Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)
1924-09-28 / 222. szám
2 jtiirarmÉK 1924. szeptember 28. Orosz-magyar diplomáciai érintkezés. A mai Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági érintkezés felvételének előkészítése a közvéleményből különféle benyomást váltott ki. A politikai körök politikai szemmel, a kereskedelmi és ipari érdekeltségek a gazdasági vonatkozások szempontjából foglalkoznak a kérdéssel. Ami sok érv és tárgyilagos megítélés szól a létesítendő kapcsolat mellett, valamennyi a magyar tranzitókereskedelem eminens érdekét. és iparunk számára fogyasztó területek megszerzését, szóval gazdaságunknak ujabb kibontakozási lehetőségeit mérlegeli elsősorban. A politikai momentumok belékeverése, a dolog természetéből kifolyólag az ellenzéki álláspont megnyilatkozásáé, amelyre higgadt, nyugodt és elfogulatlan feleletet Grátz Gusztáv volt külügyminiszter nyilatkozata ad, aki jelenlegi politikán kívüliségénél és mindenféle aktív részvételtől való távolmaradásánál fogva aligha gyanúsítható meg részrehajlással, mig viszont gazdasági téren elismerten kiváló szakavatottsága mindenkit meggyőzött afelől, hogy ítélete biztos, politikai befolyástól mentes és kizárólag a magasabb államérdek szempontjait tekinti. Grátz Gusztáv elismeri, hogy aki az orosz viszonyok helyes ismeretével nem rendelkezik, bizonyos jogos előítélettel és aggodalmas kétkedéssel vizsgálja azt a kérdést, hogy vájjon jelentőségteljes-e csakugyan a magyar közgazdaságra az orosz fogyasztóterületekbe vetett reménykedés, iparunk és kereskedelmünk előnyére. Ó, aki ezzel a kérdéssel szakszerűen foglalkozott és talán amaz egykori politikai ténykedésénél fogva., hogy a bresztlitovszki békekötésnél teljhatalmú kormánymegbízottként volt jelen, teljes mértékben autentikus megítélni, hogy van-e a jelen körülmények között még mindig ok a mai Oroszországgal szemben ^ a szkepszitizmust fenntartani. Szerinte már nincs és helyesli, időszerűnek tartja aZ Orosz országgal való gazdasági kapcsolat újra való felvételét, ami a diplomáciai kapcsolat helyreállításától annál kevésbbé választható ( el, mert Oroszország kizárólag olyan álla- j mokkái bonyolít le külkereskedelmi, csere- I ipari és általában mindennemű gazdasági vo- | Mit gondol egy asszony két óra alatt? Irta : Tartallyné Stima Ilona. 1Milyen furcsa az ,hogy én itt vagyok. A villamos fut, mint egy óriási ijedt és gyáva állat, ideges csöngetést hallat, mintha félne, hogy elgázolja valaki... Igen, fél a villamos, minden fél, mindenki fél, hogy jön egy nagyobb, ami rátapos és nyöszörögnie kell, kínlódni, vonaglani... meghalni... meghalni. Ez igen. Ez talán még a legjobb : a semmiben semmi lenni. Hideg és végtelen semmi; nem szomorú és nem víg; nem okos és nem ostoöa; csak egyszerűen: semmi... 2. Meggyógyítottam magam, rossz, idegenergiát fosztogató kis bacillustól, a gyöngeségtől. A gyöngeséghez kell a legtöbb erő; a gyöngeség az agyvelő s a szív kis idegszálaiból táplálkozik: a legcsunyább és legfékezhetetlenebb parazita ,mely bennünk élhet. Nagy piros és fájó szív volt a szivem, élő mézeskalács sziv, élő és mindenre reagáló kis tükörrel a közepében s a képek egyre vetitődtek belé és fájtak. Karjaim jóságnatkozásu ügyletet, melyekkel a politikai érintkezés is megvan. Ugyanis tudni kell, hogy Oroszországban az uj rendszer kiépülésénél fogva a külkereskedelem állami monopolium. Tehát a kereskedelmi tényezők kel való érintkezés még magánvonatkozásban is csak az állami expoziturákon keresztül történhet. Már most, ha igy áll a dolog, elkerülhetetlenné vált, hogy diplomáciai tekintetben is létesüljön a viszonosság alapján mindkét állam részéről kapcsolat, külügyi képviseletek felállítása, ami a magyar gazdaságra nézve annál fontosabb, mint hogy ipari és kereskedelmi érdekeltségeink ezentúl az orosz gazdasági piaccal való Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyirvidék tudósítójától. A város centennáriumi ünnepe alkalmából Steiner Vilmos a Nyíregyháza városi Üzemi R. T. ügyvezető igazgatója vezércikket irt a Városok Lapjába., amelybjejn! figyelmet keltő részletek közlésével világit az Üzemi R. T. létrejöttének történeti előzményeire. Az ünnepet méltató bevezető sorok után Steinier Vilmos a következőkben számol be az üzemek létrejöttéről : i I Az uj részvénytársaság a 3 éve működő Üzemi Hivatalnak üzlet- és hatáskörét vette át, előzménye és történeti fejlődése röviden a következő: A háborút megelőz óévekben Nyíregyházán a többi városokhoz viszonyítva, csak kevés városi üzem volt. Ilyen a, gőzfürdő, Sóstófürdő, jéggyár, kertészet, iparüzemek néhány munkással, továbbá mozi" góképszinház, hirdetési vállalat. Az utóbbi kettő bérbe volt adva, a többieket pedig egyes tanácsi előadók kezelték, aj számviteli ügyeket pedig a számvevőség végezte. A háborúval kapcsolatosan beállott gazdasági eltolódások és az a körülmény, hogy részben kormányintézkedések következtében a város kényszerülve volt uj kereskedelmi üzemeket kezelésbe yenni I mozdulatokra kényszerültek és öleltek és sajnálkoztak a mások bánatán. Csak énmagamnak nem jutott hely bennem, az én égő, nagy szivem&en. A gyöngeségem megmart és a földhöz vágott; nagyon elkapott, mint idővel minden parazita s mind követelőbben ette a lelkemet, az agyamat, a szivemet. Oh, parazita, te mélységes, bennem született átok ! Én szépen, egyetlen tépő és gúnyos nevetéssel kicibáltalak ősi vackodból! Pedig hogy belém voltál melegedve, szép kis fészkeid voltak, melyekben pihentél, nyújtózkodtál és kormányoztál. Másokat simogattál. Velem simogattattad, az én két kezemmel azokat is, akik engem az ő két kezükkel megkötöztek és arcul ütöttek! Hát ennek vége ! Milyen őrjitően kéjes és nyugalmas tudat: a szivem helyén, piros, kis tükrös meleg helyén most nagy fekete rajz van, ami nem lángol bele agyam szövetébe! Tudjátok-e, hogy mit jelent az ? !.. . Nem fáj ! És nem fog fájni soha !. . . ( 3. »Akkor« fehér volt minden ; a nap is fehér, a virágok, a ruhám, a lelkem. Másokban belül fekete volt minden, de az arcukon a fehér, az én fehérségem refleksze virágzott s hozzám hajoltak vele, mintha ők adnák érintkezésükben kellő védelemről biztosittatnak. Mindez azonban nem jelenti még, hogy kormányunk felfogása, vagy társadalmi megítélésünk bármi tekintetben is megváltozzék a mai orosz rezsim által követett gyakorlati politikai irány, vagy mondjuk ki az általunk annyira helytelenített terrorisztikus kormányzati elv elbírálása telantefébenÉrzelmileg továbbra sem teszünk korlátozva amiatt, hogy gazdasági kibontakozásunk célkitűzései a politikát háttérbe szorítják és arra bírták kormányunkat, hogy a többi európai államokkal hasonlóan, sőt szomszédainkat megelőzve viszonosságot teremtsen Oroszországgal. j (lisztellátás, tejellátás stb.) az üzemek kei zélését és vezetését bonyolultabbá tetlte. — Ezzel párhuzamosan azonban az egyes közigazgaiási referensek tisztán közigazgatási munkaköre is nagy fokban megnövfefkedett, ugy, hogy az üzemek kezelésiére fizikai idő hiányában és minthogy ezek reájuk nézve csak másodrangú fontossággal bírtak, kevseebb időt szentelhettek akkor, amikor a nyersanyagok beszerzésének minid nehezebbé válása következtében és a mind súlyosabbá váló pénzügyi helyzet miatt ezen üzemek mind nagyobb és behatóbb főleg azonban szakszerű vezetést igényeltek . Már a háború vége felé mindinkább kezd konkrétabb alakot ölteni az az igyekvés, hogy az üzemeket a közigazgatás kezeléséből kivonják. Az üzemek kezelésének ujjászeryezését parancsolólag követelte azután a számvitel, könyvelés és pénzkezelés ki nem elégítő volta is. A számvevőség már a rendszer következtében sem volt képes arra, hogy oly elszámolásokat produkáljon az üzemekre vonatkozólag, amelyek azok felelős vezetőinek esietleges módosítására, vagy változtatásokra nézve megfelelő alapot nyújtsanak. Előfordult az az eset, hogy egyes üzemeknek végelszámolásait az adatok hiányossága és helytelen csoportosítása miatt egyazt. A gyöngeségem erőt adott elhinni nekik, hogy az én fehérségem : az ő fehérségük és ők dalt daloltak, bort öntöttek pohárba, körültáncoltak, mint a vadak ízes áldozatukat: a fehér emberhúst. És elém hoztak egy tál mézet. Illatos volt és életeleven. Én néztem a sok fehérségből az eleven mézet és megéreztem, hogy minden fehérség csúnya, halott takaró. Ifjúságomnak halott takarója. A tál méz előttem volt és ők megkötözték a két kezemet, betömték a számat... Ezsau, bibliai ember te, legalább enmagadért adtad el drága jogodat... az enyémet, az én mézemet ők adták el. A bibliai ember gyönge volt, éhes volt és eladta jogát a lencséért... én csak fehér voltam és gyönge. A gyöngeség: bün. Fehér bün. 4. Mi volt annak a méznek a neve?... Szerelem. Sze-re-lem ! Elvitték és én soha, soha nem mentem érte, elfelejtettem, hogy milyen volt az illata és ha elém hozták, nem ismertem reá... nem, nem kell. A gyöngeségem erőt adott, a gyöngeség a legnagyobb, a legkegyetlenebb erő, ami bennünk minden önsajnálkozást kegyetlenül elsodor. És ők az erősek a markukba nevetnek és kicsúfolnak és megvetnek és hízelegnek, hogy nagyLEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkozeta könyv-, papír-, írószer- és zeneraükereskedése, Nyíregyházán, a Nyírviz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk. Steiner Vilmos, a Nyíregyházi Városi Üzemi R. T. ügyvezető igazgatója elmondja az Üzemi R. T. létrejöttének történetét.