Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-27 / 221. szám

2 J^YÍKJÍIDÉK 1924. szeptember 27. Czobor Mátyás, Zalaegerszeg polgármestere nyilatkozik otthon nyíregyházi tapasztalatairól. „Ahol a polgárság egyetért városáért. — Nyíregyháza áldozatkészségét, tradiciószeretetét kellene minden magvar városnak követni." Nyíregyháza, szeptember 26. A Nviryidék tudósítójától. Nyíregyháza városának felejthetetlen ünnepi hetében a legtávolabbi városok képviselői is eljöttek közénk. Nem vagyunk elbizakodottak, de jólesően hallottuk, hogy városunk vezetőségét, polgárságát minden oldalról a meleg elismerés szavaival halmozták el. Az itt látottak, a Nyíregyházán szerzett tapaszthatok azonban nein csupán a fényes ünnepnapok mu ló impressziói, mert amint a szerkesztőségünkbe érkező különféle hírlapok hasábjai el áru íjak, a Nyíregyházán látottak mély nyomokat hagytak a lelkekben, gyümölcsöztetésre késztető, maradandó tanulságokat nyújtottak a hozzánk ellátogató yezetőférfiaknak. A Zalaegerszegen megjelenő Zalai Újság szerkesztőéjnek Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármester érdekes interjúban számol be nyíregyházi tapasztalatairól. Nem érdektelen megtudni, miként vetekednek rólunk a körünkben ünneplő vendégeink — odahaza is igy közreadjuk a zalaegerszegi polgármester beszámolóját. A beszámolóról szóló zalai cikk a következő: Felkerestük ma délelőtt Czobor Mátyás polgármestert, aki tudvalevőleg Zalaegerszeg képviseletében résztvett Nyíregyháza város jubileumi ünnepségein és a Városok Kongresszusán és megkértük, mondjon el egyet-mást a látottakról lapunk számára. A polgármester készségesen mesélte el benyomásait s itt nem fojthatjuk el azt a megjegyzést, hogy a polgármester által elmondottak tanulságul szolgálhatnak Zalaegerszeg polgárainak ,de különösen azoknak, akik a város ügyeivel foglalkozni szoktak. A polgármester bevezetésül az örökváltság történetét mondotta el'.amelynek emlékét a város ünnepelte. Ismertette, hogyan váltotta meg 100 évvel ezelőtt Nyíregyháza polgársága a város földjeit, középületeit a földesúri jogokkal együtt 320 és 730 ezer váltóforintért a Károlyi és Dessewffy grófok tói ,azután a következőket mondotta: — Nyíregyháza város múltját ünnepelte ezekben a napokban, mi, a magyar városok kiküldöttjei azonban jelenét, amely a város polgárságának egyetértő, SZÍVÓS munkájáról teremtő erejéről és kulturérzékéről tesz fényes tanúbizonyságot. Ünnepeltük még a város jövőjét is, amely már hatalmas arányokban kezd kibontakozni a szabolcsi síkságon. Nyíregyháza város ünnepe országos ünnep volt, azzá tette az egész ország részvétele, s az ott elhangzott beszédek szelleme. A magyar városokra, tehát Zalaegerszeg re azért is emlékezetes ez az ünnep, mert ott hangzottak el a belügyminiszternek szavai, aki megállapította, hogy az eddig háttérbe szorított vidéki városok szerepe és jelentősége Magyarországon — mint agrárállamban — sokkal fontosabb, mint az ipari kereskedelmi államokban levő városoké. — Ugyanis az agrárállamokban a városok a kulturának egyedül gócpontjai és ezek hivatottak a magyar kultura fejlesztésére. A' kormány súlyt helyez arra, hogy a magyar városok részére minél nagyobb szabadságot biztosítsanak, hogy a gyámkodás alól őket felmentsék, mivel csak igy tölthetik be emiitett hivatásukat. Külön meg kell emlékeznem Nyíregyháza polgárságának szelleméről. "Meglepő az az együttérzés, amely ezt a polgárságot eltölti, mikor arról van szo, hogy a közért — »ct mi városunkért« — kell valami áldozat tot hozni. A nyíregyházi polgár takarékos, de ha a városáról van szó, minden áldozatra kész. Fölhozom példának, hogy egyik nagy tere a jubileumi ünnepség előtt még gondozatlan szemetes térség volt, ma pedig egy gyönyörű park. | , .j Nyíregyházán a városi életben hiányzik a személyeskedés, a széthúzás, mert nem engedi ezt meg a tradíció' Hiszen száz éve Nyíregyháza polgárai olyan terhet vállaltak, melyet két emberöltőn át kellett törleszteni s mindezt azért, hogy a jövendő nemzedék boldog legyen. Ugyanez a tradíció vezeti a város jelenlegi polgárságát. Különösen meglátszik ez a szellem iskoláin, melyek kö" zül még az elemi iskolák is palotaszerül épületekbenvannfaíki. . (Nyíregyháza az is. kólák városa s ez a sok iskola mind felekezeti, valamennyit az evangélikus, katholikus, görögkatholikus és izraelita egyházak tartják fenn. A jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban volt Nyíregyházán a Városok Kongresszusának ülésezése, amelyen a \ar» sok legfájóbb sebét, a hitelügyeket tárJgyalták s szóba került a telekértékelés, telekadóztatás és a lakáspolitika is. A hitetügyeket Várhidy Lajos, a Kongresszus igazgatója ismertette, aki egykor Zalaegerszegnek volt polgármester. Megbeszélés tárgyát képezte több magyar városnál' törvényhatósággá váló átalakulása is. Végül a polgármester megjegyezte, hogy valamennyi város polgármestere azzal a kívánsággal hagyta el Nyíregyházát, bárcsak a,z ő városa polgárságát is hasonló nemes tradíciók irányítanák, mini Nyír" egyháza polgárságát . A nyíregyházi kereskedők a centennáriumi ünnepségeket díszes kirakataikkal tették emlékezetessé. Nyíregyháza, szeptember 25. A Nyirvidék tudósítójától. Ha visszagondolunk Nyíregyháza város ünnepi hetére, annak mozgalmas képét a város kiváló kereskedőinek kirakatából áradó fény fogja körül. Amiként a kereskedelem volt az egyik leghatalmasabb tényező ennek a városnak virágzóvá tételében, akként az ünnep országossá tételében is jelentősen működtek közre Nyíregyháza város kereskedői. Mulasztást követnénk el, ha ezt a kiemelkedő momentumot meg nem örökitenők. A kereskedők nagy napjáról módunkban volt az eseményekkel párhuzamosan részletesen megemlékezni,^ de rá kell még mutatnunk a kereskedők által rendezett kirakatverseny nagy sikerére. A centennárium ünnepségek legmozgalmasabb napjaihoz tartozik a kirakatverseny. A máskor néptelen sötét utcák a kirakatok ünnepi fényességében úsztak s az utcák nyüzsgő sokadalma már külsőségében is elárulta a nagy forgalom szokatlan jelentőségét. A kirakatversenyről beszámoltunk volna már előbb is, de a kiállítás anyagát dolgoztuk fel először. Az első dijat, az aranyérmet Irányi Sándor uri és női divatkereskedő nyerte, kirakata az igazi művészi nyugati stílben megkonstruált kirakat. Az egyikben női divatáruk vannak elhelyezve. Halvány lila és sárga krepdesin összhangban, amit a szines villanyfény efektus oly tökéletessé lesz, hogy a százszámra menő néző közönség alig tud betelni a kirakat szépségével. Ovális tükör lila selyem paszpartual és táncos nőt ábrázoló tea baba díszítik a szebbnélszebb női divatcikkeket. A második kirakat fekete-fehér selyem miliőben megkonstruált karnevált ábrázol, — amiben a bálok leg" szebb férfi toilettjei vannak elhelyezve. — Frakk ingek, cilinder, glassé kesztyű, sálak', nyakkendők és egy gyönyörű szép farsangi baba. A kirakat tervezője Irányi Sándor, méltó segitő társa első segédje, Marton Pál volt. Aranyérmet nyert Ungár Lipót cég is. Hatalmas kirakatainak állandó nagy közönsége volt. A kirakat a régi nagynevű cégnek méltó tükre, izlés, elegáncia, kifogástalan jó áru és szolidság jellemezték. Az egyik kirakatban gyönyörűen megterített asztal ínyenckedett a nézővel. Az asztalterítő és szalvéták valamint a többi fehérnemüek kiválogatása a legfinomultabb ízlésre vallanak. A zsebkendőkből összeállított lámpa ernyő valóságos iparművészeti munka. A másik kirakatban női ruha kelmék voltak elhelyezve apró rózsa díszítésekkel. A kirakatok méltán sorozhatok a legszebbek közzé. A kirakatokat Ungár Ernő és Béla, valamint segédjük Rosunstein Ernő rendezték. A második dijat Faragó Pál uridivat kereskedő nyerte. A legelegánsabb és legdivatosabb uri divatcikkek feltűnő ízlésességgel voltak elrendezve kirakatában. Különösen feltűnt fehér-lila csíkos pijamája, legváltozatosabb szinü és mintájú ingselymei, kalapjai és nyakkendői. Katz Gizella női divat és kalapüzlete szintén második dijat nyert. Az egyik kirakatában a legújabb párisi divat legszebb kreációi voltak elhelyezve, a másikban különféle női divatcikkek, oly szép összeállításban, hogy egyike volt a legszebb kirakatknak. Katz Miksa villanyfelszerelési és varrógép üzlete második dijat kapott. Különféle szinü villanykörtékből összeállított cégjelző táblája már messziről odacsalta a néző kö~ zönséget. Zöld mohából kerített pázsiton különféle villanyalkatrészekből összeállított, kivilágított házikó volt. Előtte egy kis szökőkút, melynek vizét valósággal megezüstözte a sok száz apró villanykörte vakító fénye. A' kirakat eredeti ötletessége olyan feltűnést keltett, hogy percekig kellett ácsorogni, mig a hatalmas kirakathoz a nagy tömegben előre jutott az ember. Guttmann Márton rőfös kereskedő harmadik dijat nyert csinos Ízlésességgel összeállított kirakatáért. Ugyancsak harmadik dijat kapott Salamon Kálmán vas-, Kelemen Károly uri divat-, _ Vajda Jenő rőfös kereskedő. ! ! ' ! ' j í J I f 7^ | $ Salamon Kálmán vaskereskedő különféle vasláncokból, speciális vasszerszámokból, gyalu, mérleg, kalapács és edényekből állította össze ügyesen megrendezett kirakatát. Különösen feltűnt vaskarikából és láncokból összeállított csillárja. Kelemen Károly uri divat kereskedő nemzetiszínű dekorációval díszített kirakatában, különféle szebbnél-szebb Lichtmann diLEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkezete könyv-, papir-, írószer- és zenemükereskedése, Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk.