fejt ki, az irodalmi és művészeti egyesületeiben is pezseg az élet, van soprtegylete, villamos vasuta, élénk forgalma, egyszóval Nyiregy házán lüktető az élet, kereskedelme na­gyobb, mint Debrecené. Az ilyén mozgalmas, forgalmas város­ban igen sokoldalú, igen fontos tevékeny­sége van a rendőrségnek, amely az ál­lamtitkár megállapítása szerint is — hl­LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBEJ a Tanitók Szövetkezete könyv-, papir-, írószer- és zenemükereskedíse, Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk. 1 ifa- ".3

Next

/
Thumbnails
Contents