Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-04 / 202. szám

2 JáiimiDÉK 1924. szeptember 4 Magyarországnak sürgősen be kell kapcsolódnia a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. Szász Pál, az OMKE titkára. Irta: Az elmúlt években a magyar kormány részben valutavédelmi szemponttól vezetve, részben pedig az ipari körök unszolására olyan kereskedelmi politikát folytatott, hogy lehetőleg ne jöjjön be áru a külföldről. Sok olyan árura, amelyek a belföldön készülnek és a belföldi szükségletei, hacsak részben is ki tudják elégíteni, továbbá a luxus cikkeknek minősített árucikkekre teljes behozatali tilalmat rendeli el, míg azokra, amelyeknél a behozatal teljességgel mellőzhetetlen volt, u. n. behozatali kontingenseket létesített, amelyeknek keretén bejül az illető árura a kereskedők behozat,,h engedélyt kaptak. Ezek a kontingensek mindig kisebbek lettek, mindig több és több árura mondatott ki a behozatali lilalom, egyszóval mindig erősebben elzárta a kormány a határokat a külföldi áru behozatala elől. És ezt az elzárkózási politikát vállozalipnui folytatta ;

i kormány akkor is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel semmiképen sem tudja befolyásolni a valula alakulását. Hiszen ugyanakkor, amikor a behozatalt a végletekig megszorítva elérte azt, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg rendkívül megjavult, azaz a behozatal aránya a kivitelhez lényegesen megváltozott, az elérni rendelt cél, a magyar korona stabilizálását nem, de ennek ellenkezőjét érte el a kormány mert a német márkán kívül — ahol egészen más tényezők érvényesüllek — egyetlen valula sem ülysedl annyira, mint épen a niagy

aí" korona. Még akkor ís, amikor a Népszövetség akciójának és a külföldi kölcsönnek a következményeképen a korona stabilizálódott, a kormány nem volt hajlandó elzárkózási elvéből engedni, ellenkezőleg egy uj vámtarifát szavaztatott meg a Nemzetgyűléssel, amely sokkalta magasabb vámokat tartalmaz, nemcsak az eddigi magyar, de a legtöbb külföldi állam vámtételeinél is . Az elzárkózás hasznát kizárólag egyes gyárak élvezték — az exportra dolgozó, nagy, életrevaló iparvállalatok nem, de súlyosan károsította az egész magyar lakosságot. Az elzárkózás versenyének úgyszólván következtében a messze túlhaladták lást is ugy, hogy cikkekben sehol olyan mint Magyarországon. Most aztán látva a nehéz helyzetét, a -"o

1- — a külföldi áruk teljes kizárása belföldi árak a világparima már ipardrágaság nincs, fogj as ztó kö zö ns ég kormány változtatóit eddigi politikáján és megkezdte a behozatal megszorításának enyhítését. — Rövid egymásutánban három rendeletet adott ki, amelyekben felszabadította egy sereg árunak a behozatalát, de a fogyasztóközönség szempontjából lgfontosabb ruházati cikkek, a pamut és gyapjúszövetek behozatala még mindig engedélyhez Van kötve. * Sajnos, azonban a kormánynak az a reménysége, hogy a szabad behozatallal az olcsóbbodást elősegítse, semmivé vált, mert mindazokra az árukra, amelyeknek a behozatala felszabadult, egyúttal az uj óriási magas vámtételeket rótták ki. — Ezekbe a magas vámtételekbe, amelyek némelyike többet tesz ki, mint az illető árunak az egész értéke — abban a tudatban nyugodott bele az ország közvéleménye, hogy. ezeket a téteteket azért kellet olyan magasan megszabni, hogy a külkereskedelmi szerződésük megkötésekor tegyen miből engedni. Az ország fogyasztóközönségének, vá városi és falusi lakosságának életérdeke, hogy legszükségesebb használata cikkeihez, ruházkodási anyagaihoz olcsón és jó minőségben jusson hozzá, a kereskedőnek érdeke, hogy vevői számára jól vásároljon és nagy választéka legyen, a földműves társadalomnak, a bortermelőnek, gazdának, de még a jól dolgozó iparosnak is az az érdeke, hogy külföldre szállíthasson. Ezért követeljük azt, hogy a szomszéd államokkal létrejöjjön a kereskedelmi szerződés. Van ugyan már két kereskedelmi szerződésünk, Jugoszláviával és Romániával, de ezek nem nagy jelentőségűek. Csehországgal, Ausztriávalj Németországgal 'azon ban, amelyek a mi agrár termékeink piaci és ahonnan azokat a ruházati cikkeket, Ipari termékeket, gépeket, szerszámokat tudnánk beszerezni, amelyek megélhetésünket és termelésünket olcsóbbá tehetnék — még műidig szerződés nélkül állunk. A lerongyolódott, rosszul élő, kínlódó munkaalkalomban is hiányt látó magyar lakosságnak jövő boldogulása ezen dől el, hogyan és végre mikor tudunk belekapcso Iónjai a lüktető világforgalomba, mikor tudjuk végre felvenni • legalább a gazdasági érintkezést elszakított területeinkkel, valamint a külfölddel. Minden nap amivel késünk, talán jóvátehetetlen kárt okoz, hiszen minél tovább tart országunk elzárkózása, kikapcsolódása a világforgalomból, annál jobban elszoknak tőlünk és hozzászoknak az ország megkerüléséhez. A nyíregyházi református leányinternátust a Kálvineum vezetősége veszi át. Nyíregyházán Leánykálvineum létesül. — A megnyitáshoz 300 millióra van szükség. — Az internátusban ma nyolc család van elhelyezve. — A Kálvineum vezetősége reméli, hogy a jövő évben megnyílik a Leánykálvineum. — Vas Mihály cikke a nyíregyházi Leánykalviniumról. Nyíregyháza, szeptember 3. A Nyirvidék tudósítójától. A Bethlen-utcában fák lombjaitól elfödötten áll a háború előtt még virágzó internátust befogadó emeletes épület, a fe sőszabolcsi egyházmegye leányinternátusa. Kényszerítő körülmények megszüntették hosszú időre az internátust s az épületbe előbb a kir. áll. tanítóképző intézet internálusa, majd a meneküli családok költöztek be. Az immár vakolatát hullató épületében ma nyolc csa|ád lakik, de a ref. geyházi körök rövidesen újra átveszik az internátus épületét. A felsőszabolcsi egyházmegye átadja az épületet a debreceni Kálvineumnak, amelynek vezetősége rövidesen megnyitja benne a Nyíregyházi LeánykaIviiíeumoI. A tatarozási munkálatokhoz és a berendezéshez mintegy 300 millióra volna szükség és a Leánykáivineum sondolata olvan lelkesítőn, serkentőn hat a reformátiussiág egyetemére, hogy minden remény meg van a szükséges összeg előteremtésére, A nyíregyházi Leánykáivineumra vonalkozó terveket általános helyesléssel és örömmel fogadta az Orle mull heti országos gyűlése is és az egyesület közlönye most külön Kálvineumi számot adott ki, amelynek hasábjain a nyíregyházi Kálvineum'mat foglalkoznak a hivatottak. A Kálvineum leányinternátusa címen az Országos Református Lelkész Egyesület orgánumában Vas Mihály az internálusa eszméjeért eredményesen apostolkodó szabolcsvármegyei, gégényi ref. íel(kész a következőket irja : Bizonnyal igen sok, református egyházunk jövőjével törődő lélek forró óhajtása, hogy a Kálvineum, az általános jó hírnévnek örvendő fiuinternátus mellett, életrekeltse a nem kevésbbé szükséges leányinternátust is. Tudjuk, hogy a Kálvineum vezetőségét ennek fontosságát épp oly mértékben érezte, mint a fiuinternálushoz fűződő nagy érdekeket s Losoncon készitgette elő annak alapjait. De a szerencsétlen világégés ezt a tervet megsemmisitetle sok egyéb tervvel, sőt közkincseinkkel együtt. V B. e. Lukács Ödön nyíregyházi lelkész már a 80-as évek elején álmodozott egy Nyíregyházán felállítandó nőnevelő intézetről. Áz általa elvetett mustármagot utóda, a még mindnyájunk kedves emlékezetében élő Görömbei Péter esperes növelte gyümölcstermő fává, az akkori nagy felsőszabolcsi egyházmegye s Szabolcsvármegye intelligens közönségének és Nyíregyháza városának messzemenő áldozatkészségével, az egyházmegye közkincse gyanánt. Mindnyájunkat, akik azért áldozunk, nagy lelki öröm fogolt el, mikor 1902. szeptember 10-én a felsős zabol esi egyházmegye leányinternátusa Nyíregyházán megnyittatott. A teljesen uj, a legmesszebbmenő igényeket |s kielégítő épület és berendezés Nyíregyháza városának egyik legelőkelőbb kulturtelepe lett, amelyhez különben a gyönyörű lelket a város ajándékozta ami akkor mintegy 40 ezer koronát képviselt. Az épület eredetileg is egyemeletesre volt tervezve. Azonban 1902-ben az emeletnek fcsak a középső része lett felhúzva. De már 1911-ben ki bellett bővíteni, "illetve az emeletet teljesen ki kellett építeni, amidőn 50 növendék elhelyezésére lett alkalmas, tágas hálószobákkal, mosdószobákkal, tanú ló, ebédlőhelyiségekkel, zen eteremmiel, fürdő és betegszobákkal, igazgatónői s ne„eiőnői lakással, vízvezetékkel, villanyvilágítással ellátott épület. A konyha és külső személyzet részére külön épület szolgál, mely az árnyas fákkal betelepített udvarnak a főépülettel szemben levő részén van elhelyezve, A régi felsőszabolcsi egyházmegye 1909-ben kettéválván, az internátust közös kapocs gyanánt fentartolta, az uj két egyházmegye s vállvetett áldozatkészésggel hajtotta végre a fejlesztést. — Az összes építkezés s berendezés költsége 80 ezer korona volt. Jött azonban pár év múlva a szerencsétlen világháború, amely matt a szép fejlődésnek indult intézet működését be kellett szüntetnünk. A szép s gazdagon felszerelt helyiségből előbb hadikórház, majd román laktanya lett. — Utóbbiak vandal kézzel bántak él a felszerelésekkel is. A románok kivonulása után Ma utoljára a Diadalban Az emberáldozat dráma 5 felv. Fősz.: Alfréd Ábel, Eugen Klöpfer, Carole Toelle •a Vissza a tengerre dráma 5 felv. — Főszereplők: Paul Wegener és Asta Nilsen