Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-26 / 220. szám

2 jtöiimpÉK 1924. szeptember 26. Komolyságot a politikába J Vass József miniszterelnökhelyettes szentgotthárdi beszámolójában számos nagy­fontosságú kérdést érintett s ezek közül egyik legaktuálisabb éppen az volt, amikor a mai magyar politikai élet kritikáját adta meg. Szellemesen fordította meg a magyar nép /elkében már régóta gyökeret vert ama felfogást, hogy a politika uri huncutság, arra — hogy a mai viszonyok mellett inkább ugy lehetne leginkább megközelíteni az igazsá­got, — hogy a mostani politika a huncut em­berek uralkodása akar lenni. A miniszterelnökhelyettes elítélte és eré­lyes kritikával illette azokat a szomorú je­lenségeket, amelyek beszennyezik a magyar parlament működését: az egymás gyülölé­sét, a pártok vitatkozását, a becsületbe való gázolást s a szorosan vett parlamenti életen kívül, a pártklubbokban és a párt-sajtóban folyó cselszövéseket. Meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez nem képviseli a ma­gyar nép politikai felfogását. Éppen ugy nem képviseli a keresztény magyarság felfo­gását, mint ahogy nem képviseli a nem ke­resztényekét sem. Elképzelhetetlen, hogy jó­zanpolgárok gyűlölködést és széthúzást akar janak szítani az országban, amikor ez csak a békességet és a nyugodt életmenetet zavar­ná meg. A magyar nép a háború és az azt kö vető idők súlyos, végzetszerű megpróbálta­tásai után a megerősödés békéjére áhítozik. Vigyázzanak tehát azok a politikusok, akik tisztára taktikából, sokszor talán jobb meg­győződésüket félretéve izgatják és elkese­rítik,^ tömegeket s a lelkekbe belecsempé­szik a gyűlöletet. Az igazán becsületes em­bernek nem lehet az a hivatása, hogy az ő lelke sötétségét átöntse más lelkekbe, hogy azok is sötétek legyenek, vagy hogy rideggé és érzéketlenné igyekezzék embertársait ne­velni. Aki igazán keresztény, annak csak egy kötelessége lehet: eloszlatni a lelkek fölött uralkodó sötétséget, érzéketlenség he­lyébe megértést plántálni, a gyűlölet gummi botjaival egymásra támadó kezekbe beleadni a szeretet pálcáját. A miniszterelnökhelyettes nyíltan meg­vallotta, hogy ő igazi hivatását igenis eb­ben az utóbbi ténykedésben látja s műkö­désével, erkölcsi súlyával azon az uton akar járni, amelynek végén a lelkek megbékü­lése s a köznyugalom visszatérése vár az országra. Azok a szavak, amelyekkel oly ta­lálóan jellemezte a ma politikai életnek kinö­véseit és kártékony irányait, mindannyiunk lelkében visszhangra találnak, akik a po­litikát a régi nagy és nemes értelemben fog­juk fel, mint oly működést, amelyből szük­ségképpen az egész nemzetnek kell hasznot látni. Amit Vass József mondott, azt szük­séges volt elmondani, mert kellett, hogy az ország végre egy felelős személy szájából hallja annak az átkos marakodásnak a meg­bélyegző kritikáját, amelyből eddig az or­szágnak semmi haszna, de annál több kára VOlt. , ! ; | ' A WOLFF ÉS DUPEYRON PÁRISI KIADÓVÁLLALAT FILET-ALBUMAI ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN „Ki kell mennünk nekünk is Európa köz­véleménye elé!"­„A jelenlegi gazdasági krízist csak a békeszerződés revíziójával lehet gyógyitani!" — A külföldi propaganda szükségessége. Perényi Zsigmond bárónak, a Magyar Nemze i Szövetség elnö­kének nyilatkozata. A' csonka hazában élő megnyomorított magyarság és több millió, idegen uralom alá jutott testvérünk szorongva várta Ap­ponyi Albert grófnak Genfben, a népszö­vetségben való megnyilatkozását. — Az igazságnak várva-várt hangja megszólalt végre Apponyi ajkán abban a nemzetkö­zi tanácskozásban s az onnan érkező első tudósítások szerint általános figyelem, sőt tetszés mellett beszélt. De már másnap megdöbbenéssel kellett tudomásul ven­nünk azt, hogy egy, az egész világra ki­terjedő ólomhadsereg szállt szembe ez­zel az igazsággal s Igyekezett Apponyit és az egész magyar ügyet a legképtelenebb _vá dakkaí és megállapításokkal befeketíteni. Leheletlen e ténynél meg nem állani és le­hetetlen fel nem tenni a kérdést, hogy hát ;«nincs ez ellen orvosság?!!» Az előtt a bi­zonyos «müvelt európai közvélemény® előtt nem lehet az igazságot bebizonyítani? •Nem leh et az igaz ügy iránti szimpátiát felkelteni'? Vagy ha már ez el nem érhető, legalább a józanság, megfontoltság, a hig­gadtság és elfogulatlanság áUásponiját nem! lehet a magyar ügy iránt előidézni? — Kétségtelen, hogy ez másként nem tör­ténhetik meg, mint ugy, ha felvilágosítjuk a külföldet Magyarország igazáról. Ez a dél lebegett annak idején az azóta meg­szűnj legkomolyabb és legeredményesebb munkál kifejtő egyi-k társadalmi egyesü­letünk, a TerülptvédJö Liga ejőtt s ez a célja a Magyar Nemzeti Szövetségnek is, ameílyel a Területvédő Liga még 1921-ben a trianoni békeszerződés ratilikálása után fuzionált. — Ezek a rendkívül ífontosságu kérdések vittek föl bennünket a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnökéhez, P erényi Zsigmond báró v. b. t. t. ny. mi­niszterhez ,aki munkatársunk előtt a kö­vetkező nyilatkozatot volt szíves tenni: — Ma már mindenki előtt kétségtelen, hogy az utódállamok nagy diplomáciai si­kerének, a trianoni békeszerződésnek egyik főtényezője volt az a rendszeres és szi'vós propaganda-munka, amelyet a cseh, oláh és szerb kormány az ottani tár­sadalom kétségtelenül lelkes támogatása mellett nemcsak a háború befejezését kö­vető időben, hanem azt jóval megelőző­leg is kifejtett Európa közvéleményének saját céljaik érdekében való befolyáso­lására. Eélg talán utalnom Scotus Viator­nak és Björnsonnak a cseh, oláh és szerb kormány és társadalom által támo­gatott és Magyarország ellen intézett iro­dalmi hadjáratára, amelyet oly, hűen és tárgyilagosan jellemzett és ismertetett Jancsó Benedek, a Defensío Nafionís Hun­garicae cimü és a Területvédő Liga ál­tal kiadott örökbecsű munkájában. Ez­zel a rendszeres és még a háború előtt in­dított, de azóta csak fokozott és kiter­jesztett propaganda munkával érték el el­lenségeink azt, hogy Európa közvéleményé nek köztudatába ugy jutott be a magyar kormányzat, mint amely a nemzetiségeket nemcsak mostoha bánásmódban részesí­tette, hanem a legzsarnokibb módon el is nyomta. Es dacára annak, hogy kétségbe­vonhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy boldogult Tisza István minden ere­jével ellenezte a háborút és később a terü­leti hódításokat, mégis ellenségeink mai napig is azt híresztelik, hogy mi, magya­rom voltunk okozói a háborúnak. Ezért lát ta és sajnos látja még a mai napig isigaz;­ságosnak a trianoni békeszerződést az európai közvélemény túlnyomó része. Mindezekkel szemben nekünk sem le­het mást tennünk, mint azt, hogy, ki kell mennünk Európa közvéleménye elé, fef kell vennünk Európa sajtójában a küzdelmet ellenségeink valótlan állítá­saival szemben, meg kell keresnünk és meg kell találnunk a mi Scotus Víatorun­kat es Bjőrnsonnunkat, akiknek feladata mindenesetre könnyebb lesz, mert az igaz­ságot és nem a hazugságot keli majd hir­detniök. Meg keli ezt tennnünk, bármilyen munkába és áldozatba kerül is, mert nem­zelünk jóléte, sőt fennmaradása függ ettől. A Magyar Nemzeti Szövetség, ameny, nyíre azt helyzete megengedi, igyekszik ezt a kötelességét teljesíteni, sajnos e tekintetben sehonnan sem kapja meg a kellő támogatást. Nemcsak az anyagi, ha­nem az erkölcsi segítségre is gondolok. Miután Apponnyi beszédének elhangzását követő 24 óra elegendő volt ahhoz, hogy a külföldi sajtó egyhanngulag és a legna­gyobb egyöntetüsjéggel állást foglaljon az ellen, ez a tény a napnál is világosabban dokumentálja azt, hogy itt egy minden részleteiben előre megszervezett táma­dás folyt le, mely ellen való védekezés egyetlenegy módja csak hasonló véde­kező organizáció kiépítése lehet. Sajnos a magyar kormány, talán külpolitikai okokból ebben a kiépilésben részt nem .vesz s így, reánk, a magyar társadalomra hárul az a súlyos anyagi megterheléssel járó kő telezettség, hogy a külföld helyes informálásának nagy problémáját megold­juk. A csonka ország minden polgárának — tekintet nélkül politikai mentalitá­sára, meg kell győződve j ennie arról, hogy a jelenlegi tarthatatlan gazdasági helyzet nem egy átmeneti gazdasági krízis, amely nek törvényszerű lefolyása van, hanem egy olyan eredendő betegség, amelyet csak a békeszerződés revíziójával lehet gyógyítani. A trianoni békeszerződés egy gazdaságilag életképtelen, tehát halálra­ítélt államalakulatot kreált s mindaddig, mig ezt a tényt a külföld előtt bizonyítani nem tudjuk s nem tudjuk meggyőzni a külföldi közvéleményt arról, hogy Közép­európa békéje is kívánja Magyarország ré­gi határainak visszaállítását, a békeszerző­dés revíziójára vonatkozó minden törek­vésünk hiábavalónak látszik. Ha a ma­gyar társadalom minden tagja ezt belátja, akkor segítségünkre jön s aktív részt vesz a Magyar Nemzeti Szövetségnek abban a munkájában, amely a külföld felvilágosí­tásának nagy céljait szolgálja. — V. Volkmann Róza zeneiskolájá­ban (Luther-tér 11.) a tanítás már javá­ban folyik. Beiratkozni a tanítás tartama alatt is lehet, a már közölt feltételek mel­lett . — A <Ma Este> legújabb száma meg­jelent. Már szerdán délután kapható min­den újságárusnál. 1 LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkezete könyv-, papir-, írószer- és zenemükereskedése, Nyíregyházán, a NyÍPVÍZ-palotábaa. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási vissutéritéti jegyet adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents