Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-18 / 213. szám

1924. szeptember 18 JÚmiWEK 3 Nyíregyháza a felekezeti, társadalmi béke, a boldog munka szigete a gyűlölet tengerében. Sándor Pál Nyíregyházán. — Az Omke fiókjának megalakulása. A nyíregyházi centennáriumi ünnepsé,gek . egyik legmozgalmasabb napja a kereskedők napja zajlott le tegnap. Városunk kereskedő társadalma ismételten tanújelét adta, hogy nemcsak a várt kereteket felülmúló, óriási sikerű kiállítással, látványosság számba menő kirakat-versennyel illeszkedett be a eentennárium ünnepségeibe, hanem a be a eentennárium ünnepségeibe, hanem a lokál patriarkális kereteket túlszárnyalva, azorbebizonyitotta azt is, hogy itt a kereskedők oszlopos szervei egy évszázados fejlődésnek a mai Nyíregyháza gazdasági és kulturális előrehaladásának. A nyíregyházi kereskedők ünnepét a lehúzott redőnyök hirdették. A diszgyülés alatt megállt a munka, megállt a mindennapi kenyérért folytatott robot, hogy az üzletek némasága is hirdesse, hogy a társadalom dolgos tagjai a kereskedők, a városháza dísztermében ünnepre gyűltek

1 össze. Az ünnepségek sorozata hétfőn este kezdődött. Az esti gyorsvonattal érkezett meg a magyar kereskedőtársadalom büszkesége és rendíthetetlen harcosa Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kereskedő Egylet elnöke. Vele jött felesége is, hogy tanújele legyen annak a nagyszabású ünnepélynek, amilyen vidéki városban még nem volt. A vasúti kocsiból kilépő Sándor Pált, a nagyszámban megjelent kereskedők hatalmas éljenzéssel fogadták. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester üdvözölte a kereskedők rendithetetlen harcos vezérét. Sándor Pál a meghatottság keresetlen szavaival köszönte meg az ovációt —, mondván : »eljöttünk egy napra letenni a harci fegyvert, hogy ünnepeljünk'. Ünnepeljük ezt a 100 éves Nyíregyházát, mely a magyar városok dísze és mintaképe. Ezután Baruch Arthur, a Kereskedők és Gazdák Köre elnöke üdvözölte a megérkezett vendégeket, akinek soraiban ott látjuk Vértes Emilt, a fővárosi kereskedők társulatának elnökét nejével, Balkányi Kálmánt, Halasi Fischer öelönt, a Cobden Szöv. elnökét Neumann főtitkárt, Kemény Simont, a Pester Loyd szerkesztőjét és a fővárosi kereskedők számos illusztris tagját. A vendégek a város díszkocsiján vonultak szállánál, Rigó Alfonz és Maurer Károlynál a Nemzeti Bank nyíregyházi főnökeinél. Másnap délelőtt a fővárosi vendégek a Kereskedők és Gazdák Köre elnökségének kalauzolásával megtekintették a kiállítást. Az elismerés legnagyobb elragadtatásával nyilatkoztak a kiállításról, melyhez hasonló méreteiben és külsőségeiben nagyobb kiállítást még Budapesten és a külföldi fővárosokon kivül még nem láttak. Sán dor Pál nemzetgyűlési képviselő a délelőtt folyamán hivatalos látogatást tett Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, Szohor Pál városi főjegyző és Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató-' nál. Ebéd után a Kereskedők és Gazdák Körébe gyűltek össze a vendégek a helybeli kereskedőkkel feketekávé melletti ismerkedésre. A vendégek száma hatalmasan meggyarapodott a reggel érkezőkkel. A debreceni kereskedelmi és iparkamara képviseletében Radó Rezső főtitkár és az elnöki tanács számos tagja jött át. Ugyancsak képviseltették magukat a mátészalkai, tokaji, sátoraljaújhelyi, miskolci, nyírbátori, kisvárdal tiszalöki Omke küldöttségei is. Itt üdvözölte Sándor Pált a Kereskedő Ifjak Egyletének küldöttsége Hoffmann Ferenc elnök vezetésével. Az ünnepség fénypontja a városháza dísztermében tartott diszgyülés volt. A diszgyülés tartama alatt az üzleteket bezárták. A városháza díszterme színültig meg

1telt közönséggel, akiknek soraiban ott láttuk Kállay Miklós főispánt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármestert, Szohor Pál főjegyzőt, Kardos István kulturtanácsost, Kiss Sándor rendőrfőtanácsost, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatót, a városi tanács számos tagját és a társadalom minden rétegét. A diszgyülést Baruch Arthur, a Kereskedők és Gazdák Köre elnöke nyitotta meg a »Hiszekegy« imával. Magasszárnyalásu, mély koncepciójú beszédben ismertette a nap jelentőségét, melyet egy családi ünnephez hasonlít, amelyen mindnyájan egymást megbecsülve, szeretve, vállvetve egy célért, Magyarország feltámadásáért küzdünk. Megkapó szavakkal üdvözölte a 20 évvel ezelőtt már ittjárt Sándor Pált és a vendégeket. Majd Margócsy Emilt, mint a kiállítás fáradhatatlan munkásának mondott köszönetet. Hatalmas éljenzés és tapsvihar közt emelkedik szólásra Sándor Pál : »Szinte megilletődtem s meghatódtam, mikor beléptem szeretett városukba, Magyarország egy boldog szigetére, ahol a szabadság, szeretet és gazdasági liberalizmust látom — kezdette beszédét. Él kell térni eredeti beszédemtől, — mondotta — mert nem számítottam, hogy itt egy kis különbség van, külön Magyarország, ahol le kell tennem az eszközt a harci; hangot, mert ez a sziget a boldogság szigete, melyről példát vehet egész Magyarország. Délelőtt folyamán, mikor a vármegye első tisztviselőjénél tiszteletemet tettem, és a liberalizmus fontosságára igyekeztem rámutatni, azt mondotta, ha liberalizmust akarsz tanulni, gyere ide, itt tanulhatsz. Itt egyik polgárt a másikhoz szeretet, megbecsülés füzi. Husz évvel ezelőtt voltam itt meg sem ismerem a várost oly szép, oly hatalmasat fejlődött, amit saját erejüknek tulajdonitok, mert itt megvan a társadalmi és felekezeti egyetértés. Szohor Pál centennáriumi emlékkönyvéből idéz fel részleteket. A telepítés úttörői Petrikovits és Gerliczki tót ajkú polgárok voltak, akik szrgalmas tót lakosságot telepitettek le ide és mégis pár évtized múlva Nyíregyháza teljesen színmagyar lett, tehát nem a nemzetiséget, nem a fajt kell nézni csak azt, hogy magyarrá lettek. A város nagyszerű polgármestere Bencs Kálmán dr., a háború utáni nyugtalan világban egy szigetet létesített itt, ahol a becsület, a tisztesség méltányossága, megteremtette a szabad város szabad polgárát, a szabad foglalkozást, a szabad gondolkodást. Ezért mondhatja büszkén Nyíregyháza város feje, hogy Magyarország egyetlen helye Nyíregyháza, ahol a polgároknak nem kell visszasírni a béke állapotokat, mert itt nincs kilengés, nincs egyenetlenkedés, csak becsületes munka. Itt éppen a tót telepesekből megteremtett igazi színmagyar város történeti tradíciója tanította meg arra az embereket, hogy fajmagyarrá nem a származás, hanem a haza, a város szeretete predesztinálja az igazi polgárt. Ezek az ideális állapotok szülik meg benne itt azt az érzést Budapest után, mintha a pokolból — menyországba került volna. Itt nincs vallási privilégium, nincs gyűlölet, csak szeretet. Majd a trianoni gyászos békeszerződésről és az irredentizmusról beszélt. Gambetta szavait idézte, aki azt mondotta : »ne beszéljetek a revansról, de mindenkor gondoljatok rá«. Nálunk meg fordítva van, folyton beszélünk róla, de mégsem akarjuk észrevenni, hogy az ország teste össze van törve, ellenséggel vagyunk körülvéve, s mégis, ahelyett hogy 'összefognánk a nagy cél érdekébe — széjjel huzunk s testvér testvér, magyar magyar ellen áskálódik. Nyíregyháza vezetőségétől okülni kéne az ország politikai ügyvivőinek is, mert itt igazi, okos, céltudatos vezetés van. Majd a gazdasági liberalizmus fontosságát fejtegette és rátért az állami adó politikára. — Tudjuk, hogy az államnak pénz kell, a polgár kötelessége fokozott mértékben adózni, ám viszont az államnak nem elég folyton az adót srófolni, de takarékoskodni kell. A forgalmi adó igazságtalanságát hangoztatta : nem nyugszunk meg addig, mig a bevételeket adózzák és a kiadásokat nem csökkentik. Apámtól tanultam — fejezte be beszédét — a jelen semmi, a jövő minden. A sas madár, a turul, szánalmas látvány, ha kalitkában van. Mi magyarok körül vagyunk zárva, kalitkában vagyunk, dolgozzunk becsületes munkával és akkor ledöntsük a rab kalitka falát és a büszke sas újból szabad lesz s tovább repülhet. A gyönyörű ünnepi beszédet percekig szűnni nem akaró tapssal hálálta meg a közönség. ) Baruch Arthur felolvassa Kállay Tibor volt pénzügyminiszter üdvözlő táviratát. — Radó Rezső a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára rámutat az ünnepség fontosságára és ismerteti nagyjából a kereske dők sérelmeit. Vértes Emil a fővárosi kereskedők társulatának elnöke nyilt őszinteséggel tárja fel azokat a bajokat, amelyeken a kormánynak a magyar kereskedelem érdekében sürgősen segiteni kell. Majd hatalmas taps közben a fővárosi kereskedők üdvözletét tolmácsolja. Dr. Balkányi Kálmán az Omke főtitkára kedves szavakban emlékezik vissza Nyiregyhá zán töltött diák éveire. Az Omke tömörülésének fontosságát ismertetve bemutatja a Nyíregyházán ujonnan megalakult Omke fiók egyhangúlag megválasztott vezetőségét. A sátoraljaújhelyi kiküldött üdvözlő szavaival és a kirakatverseny eredményének kihirdetésével ért véget, a centennáriumi ünnepségek egyik legimpozánsabb megnyilvánulása, a kereskedők gyűlése. Az orvos Az ügyvéd A patikus A kereskedő Az iparos A kiállításra felrándulók okvetlen nézzék meg szerdától — péntekig PeaH White főszereplésével Paris rejtelmeit (A titokzatos erő) az Apollóban. LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkezet© könyv-, papír-, írószer- és zenemükereskedése, Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos icgyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk.