Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-21 / 216. szám

4 jtöÍMÍŰÉK. 1914. szeptember 21. bolt vidékek szomorú sóhaját. Gyermekkorától kezdve leírhatatlan erő vei ragaszkodott mindenhez, amit szeretett, ez volt az ő legfőbb jellemvonása. Igy csak! az, aki őt valójában ismerte, tudja meg­érteni, mit szenvedett, amikör idegen lépett arra a földre, amelynek minden kis röge egy számára édes emléket, vagy egy nagy bánatot takart el. Nem nyugodott soha egy percig sem erősnek, hatalmasnak kivánta látni újra hazáját, olyan nagynak, amilyen boldog volt ő akkor, amikor a Sajó egészen nekünk muzsikált. Nem birt e kis téren élni, béke helyett csúnya harcot látni, feltámadt benne a vágy s utolsó nagy hattyúdalával odadobta magát érettünk. Meghalt élete szép nyarában, hogy feltámadjon, megdi­csőül szelleme, mely állandóan ott zug a rozsnyói erdők melyén s erősítve bátorit Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A közgyűlés a szép előadás után Tor­may Cecil és az elnökség lelkes éltetésével ért véget. • Ékszerek Órák Ezüstnemüek legnagyobb választékban legolcsóbban Sándor Rezső órás és ékszerésznél Telefon 229. Teiefon 229. 3543-10 Könyvet, papirt, írószert az Üjságboltban vásároljon. A jegyzők centennáriumi díszközgyűlése. A szabolcsi jegyzők lelkesen ünnepelték Nyíregyháza felszabadulásának száz éves évfordulóit. Nyíregyháza, szeptember i9. Á Nyir­Vidék tudósítójától. A Szabolcs(vármegyei Jegyzők Egye­sülete f, hó 19-én, a vármegyeháza nagy­termében, erre az alkalomra összehivott díszközgyűlés keretén belül ünnepelte m>eg [Nyíregyháza (városának az örökváltság se­gítségével történt felszabadulásának száz­éves évfordulóját. A vármegye minden községéből besereglett jegyzőknek a szék­jváros iránti szeretetteljes vonzódásának őslzínte megnyilatkozása (volt ez az ünne­pélyes közgyűlés. — E ragaszkodásnak a (Város jövő fejlődésének érdekében óriási jelentősége van. Viszont is ált ez, mert a székváros irányító szeretete pedig az egyes községek jobb boldogulását ered­ményezi. Hogy ez a kölcsönös jvonzalom tényleg fennáll, legfőbb bizonyítéka ez a gyűlés (volt. Kürthy Ferenc egy esületi elnök dél­előtt 11 órakor foglalja ei az elnöki széket Lelkes éljenzéssel fogadottan foglal he­lyett jobbján a vármegye alispánja, Mi­kecz István, a vármegy efőjegyzője, Vi­rányi Sándor; a ivároS részéről dr. Benc^ Kálmán kormányfőtanácsos, polgármes­ter, Szohor Pál főjegyző és Juhász Mihály tanácsos, valamint dr. Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő; baloldalán pe­dig Barthoss László ;alelnök, Veress Pál jegyző és néhány választmányi tag. Kürthy Ferenc elnök nagy figyeeieiü közepette, lelkes szavakkal nyitja meg a diszközgyülést. Bámutat arra a felemelő okra, mely a közgyűlés összehívását szük­ségessé tette; nemcsak azért, mert a Falu­Szövetség is részt kért magának az ünnep­iségek és a kiállítások rendezésében, hanem azért is, mert Nyíregyháza százéves múlt­ja a legjobb példa arra, hogy miként lehet és miképen kell egy tanyasi pusztából vi­rágzó kulturvárost csinálni. Mert Nyíregy­háza lakossága ritka példáját szolgáltatta ennek. Ugy álakosság törekvő munkássága mely által az anyagi függetlenséget és min­den tovább ifejlődésnek ebben rejlő zá­logát biztosította magának, mint a várost adminisztráló magisztrátusának bölcs irá­nyítása utmutatásul szolgálhat ép a kis empóriumokat vezetőknek arra, hogy hogyan teremtsenek semmiből is nagyot. Kéri kartár sait, hogy osztozzanak vele ab­ban az ünneplő örömben, mely a jubi­leum üdvözlésénél lelkét -eltölti. És kí­vánja, hogy Nyíregyháza város példája hassa át a jegyzői kart. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Barthoss László, uj fehértói főjegy­ző, alelnök történelmi áttekintést nyújt a közgyűlésinek a város százéves múltjából. Méltatásában megható kedvességgel szövi bele saját életének Nyiregyházához fűző­dő emlékezéseit. A játszi gyermekkort, a melyet az elemi iskola padjaiban töltött és szeretettel emlékszik meg régi tanítói­ról: Szabó Endréről, Orsovszky Gyuláról és Pazár Istvánról. Majd a diákkor és a. későbbi idők kedves emlékeiről. És to­vább szövi előtte szóló elnöknek gondo­latait. Felveti és fejtegeti azt a két kér­dést, hogy mily hatalmas szerepe van egy város fejlődésében a nép anyagi teherbíró képességének és a vezetőség előrelátó, cél­tudatos, bölcs irányításának. A nyíregy­házi tirpák gazdák lelki, családi és ha-­zafías tulajdonai felsorakoztatása után odakövetkeztet, hogy az egészséges felvi­lágosító népnevelői munkán belül a nép ősi tulajdonságainlak és szokásainak meg­őrző konzervatízmusát, amely nem en­engedi úrrá lenni a munkanélküli léhasá­got, minden káros befolyástól meg keli védeni. Igy lesz a nép anyagilag — és eb­ből folyólag erkölcsileg is — boldog és csak ilyen nép viselheti könnyedén a legsúlyosabb közterheket is. A vezetőség pedig ne legyen ellentétben a nép lelkivilá­gával, különösen anyagiakban legyen jó tanácsadó. Természetesen a nép erkölcsi tisztaságára is szigorúan ügyeljen. Csak ilyen néppel lehet nagy célokat elérni- — Hangsúlyozza az anyagi fellendülést elő­segítő intézmények megteremtését. Alapos gonddal és lelkes célkitűzésekkel felépített beszéde után Szohor Pál főjegyző köszöni meg Nyíregyháza város tanácsa és közönsége nevében az elhangzott meleg üd­vözlő szavakat. Utal azoknak a kapcsolatok­nak nagyjelentőségére, amely a vármegye községeit a székvárossal összekötik. Nyír­egyháza fejlődése is akkor vesz hatalmas iramot, amikor megyei székhellyé lesz. Rá­mutat a vármegye községeinek szerepére a város gazdasági, ipari, kereskedelmi, sőt kulturális életében. Ez a viszony az, amely­mindig arra indítja Nyíregyházát, hogy ő is aggódó figyelemmel kisérje sorsát. Nagy tapssal és éljenzéssel fogadott be­széde után Seress Károly nagykállói főjegy­ző az előhaladás és fejlődés gondolatainak fejtegetésében válaszol az elhangzott szavak­ra és indítványozza, határozza el a közgyü" lés, hogy a díszközgyűlés emlékjegyzőköny­vét Nyíregyháza városának megküldi, hogy örökre meg legyen az emléke annak, ami a gyűlésen történt. Indítványának lelkes elfogadása után Mikecz István alispán örömének ad kifeje­zést a gyűlésen történtek felett és különösen | kiemeli a nagykállói főjegyző együttérzés­jj bői fakadó indítványát; annak a Nagykálló­í nak, amely éppen azért maradt hátra a gyor­j sabb fejlődésben, mert Nyíregyháza roha­| mosabb irama szorította hátra. Azután fel­emeli kérő szavát a jegyzőkhöz a diákakció támogatására. Ezután Kürthy Ferenc elnök hazafias lelkes szavakkal a diszközgyülést berekesz­tette. f' •>;', Akar On elegáns cipőt olcsón és jól vásárolni, ugy menjen be a Hungária Cipőáruházba Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon szám; 195. abiol a legnagyobb vá laszt ékban kapható . Női és férfi divat cipőkülönlegességek. Gyermek príma iskolai cipők és csizmák. Hócipők és sárcipők. Harisnyák az összes cipőszinekben. Világhírű Bei-Ka Cipők egyedárusitása.

Next

/
Thumbnails
Contents