Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-16 / 211. szám

4 J&imwtia 1924. szebtember 16. A társadalom épületének alapját csak a földre lehet rakni. A belügyminiszter beszéde a Gazdaszövetség jubiláris közgyűlésén. Rakovszky Ivánné zászlóanya szalaggal ékesiti fel a gazdaifjak megádotí zászlóját. Nyíregyháza, szeptember 15. A Nyír- na fel. Épületet csak "a földre lehet emelni, vidék tudósitójától . I A társadalmi élet épületét is csak ugy IeA nyíregyházi gazdaszövetség fenn- : hct szilárdan megalapozni, ha alapjait a állásának 25 éves jubileumát vasárnáp dél- jj földre rakják. A földmivejők emelték fel előtt 11 órakor kezdődő díszközgyűlés ke- ij ezt a várost, mert életlehetőséget teremretében ünnepelte meg. Az ünnepségen > tettek. Továbbra is csak ugy. fog haladrésztvevő előkelőségek sorai között olt » ni e város, ha ez a jubiláló gazdalársadaláljuk városunk nemzetgyűlési képviselő- • lom szeretni'fogja s sorsát mindenkor szíjét, Rakovszky Iván belügyminisztert ne- j vén viseli. Amint az elmúlt 25 év szövetjével, Kállay Miklós főispánt és nejét, Ivál- ! ségi életében a városért küzdöttek a gaz lay. Tibor ny. pénzügyminisztert, Geduly ;; dák, az elkövetkezendő uj 25 év is ílyer Henrik püspököt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán polgármestert, li.iiczy Elemér kerületi rendőrfőkapitányt, dr. Zelenká Lajos kir. törvényszéki elnököt Szalánczy Bertalan gazdasági egyesületi elnököt, Dr. Rácz Lajos kamarai titkárt, Dr. Czeglédi Mihály kamarai elnököt, Szohor Pál főjegyzőt, gazdalársadalmunk' szinejavát, férfiait, asszonyait és ifjait s számos más társadalmi osztálybeli, de a gazdák munkája iránt érdeklődő előkelőséget. A közgyűlést a Hiszekegy -eléneklése után Kovács András elnök nyitja meg. Kegyeletes érzéssel hajtja meg az elismerés lobogóját a várost alapitó ősök emléke előtt, akik áldozatkészségének köszönhető, hogy ma itt annyi templom, iskola és közintézmény szolgálja a kulturális előhaladást. Azért lett e város olyanná, mint amilyen, mert elődeink munkások. voltak, akik dolgoztak s az Istent imádták. Megnyitó szavai után Rakovszky. Ivan belügyminiszter kér szót. Mint e város képviselője kötelességet vél teljesíteni akkor, amidőn felszólal. A gazdaszövetség 25 éves jubileumát üli annak, hogy tagjai szövetségbe tömörültek, Véleménye szerint azonban ez a szövetség sokkal régibb annál, mert akkor tömörültek a nyíregyházi gazdák szövetségbe., amikor az 'örökváltság munkáját készitgelték, régibb tehát ez a szövetkezés, mint maga a város. Az ember társas lény. s boldogulását csak ugy tudja biztosítani, ha az egyenlő, érzésüek összetartanak, hogy közös feladataikat egyenlő erővel teljesítsék. — A nyíregyházi gazdatársadalom nemcsak 25. évvel ezelőtt, hanem száz évvel előbb is megértette az összetartásnak, a szövetkezésnek súlyát s büszke lehet rá, hogy szorgalma, munkája, összetartása által ezt a várost megépítette s ezt a napot megérhette. Száz évvel ezelőtt föl cl mi velőkből állott a telepesek népe, ma pedig egy komplikált tagozatú város úti előttünk, melyben gazdák, iparosok, kereskedők s a tanult életpályán működők ezrei bizLositják a város fejlődését. Ha az alapitó telepes gazdák munkája nem lett volna, a többi társadalmi élet sem épülhetett volmunkában teljék el. A belügyminiszter tetszéssel fogadott szavai után Krieger Mihály ev. lelkész apostoli lelkületre valló szavakkal áldja meg a gazdaifjak fehér selyem zászlóját, melyet Szalay Pál művészi ízlését dicsérő festés diszit. A zászló közepén búzakalász csokor és sarló, a város és az ország címere ékeskedik. Az áldó szavak ütán Rakovszky Ivánné zászlóanya lép a meghajtott zászló elé s nemzetiszínű szalagot köt a zászlórudra, majd e szavak kíséretében: «A magyar föld jelenti a magyar jövőt», az első szeget beveri a zászlórudba. Utána sorra járulnak a zászló elé, Kállay. MikJósné, Rakovszky Iván, Kállay Miklós, Kállay. Tibor, Geduly! Henrik, Paulik János, Mikecz István, dr. Bencs Kálmán, Szohor Pál, Kiss Sándor, Szalánczy Bertalan, dr. Rácz Lajos, dr. Czeglédy Mihály, dr. Zeienka Lajos, Kovács András, Pauiusz Márton, Szmolár Mihály, L. Kovács János, dr. §jmkó Endre, Bencs András, Bukovinszky András s egyegy. szeget vernek a rúdba. Dr. Simkó Endre titkár ismerteti ez után a szövetség 25 éves múltját. Érdemesnek találjuk a feljegyzésre, hogy. az 1899. évi szegedi és mezőhegyesi kirándulás adta meg az impulzust a szövetség meg alakítására. Ugyanez év szeptemberében meg is alakul a gazdaszövetség s 1903

:ban belügyminiszteri jóváhagyással ellátott alapszabályokkal végleges formájában is megalakul a Nyíregyházi Gazdaszövetség. A székház alapításának kérdésénél egy karácsonyi bál s az annak nyomában keletkezett elkeseredés játszott közre. — A Korona szálló nagytermében volt a bál, az engedélyt csak azzal a feltétellel kapták meg, ha a fényes parkettre patkós ] csizmáju legényt nem eresztenek be. — Erre a máskülönben türelm

ps gazdák elkeseredtek s a felhevülés első pillanataiban elhatározták, hogy székházat alapítanak

1, ahoí nem parancsol majd senki abban hogy hogyan mulassanak s a bálban milyen csizmában jelenjenek meg. Kisebb perpatvarok után 1908 szept. 15-én rnegr vette a Gazdaszövetség azt a telkei, melyre székházát fel is építette. Meg keh említenünk, hogy. a Gazdaszövetség különösen a béke idején mily, nagy kulturális életet teremtett a szerény igényű gazdatársadalomban. Járatta az összes fővárosi lapokat, szaklapokat. Előadásokat rendezett, kirándulásokát tett a fővárosba, Pozsonyba, Bécsbe, a Tátrába, Kecskemétre, *Szafmárra, Békésre, Temesvárra, Aradra, az Aldunára, Ada Kallé szigetére. A háború letöri a gazdaszövetség erejét egy időre, mert tagjainak nagy része hadba vonui s eklcor Ujfalussy. Dezső főispán siet a gazdák segítségére. A megerősödött gazdaszövetség erre ujult erővel fog a munkához s az oláhok kivonulása után már egy kis rajt is ereszt magából, megalakítva a gazdálkodó ifjak egyesületét. Ez a mult kötelezi a gazdákat ma arra, hogy részt vegyenek továbbra ís a város életének fellendítésében. Az ünnepi beszédet Pauiusz Márton diszelnök tartotta. Első szava az Isten iránt megnyilvánuló háláé. .Szeretne azután hálát adni azoknak az embereknek, akik idevezették a sok nyomorúságon keresztül ment jobbágyok seregét s akik a megváltás munkáját előkészítették és bevégezték. S ha ezek itt lennének, számot adna nekik arról, hogy jó sáfárokra bizták ők a talentumokat, mert ime az akkor megszerzett földet a gazdák megkétszerezték. S mert ezt nem teheti, a Gondviselőt kéri, hogy áldja meg az eddig elvégzett munka eredményét. Most egy. nemes gesztussal reámutat arra, hogy ennek a gazdatársadalomnak a múlttal szemben egy teljesíthető kötelesísége van s iez az, hogy az elesett hősökiemlékét szoborral örökítse meg. Erre a maga részéről egy. millió koronát ajánl fel. Pauiusz Márton nemes cselekedetét a jelenlévők zugó éljennel fogadják s a közgyűlés határozatilag kimondja a hősök szobrának felállítását. Utána Geduly Henrik üdvözli a jubiláló gazdákat. A közöttük jakozó szellemet annak tulajdonítja, hogy a templomban beszívott szellemet viszik az otthonuk fajai közé s ő maga is ez Otthonban itthon érzi magát. Dr. Rácz Lajos kamarai titkár a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözli a szövetséget. Remek gondolatokban mutat arra, hogy az ősök emléke él. Ha nincs is festett kép róluk, melyről a városalapítók arcvonásait megismernék, nem tudhatja egy gazda sem, hogy amikor az ekéjével a földet hasítja, az eke nyomán felszálló por nem az ősök poraiból rakódik le a kezére. A gazdatársadalom nemcsak azért szövetkezett, hogy, nagyobb' ; kukoricát s nagyobb fajsúlyú és menynyiségü búzát termeljen, hanem azért is, J hog3

r gazdasági téren emelje az ország jólétét. Mert elvették tőlünk a kereskedelem: szabad mozgásának jehe'őségét, elvették ipari fejlődésünk lehetőségeit, de {nem I vehették el búzatermő alföldünket, jne| lyet a gazda verejtékével "megöntözve müI velhet. Erre a kétszeresen fontos munkára r

illMlli'lllllli'ii^ii li'MINIIIMIilliiliiliiH i iiiilllllll'WiiHlliMBIM illllllllllPlllllllilIBI—llllllllllllllllllllllllllll ——ilfc. . Akar Ön elegáns cipőt olcsón J és jól vásárolni, ugy menjen be a Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon szám: 195. aliol a legnagyobb választékban kapható. Női és férfi divat cipőkülönlegességek. Gyermek príma iskolai cipői és csizmák. Hócipők és sárcipők. Harisnyák az összes cipőszínekben Világhírű Uel-BEa Cipőls egyedáiusitása.