Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-28 / 222. szám

4 J&imwÉK 1924. szebtember 28. zonytalan időre bérli, ezek használatáért részletes szerződésben megállapított bért fizet. Az áru- és anyagkészletek értékével pedig a város belép a részvénytársaságba, illetőleg ezen anyagokat tulajdonjoggal részvények ellenében adja át a részvénytársaságinak. Ezen vezérszempontok szemmeltartása melleit alakult meg folyó év augusztus hó 9-én a Nyíregyháza-városi Üzemi Részvénytársaság. — Alaptőkéje: 40000 aranykorona, ebből 28.600 aranykorona a a város természetbeni hozzájárulása, 10.300 aranykorona értékben jegyez a város készpénzben lefizetendő részvényeket. 11 darab részvényt á 100 aranykorona magánosok kezére ad ki. A részvénytőke tehát áll: 400 darab á 100 aranykorona névértékű bemutatóra szóló részvényből. Az első igazgatóságot a tervezet értelmében Nyíregyháza város képviselőtestülete, mint alapító nevezi ki. Mint első igazgatóság itagok kineveztettek: Bencs Kálmán dr. polgármester, elnök, Szohor Pál főjegyző, helyettes elnök, Vietórisz István dr. t. főügyész, Steiner Vilmos ügyvezető igazgató, Bogdán Ferenc földbirtokos,- Énekes János prépost-kanonok, Hoffer Bertalan kereskedő, Hoffmann Mihály ker skedő, Hunyadi László iparos, Kausay Tibor gazdasági felügyelő, földbirtokos, Kovách Elek dr. kir .közjegyző, Paulusz Márton gazda és Pisszer János építész-vállalkozó. Az alakuló közgyűlés hat tagból álló felügyelő-bizottságot választ, ennek tagjai: Geduly H enrik ev. püspök, Pivnyík Gyula városi főszámvevő, Borsy János m. kir. pü- főszámtanácsos, Tőrös Pál könyvelő, Szalay Béla nyug. gazdatiszt, és Baruch Arthur bankár nyíregyházi lakosok. Nyiregyháza város és a részvénytársaság közti jogviszonyt a bérlet tekint(ötében létesült és az alakulóközgyülés áltai elfogadott részletes szerződés rendezi. Az uj részvénytársaság üzletkörébe jelenleg a kövletkező üzemek tartoznak: Téglagyár, Köztisztasági vállalat, Kérámiai üzem és Kályhagyár, Gőz- és kádfürdő, Temetkezési intézet, Mozgóképszin ház, Ipari üzemek (asztalos, lakatos, kerék gyártó és kovácsműhely), Központi raktár, Kertészet és faiskola, Virágcsarnok és Magkereskedés, Jéggyár, Hirdetési vállalat, Tenni sz é s Autogummi bizományi raktár. Ez röviden a Nyíregyháza-városi üzemi Bészvénytársaság létrejöttének története és büszkén állitja Nyiriegyháza Város vezetősége, hogy ő az első vidéki város, amely a városi üzemek tekintetében ily gyökeres és messze kihaló újításokra szánta el magát azzal a biztos tudattal és reményei, hogy ezen átalakulás nemcsak 'Nyiregyháza város közönségéinek fog áldásos gyümölcsöket teremni, hanem szerencsétlien országunk gazdasági fejlődéséhez és talpraállitásához számottevő(e(n fog hozzájárulni. Felsőszabolcs ősi városa, Kisvárda, az ünneplő Nyíregyházáról. „Testvér! Ami Tégedet boldogított és naggyá tett, az nekünk is kincs!" Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyirvidék tudósítójától. A testvéri szeretet hangján szól az ünneplő Nyíregyházához a Felsőszabolcsi Hírlap hasábjain a kisvárdaiak üdvözlete. Az érdekes cikk, amelyet Vargha János irt, a következő : Az örökváltság 100 éves ünnepe lezajlófélben. Szabolcsvármegye székhelye, az ifjú Nyiregyháza ünnepi köntösben mutatkozott be s Felsőszabolcsnak ősi fészke, Kisvárda, meleg szeretettel küldi elismerését és hódolatát az életerőtől, a kulturától duzzadó vármegyei metropolisnak. Volna okunk, hogy irigykedjünk : nem tesszük. Volna okunk, hogy féltékenykedjünk : nem tartjuk magunkhoz méltónak. Volna okunk, hogy panaszkodjunk : nem tartjuk időszerűnek. E helyett elismerő hódolattal nyujtjuk a dicsőség babérkoszorúját az ifjú testvérnek, aki külső formájával és belső értékeinek kincseivel messze túlszárnyalt bennünket, akire büszkék vagyunk, akit szeretünk, akinek hódolatteljes üdvözletünket küldjük. Amit Nyíregyházán láttunk, az Szabolcsvármegye lelkének megnyilatkozása, szivének lüktetése volt. Az ünneplésben a jól nevelt, képzett, előkelő ízléssel rendelkező testvért csodáltuk. A kiállítás rendezésében a hozzáértő, tapasztalt gyűjtő erényeit láttuk. A kultura összegyűjtött és szakszerű csoportosításának bemutatott áldásaiban mindazt megszemlélhettük, amire mi is vágytunk, amit elérni mi is megkíséreltünk, de ami nekünk kevésbbé sikerült. Mi a kevesebb tudással, kevesebb szerencsével küzdő testvér szerepében megnyugszunk. A fénynek ,a dicsőségnek, mely szerencsésebb testvérünket méltán megillette, örülünk. S most, mikor őt ifjúnak, életerőtől duzzadónak, szépnek, szellemi és anyagi javakban bővelkedőnek és babérral övezettnek látjuk, a szerényebb sorsú testvér kérő szavával fordulunk hozzá : Testvér ! Ami Tégedet boldogított és naggyá tett, az nekünk is kincs. A kultura előttünk is nagyrabecsült érték. Az erőforrásul szolgáló jó utak, átjárók, vasutak és más közhasznú intézmények nekünk is szükségesek. Mi is várva-várjuk a szervező rendező erőt, mely álmaink valóra váltásával kecsegtet s addig is, mig az idő megszüli azt, akire nekünk szükségünk van, aki megtudja érteni vágyainkat, összefoglalni tudja a tennivalókat, ki tudja tűzni az irányt, amely felé haladnunk s az időt, a melyben cselekednünk kell. 'Addig is Testvér ne vond meg segítő jobbodat tőlünk. Ne keresztezd utunkat, ha gazdasági jövőnk előkészítésére lépéseket teszünk, hanem segits meg bennünket. Mert a hozzád közel érni vágyó és veled lépést tartani óhajtó testvér neked nem vetélytársad, hanem sorsodnak megértő osztályosa. Dicsőségednek örülünk. Fényedben gyönyörködünk. Boldogságod napjaiban szeretettel ölelünk. Testvér! Szeress Te is minket! A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ ÜJSÁGBOLTBAN Szükséges-e korházi gyermekosztály Nyíregyházának? Kedves, megkapó felvonulásban gyönyör köd heteit a napokban ^Nyíregyháza közönsége. Csecs

pmők, gyermekek szépségükkel, egészségükkel tüntetve köszönték a város bölcs vezetőségének a csecsevédelem iránt tanúsított eddigi bőkezűségét. A társadalom egyik rétegét teszik a gyermekek, de ők nein szavakkal adják tudtára a társadalomnak megelégedettségüket sem pedig követelésüket. Hanem pirospozsgás örömet kifejező arcuk beszél a megelégedettségről; betegségtől sápadj szomorú arcok kérőleg néznek a körüllevőkre. A minapi felvonuláson résztvettek az egészségesek és távolmaradásukkal tüntettek a betegek. Ha a statisztikai hivatal egyik főbb tisztviselőjének jóvoltából megszerzett alábbi adatokon végig tekintünk, szomorú valóságot olvashatunk ki városunkra vonatkozólag. Ha az egy éven aluli halandóság szempontjából, 12 évre visszamenőleg átlagban sorba vesszük csonka hazánk 20000 léteknél nagyobb számmal biró városokat, alábbi sorozatot kapjuk. Gyula 26 7o/o Kecskemét 24.8 » Karcag 24.7 » Kiskunfélegyháza 24.7 » Eger 24.7 » Jászberény 23.7 » Nyíregyháza 23.7 » Cegléd 23.6 > Mezőtúr 22.3 » Békéscsaba 22.0 » Nagykőrös 210» Szeged 21.4 » Vác . , 21.3 » Debrecen 21.1 » Pesterzsébet 21.0 » Pécs 21.0 » Szombathely 20.7 » Nagykanizsa 20.2 » Hódmezővásárhely, 20.2 » Makó 20.0 » Kiskunhalas 20.0 » Sátoraljaújhely 19.1 » Kispest 19.1 » Újpest 18.0 »: Kaposvár 17.8 > Miskolcz i 17.8 ». Győr 16.6 » Székesfehérvár 16.5 » Sopron 16.1 » Megdöbbentően szomorú tényt olvashalunk ki ezekből az adatokból. Harmincegy város közül a hetedik helyen vezetünk csecsemőhalandóság terén 23.7 százalékkal. Tehát az élve született csecsemők kőzzül már az első évben minden negyedik elpusztul. Beteg, haldokló gyermekek szemrehányó pillantásai követelik ennek: megváltoztatását. Sokat lehetne gyermek halandóságok okairól irní, de ez a téma egy cikk kereteit jóval túlhaladja. Az országos Stefánia szövetség helybeli fiókja preventív intézkedéssel igyekszik ennek gátat vetni. Ennek az intézetnek pontos statisztikája mutatja, hogy a gyermekeik! között anyagcsere és chronikus fertőzői bántalmak szedik főleg áldozataikat. — Pedig ezek közül speciálisan felszerelt gyermekosztállyal sokat lehetne menteni, de jelenleg ilyen nem áll rendelkezésünkre. Száz évvel ez

plőtt Nyíregyháza lakossága nagy áldozatkészséggel, a jövő boldogulását tartva szem előtt, keresztül vitte az örökváltságot s ezzel méltán száVárosi Mozpiep Színház Halál komáia *