Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-28 / 222. szám

2 jtiirarmÉK 1924. szeptember 28. Orosz-magyar diplomá­ciai érintkezés. A mai Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági érintkezés felvételének előké­szítése a közvéleményből különféle benyo­mást váltott ki. A politikai körök politikai szemmel, a kereskedelmi és ipari érdekelt­ségek a gazdasági vonatkozások szempont­jából foglalkoznak a kérdéssel. Ami sok érv és tárgyilagos megítélés szól a létesítendő kapcsolat mellett, valamennyi a magyar tranzitókereskedelem eminens érdekét. és iparunk számára fogyasztó területek meg­szerzését, szóval gazdaságunknak ujabb ki­bontakozási lehetőségeit mérlegeli elsősor­ban. A politikai momentumok belékeverése, a dolog természetéből kifolyólag az ellen­zéki álláspont megnyilatkozásáé, amelyre higgadt, nyugodt és elfogulatlan feleletet Grátz Gusztáv volt külügyminiszter nyilat­kozata ad, aki jelenlegi politikán kívüliségé­nél és mindenféle aktív részvételtől való tá­volmaradásánál fogva aligha gyanúsítható meg részrehajlással, mig viszont gazdasági téren elismerten kiváló szakavatottsága min­denkit meggyőzött afelől, hogy ítélete biztos, politikai befolyástól mentes és kizárólag a magasabb államérdek szempontjait tekinti. Grátz Gusztáv elismeri, hogy aki az orosz viszonyok helyes ismeretével nem rendel­kezik, bizonyos jogos előítélettel és aggodal­mas kétkedéssel vizsgálja azt a kérdést, hogy vájjon jelentőségteljes-e csakugyan a magyar közgazdaságra az orosz fogyasztó­területekbe vetett reménykedés, iparunk és kereskedelmünk előnyére. Ó, aki ezzel a kér­déssel szakszerűen foglalkozott és talán amaz egykori politikai ténykedésénél fogva., hogy a bresztlitovszki békekötésnél teljha­talmú kormánymegbízottként volt jelen, tel­jes mértékben autentikus megítélni, hogy van-e a jelen körülmények között még min­dig ok a mai Oroszországgal szemben ^ a szkepszitizmust fenntartani. Szerinte már nincs és helyesli, időszerűnek tartja aZ Orosz országgal való gazdasági kapcsolat újra való felvételét, ami a diplomáciai kapcsolat helyreállításától annál kevésbbé választható ( el, mert Oroszország kizárólag olyan álla- j mokkái bonyolít le külkereskedelmi, csere- I ipari és általában mindennemű gazdasági vo- | Mit gondol egy asszony két óra alatt? Irta : Tartallyné Stima Ilona. 1­Milyen furcsa az ,hogy én itt vagyok. A villamos fut, mint egy óriási ijedt és gyáva állat, ideges csöngetést hallat, mintha félne, hogy elgázolja valaki... Igen, fél a villamos, minden fél, mindenki fél, hogy jön egy na­gyobb, ami rátapos és nyöszörögnie kell, kínlódni, vonaglani... meghalni... meghal­ni. Ez igen. Ez talán még a legjobb : a sem­miben semmi lenni. Hideg és végtelen sem­mi; nem szomorú és nem víg; nem okos és nem ostoöa; csak egyszerűen: semmi... 2. Meggyógyítottam magam, rossz, ideg­energiát fosztogató kis bacillustól, a gyön­geségtől. A gyöngeséghez kell a legtöbb erő; a gyöngeség az agyvelő s a szív kis idegszálaiból táplálkozik: a legcsunyább és legfékezhetetlenebb parazita ,mely bennünk élhet. Nagy piros és fájó szív volt a szivem, élő mézeskalács sziv, élő és mindenre reagá­ló kis tükörrel a közepében s a képek egyre vetitődtek belé és fájtak. Karjaim jóság­natkozásu ügyletet, melyekkel a politikai érintkezés is megvan. Ugyanis tudni kell, hogy Oroszországban az uj rendszer kiépü­lésénél fogva a külkereskedelem állami mo­nopolium. Tehát a kereskedelmi tényezők kel való érintkezés még magánvonatkozás­ban is csak az állami expoziturákon keresztül történhet. Már most, ha igy áll a dolog, el­kerülhetetlenné vált, hogy diplomáciai te­kintetben is létesüljön a viszonosság alap­ján mindkét állam részéről kapcsolat, kül­ügyi képviseletek felállítása, ami a magyar gazdaságra nézve annál fontosabb, mint hogy ipari és kereskedelmi érdekeltségeink ezentúl az orosz gazdasági piaccal való Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyir­vidék tudósítójától. A város centennáriumi ünnepe alkal­mából Steiner Vilmos a Nyíregyháza vá­rosi Üzemi R. T. ügyvezető igazgatója ve­zércikket irt a Városok Lapjába., amelybjejn! figyelmet keltő részletek közlésével világit az Üzemi R. T. létrejöttének történeti előzményeire. Az ünnepet méltató beve­zető sorok után Steinier Vilmos a követke­zőkben számol be az üzemek létrejöt­téről : i I Az uj részvénytársaság a 3 éve műkö­dő Üzemi Hivatalnak üzlet- és hatáskö­rét vette át, előzménye és történeti fejlő­dése röviden a következő: A háborút megelőz óévekben Nyír­egyházán a többi városokhoz viszonyítva, csak kevés városi üzem volt. Ilyen a, gőz­fürdő, Sóstófürdő, jéggyár, kertészet, ipar­üzemek néhány munkással, továbbá mozi" góképszinház, hirdetési vállalat. Az utób­bi kettő bérbe volt adva, a többieket pe­dig egyes tanácsi előadók kezelték, aj számviteli ügyeket pedig a számvevőség végezte. A háborúval kapcsolatosan beállott gazdasági eltolódások és az a körülmény, hogy részben kormányintézkedések kö­vetkeztében a város kényszerülve volt uj kereskedelmi üzemeket kezelésbe yenni I mozdulatokra kényszerültek és öleltek és sajnálkoztak a mások bánatán. Csak énma­gamnak nem jutott hely bennem, az én égő, nagy szivem&en. A gyöngeségem megmart és a földhöz vágott; nagyon elkapott, mint idővel minden parazita s mind követelőbben ette a lelkemet, az agyamat, a szivemet. Oh, parazita, te mélységes, bennem született átok ! Én szépen, egyetlen tépő és gúnyos nevetéssel kicibáltalak ősi vackodból! Pe­dig hogy belém voltál melegedve, szép kis fészkeid voltak, melyekben pihentél, nyúj­tózkodtál és kormányoztál. Másokat simo­gattál. Velem simogattattad, az én két ke­zemmel azokat is, akik engem az ő két ke­zükkel megkötöztek és arcul ütöttek! Hát ennek vége ! Milyen őrjitően kéjes és nyu­galmas tudat: a szivem helyén, piros, kis tükrös meleg helyén most nagy fekete rajz van, ami nem lángol bele agyam szövetébe! Tudjátok-e, hogy mit jelent az ? !.. . Nem fáj ! És nem fog fájni soha !. . . ( 3. »Akkor« fehér volt minden ; a nap is fehér, a virágok, a ruhám, a lelkem. Mások­ban belül fekete volt minden, de az arcukon a fehér, az én fehérségem refleksze virág­zott s hozzám hajoltak vele, mintha ők adnák érintkezésükben kellő védelemről biztosittat­nak. Mindez azonban nem jelenti még, hogy kormányunk felfogása, vagy társadalmi megítélésünk bármi tekintetben is meg­változzék a mai orosz rezsim által követett gyakorlati politikai irány, vagy mondjuk ki az általunk annyira helytelenített terrorisz­tikus kormányzati elv elbírálása telantefében­Érzelmileg továbbra sem teszünk korlátozva amiatt, hogy gazdasági kibontakozásunk cél­kitűzései a politikát háttérbe szorítják és ar­ra bírták kormányunkat, hogy a többi euró­pai államokkal hasonlóan, sőt szomszédain­kat megelőzve viszonosságot teremtsen Oroszországgal. j (lisztellátás, tejellátás stb.) az üzemek ke­i zélését és vezetését bonyolultabbá tetlte. — Ezzel párhuzamosan azonban az egyes köz­igazgaiási referensek tisztán közigazgatási munkaköre is nagy fokban megnövfefkedett, ugy, hogy az üzemek kezelésiére fizikai idő hiányában és minthogy ezek reájuk néz­ve csak másodrangú fontossággal bírtak, kevseebb időt szentelhettek akkor, ami­kor a nyersanyagok beszerzésének minid nehezebbé válása következtében és a mind súlyosabbá váló pénzügyi helyzet miatt ezen üzemek mind nagyobb és behatóbb főleg azonban szakszerű vezetést igé­nyeltek . Már a háború vége felé mindinkább kezd konkrétabb alakot ölteni az az igyek­vés, hogy az üzemeket a közigazgatás ke­zeléséből kivonják. Az üzemek kezelésé­nek ujjászeryezését parancsolólag követel­te azután a számvitel, könyvelés és pénz­kezelés ki nem elégítő volta is. A szám­vevőség már a rendszer következtében sem volt képes arra, hogy oly elszámoláso­kat produkáljon az üzemekre vonatkozó­lag, amelyek azok felelős vezetőinek esietleges módosítására, vagy változtatá­sokra nézve megfelelő alapot nyújtsanak. Előfordult az az eset, hogy egyes üzemek­nek végelszámolásait az adatok hiányos­sága és helytelen csoportosítása miatt egy­azt. A gyöngeségem erőt adott elhinni nekik, hogy az én fehérségem : az ő fehérségük és ők dalt daloltak, bort öntöttek pohárba, kö­rültáncoltak, mint a vadak ízes áldozatukat: a fehér emberhúst. És elém hoztak egy tál mézet. Illatos volt és életeleven. Én néz­tem a sok fehérségből az eleven mézet és megéreztem, hogy minden fehérség csúnya, halott takaró. Ifjúságomnak halott takarója. A tál méz előttem volt és ők megkötözték a két kezemet, betömték a számat... Ezsau, bibliai ember te, legalább enmagadért adtad el drága jogodat... az enyémet, az én mézemet ők adták el. A bibliai ember gyön­ge volt, éhes volt és eladta jogát a len­cséért... én csak fehér voltam és gyönge. A gyöngeség: bün. Fehér bün. 4. Mi volt annak a méznek a neve?... Szerelem. Sze-re-lem ! Elvitték és én soha, soha nem mentem érte, elfelejtettem, hogy milyen volt az illata és ha elém hozták, nem ismertem reá... nem, nem kell. A gyöngesé­gem erőt adott, a gyöngeség a legnagyobb, a legkegyetlenebb erő, ami bennünk minden önsajnálkozást kegyetlenül elsodor. És ők az erősek a markukba nevetnek és kicsúfol­nak és megvetnek és hízelegnek, hogy nagy­LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkozeta könyv-, papír-, írószer- és zeneraükereskedése, Nyíregyházán, a Nyírviz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk. Steiner Vilmos, a Nyíregyházi Városi Üzemi R. T. ügyvezető igazgatója elmondja az Üzemi R. T. létrejöttének történetét.

Next

/
Thumbnails
Contents