Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-25 / 219. szám

^1924. szeptember 25, s amely már 1288-ban >x>ppidum kysuarada« volt s ahol az előrehaladás utáni törekvés a tervszerű vezetés még annyit sem tett meg, hogy a községnek ma már belsőrészén lévő úgynevezett régi Reizmann-féle faraktárt, — amelyre többen igényt jelentettek be a földreform során — a maga részére biztosította volna, mikor a kültelki iskola, fürdő, sétatér s főleg hetivásártér elhelyezése mindinkább égető kérdéssé vált. Ez és sok más kérdés vár megoldásra, de a háború mintha deprimálta volna a kedélyeket, csöndes nemtörődömség szorítja le a tetterőt s ha ideigóráig is menekülünk Nagykálló sorsától, ezt csak szerencsés földrajzi fekvésünknek köszönhetjük. Lehet, hogy csak álomkóros tünet az egész, de lehet az is, hogy a csendesen bekövetkező elszegényedés biztos tü;

L nete ez. A sátoraljaújhelyi lap cikke a következő : j E sorok irója részesült a szerencsében, hogy Nyíregyháza városának országos ünnepén a Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat képviseletét elláthassa. Ott voltam, figyeltem, tanulmányoztam ennek a tipikusan civis városnak ünnepi forgatagában azt a lüktető erőt, azt az öklö ző, de mégis impozánsan nyugodt energiát, amely istenadta természeti bőségével karöltve ezt a várost naggyá, gazdaggá, imponálóan széppé, szeretetreméltóan nemessé va rázsolta s azt egy ungos-berkes »nyiri bicskás«, nádország gyülekezőhelyből egy igazi, nemesveretü munkával s szeretettel teli kulturvárossá formálta át. Iparának, kereskedelmének szinte szédítő lendületében nem csupán az önmagát tápláló, jómódra, gazdagodásra törtető merkantilis szellem ambíciójának megnyilatkozását láttam, világosan felismertem benne azt a kölcsönhatást, amelyet itt ebben a városban a producáló s konserváló erők egymásra gyakorolnak. Csak az a meghitt, őszinte gyermeki szeretet, az a minden akadályokat elhárító s áldozatrakész lelkesedés, amellyel ennek a városnak a polgársága egetostromlóan imádott polgármesterével s vezetőségével szemben viseltetik; s csak az az önfeláldozó, magát a köznek teljesen átengedő apai hivataloskodás, amely a polgárságból ezt az imádatot magával szemben kiváltotta, tudja igazi magyarázatát adni annak, ami Nyíregyháza városával pár esztendő alatt történt. Nem tehetek egyebet, minthogy szembeállítsam ezzel a helyzettel Ujhely állapotát, parallelt vonjak Nyíregyháza diadalútja s Ujhely vergődéses haláltusája között. Nyíregyházára kedvező megállapításokat tesz a Miskolci Napló is, amelynek egyik velünk foglalkozó riportja ezeket irja : Ha azért érkeztem volna ide, hogy öszszehasonlitást tegyek a Nyírség fővárosa és Miskolc között,akkor sem maradhatnának meg és vésődhetnének mélyebbre az impreszsziók, amelyek főként az élénk és éles ellentéteken ámulnak el. Könnyű igy itt járni-kelni, szemlélődni és tarlózgatni az érdekességek, látnivalók feltűnő jelenségek világában, mikor hátam mögött van Felsőmagyarországnak a városa, amelyet általában a csonkaország legdrágább városának szoktak emlegetni és amelyről nem divat, de keserű ta" pasztalat megállapítani, hogy például Budapesten olcsóbb a megélhetés, mint — Miskolcon. ! 15000 koronás konflis, Kezdődik az egész pályaudvar előtti térség, ahol egész bérfogathad várja a Szerencs, vagy Debrecen felől érkező vonatokat. A kocsisok az erős konkurrencia ellenére júimuosiL sem lármáznak — versengenek, hanem szépen, ildomosán bevárják, mig akad — vendég. A hires egyfogatú nyíregyházi talyigák kezdenek háttérbe szorulni. A rendes, megszokott bérfogatok — konflis, fiakker — lassankint kiszorítják őket eddig elfoglalt pozíciójukból és erőteljes versengésükben aránylag még a villamosnál is olcsóbb áron kínálkoznak fel a város megközelítésére. Kocsin tizenkét perc a város és és elámultam, mikor a szálloda előtt a kocsis szerény hangon adta értésemre, hogy mindössze 15.000 korona jár az utért. Ellenben szolgálatkészen tudakolta : — Mikor tetszik elutazni ? Mert ideállnék... \ Kövezett utak. Külön kell szólani az utakról, utcákról. Az állomás előtt — a városból kifelé menet — kitűnően kövezett uton halad a kocsi. Csupán itt fordul át a Nyírséget jellemző nagy homoktengerbe. De ez a nyírségi homok csak egy puskalövésnyire mutatkozik meg. A kanyarodótól a Városba befelé az úttesten sár- és pormentes kövezet, jobbrabalra aszfalt-gyalogjáró visz befelé a város szivébe, a Bessenyei-tér irányában. És ha bentről indul sétára az ember, akkor is messzire kell menni, mig végetérnek az aszfaltozott gyalogjárók. Lépten-nyomon fel kell figyelni, hogy ez a város értett hozzá, miként központosítsa iparát, kereskedelmét és nagyon is tudta a módját ahogy külső keretet adhat ennek lezajlásához. Függő cégtáblák. Egy séta az újból hangsúlyozott — mindenfelé jól kövezett utcákon keresztül, sok érdekes látnivalót ád. Mindenekelőtt felötlő az az izléses és az ötletesség határain belül mértéket tartó találékonyság, amellyel egyes vállalkozók — iparaik és kereskedelmeik vegyesen — a közönség érdeklődésébe és figyelmébe kínálkoznak. A miskolci rendőrség három év 3 II MII III llllllll II11 MII II — illl ••mum I IIIII n HM Ml II I II I IIIIIMI 1 1 előtt betiltotta a lógó cégtáblákat. Az índo! kolásra nem emlékszünk — az ilyen indoko1 lások nem szoktak három évig élni, csak rémlik, hogy valami szabályrendeletre való hivatkozás táplálta őket. Csodálatos ! Itt nincsen ilyen szabályrendelet. Egyszer pekingi fotográfiákat láttam, Ezeken japán írású lengő-himbálódzó irásu cégtáblák hirdettek a közönségnek egy-egy helyiségben székelő céget. Nyíregyházán ugyanez balra. Magyar felírású függő, este átvilágított cégtáblákon. Itt a rendőrségnek semmilyen beavatkozás nem jutott eszébe a függő cégtáblák irányában. És meg kell állapítani, hogy a lógó firmák jól viselik magukat. Eddig még évek óta sem jutott eszébe egyiknek sem, hogy a járókelők nyakába zuhanva esetleg veszélyeztesse testi épségüket. 1 , , 'A közüzemek károsa. A városba befelé menet, a pályaudvartól a Bessenyei-térig — három olyan cégtábla ötlik az ember szemébe, amelyen első szónak ott ékeskedik : »Városi...« 1 . : , Többek között egy virágüzleten is. Általában azt kell hinni, hogy Nyíregyházán nagyon szeretik a virágokat, miután a tizenkétperces kocsiúton aránylag feltűnően sok — számszerint négy — virágcsarnok kinál alkalmat a járókelőnek a szín és illatpompával való kedveskedésre. Ezek közül egyik a város vállalkozása — közüzemi és kintről is megfigyelhető, nagyarányú forgalma után ítélve vezet a magánvállalkozások élén. ) Egy óra figyelődés kell hozzá és megállapíthatja az ember, hogy a péküzemtől kezdve a mozin keresztül egészen a temetkezési vállalatáig minden szakmában jeleZ a firma egy-egy városi üzemet: » Városi...« — »Városi...« Hirdetik a cégtáblák egy nekilendülő életű magyar város vállalkozó szellemét. Séta a centennáriumi kiállításon. VII. Nyíregyháza, szeptember 24. Saját tudósítónktól. A kiállításinak immár vége van, azonban a kiállított anyag oly. nagy volt, hogy nem készülhettünk el vele idejében. — Igazságtalanság lenne, ha a többiekkel, akik a, felvett sorrend v^letjensége folytán utoljára maradtak, ne foglalkoznánk, épen ezért ebben a befejező közleményünkben akarunk a hátramaradtakról részletesen beszámolni. / A képzőművészeti elsöpöri egy része az egyik emeleti szobában van elhelyezve. A kiállított müvek szerzői körül két név emelkedik ki magasan. Az egyik Kastaly István festőművész, a másik Somogyi Sándor szobrászművész. A

1 többiek közül Szalay, Pál iés Váry Vojiovios érdemelnek említést. Feltűnést keltett a Korba József gyógy nö;. keresbedó ízlésesen elrendezett dúsgazdag kollekciója. A i ' •• Föl<les Márton r- I. gyógynövénynagykereskedés kiállítása szintén elismerésreméltó. Itt emiitjük meg, hogy f ^ • Farkas Jenő gyógyszert^ nem kozmetikai és piperecikkeket ^állított ki, mint azt legutóbbi számunkban irtuk, hanem gyógyszerkülönlegességeket és szérumokat. i Deutsicíh Izidor könyvkereskedő ízlésesen elrendezett kiállítása szintién figyelmet érdemel. Levélpapírok, írókészletek, különböző iskolaszerek, bibliofil munkák, emlékkönyve^ üzleti könyvek, bőr tolltartók, irodaszerek mesjéskönyvek és saját kiadású képeslevelezőlapok teszik színessé, változatossá a kiállítást. A' » Sekély, Győn es Morsaí ruhakereskedő cég szőrmekabátokat, idiélnyújdonságokat és bőrbekecseket állított ki. Mellette a J Turul« cppőgjyjár részvénytársaság kiállítása látható, amelyből a színes női cipők és papucsok vonják magukra a figyelmet. A' «Singer» yarróg^pgyár, kiállításán feltűnik egy; villamos motorral hajtott és lábbal szabályozható legmodernebb varrógép. Nágel Atfoli zsák és ponyvagyár helyi képviselete a szakmába vágó dolgokból állítja összíe kirakatát. t • Haas IgnaitJ ipartelepei és gazdaságának kiállításában főleg a Székár-féle nemesitett vetőmagvak vonják magukra a figyelmet. !A! I ^^ A nagyherceg pénzűgyei