Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1924. szeptember 14. jröiiRjriJoÉx: 27 nyer, s 1905-ben pedig a szegedi versenyen a Szövetség nagy diját és Szeged város értékes, szép diját is megszerzi s ezáltal az egyesület az ország első tűzoltó egyesületei közzé küzdi fel magát. Ezen utóbbi verseny eredménye volt az a kitüntetés, hogy az Országos Szövetség az 1906. évi május hóban Milánóban rendezendő tűzoltóversenyen való részvételre a nyíregyházi tűzoltó egyesületet szemelte ki. Amily megtisztelő volt ezen tény, a vállalkozás épen olyan felelőségteljes volt, mely még súlyosabbá lett azáltal, hogy a budapesti és szabadkai önkéntes tőzoltó egyesületek, amelyek a versenyen való részvételre szintén felhivattak, ezen felhívást elhárították maguktól. A Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület leküzdve ezen versenyen való részvétellel járó anyagi nehézségeket, vállalta ezen feladatot és sikerrel meg is oldotta. A verseny eredménye az volt, hogy a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Schweizot, Angiát és Franciaországot megelőzve, az első dijat képező aranyérmet, az olasz kormánynak az első dijhoz adott ezüst érmét és bronz plakettát és 500 frank készpénzt hozta el versenydijul, s ezáltal nemcsak az egyesületnek, de a magyar névnek külföldön is dicsőséget szerzett. Dr. Konthy Gyula és Antal János parancsnoksága alatt szereplő 25 tűzoltó tudatában volt annak, hogy elsősorban nem az egyén, vagy saját egyesületünk érvényesülése, hanem a magyar nemzetnek dicsősége, vagy veresége forog kockán, ez acélozta meg izmaikat, erősítette erejüket és önbizalmukat. Cserkészet és tárogató. Irta: Pilier József nyug. állami elemi iskolai igazgató, a Szabolcsvármegyei Szabadoktatási Bizottság voit titkára. Az a diadalmas ut, melyről derék, ver senyző cserkészeink a győzelem babérjaival visszatértek, első bejárása volt azon ulnak, mely a nemzet feltámadásához írezet. A nemzet géniusza gondoskodott arról, hogy a nagy leégésből a nemzet legdrágább kincsét, az ifjúságot, a növekedő generációt megmenthettük. Ez a legnagyobb szerencsénk. Hála ezért azoknak a létekmentőknek, akik mint ellenforradalmárok, kiragadták ifjúságunkat a bestiálisok kezei közül, akik a perverzitás tanaival akarták ifjúságiink lelkét megölni, — Ezzel a mentőakcióval mindent megmentettek, ami által mi sokkal szerencsésebbek vagyunk, mint pl. a nagy orosz nemzet, amely nemcsak hazáját, nemzeti jellegét vesztette el, de elvesztette ifjúságát is, mert nevetése a mételyező szovjeturalom hatáskörében maradt. De ifjúságunknak az erkölcstelenség posványából való kimentése csak félmunka lett volna, hanem akadtak volna bölcs, előrelátó, lelkes hazafiak, akik a kiszabadított ifjúságot az ideális elvek bűvkörébe össze nem gyűjtik, cserkész és Leventeegyesületekbe nem tömörítik s ezzel a nemzetnek legerősebb palládiumát ki nem építik. Itt, ezekben a szervezetekben termelődnek ki a negyvennyolcas pesti ifjúság utódai: az Irinyiek, Vasváryak, Petőfiek, Jókaiak, Bulyovszkyak és stbbiek. Mindkét ifjúsági alakulat átvette a kurucok szellemét, ennélfogva mily stílszerű volna, ha átvenné a kurucok jellegzetes nemzeti hangszerét,'a tárogatót is. Hiszen nincs hangszer, mely oly hűen tudná kifejezni a nemzet fájdalmát, hiúját, mint a tárogató bűbájos "szava. Táborozáskor ugy bent, mint a trianoni határon lui az éj csendjébe hadd sirna, zokogna bele a tárogató szaván keresztül a magyar nemzet fájdalma, panasza, amit megértene a világ mind a négy tája. A magyar ifjúság különben is zenekedvelő, tehát cserkészeink is érzik a zene szükségességét, ezért táborozáskor fel is hangzik közöttük a hegedű mélabús akkordja, ele e hangszer nem tudja ugy kidomborítani a speciális nemzeti jelleget, mint ahogy a cseh kifejezi a maga nemzeties voltát a bőgető dudával, Vagy az oláh a zörgő tamburávai. Előnye e tradicionális hangszernek még az, hogv kezelése, ide-oda való szállítása sokkal könynyebb és egyszerűbb, mint a vonós hangszereké. Szerény indítványom és tiszteletteljes kérésem tehát az, hogy a cserkészet érdemes vezetői tegyék megfontolás tárgyává e kérdést és egyérteímüleg fogadják "el a tárogatót s tegyék kötelezővé a cserkészcsapatoknak azzal való felszerelését és használatát. Én hiszem, hogy beszerzését a hazafias magyar társadalom magáévá fogja tenni mindenütt . Rektorok és tanítók. Irta : Stoll Ernő tanító. További ténykedése volt az egyesületnek a Mentő Egyesület szervezése. Miután a mentőlegénység Budapesten kiképzésben részesült, 1913. évi október hó 1-én a Mentő Egyesület megkezdette működését, a háborús esztendők nehéz feladatot róva reá. 1914. augusztusára előkészítette az egyesület a XIX. országos tűzoltó kongressust és versenyeket, azonban ezek megtartását a világháború kitörése megakadályozta. A világháború az egyesület működését megbénította, mivel csaknem minden fizetéses és önkéntes tűzoltó hadbavonuit. A háború megszűnése után ujabb veszély fenyegette az egyesületet a forradalom kitörésével, a kommunizmus és oláh megszállás dulásával. Dr. Konthy Gyula parancsnok lemondása után ujabb élet pezsdült az egyesület ereiben, s az oláh megszállás után Dr. Bencs Kálmán elnök, Rimaszombathy Géza parancsnok és Antal János okt. parancsnok tevékenységére az egyesületi élet újból megindul, s az egyesületi tagok a régi szeretettel teljesitik vállalt kötelezettségeiket, megmutatván, hogy az oroszlán csak aludt. Bár a mai nehéz gazdasági viszonyok az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét hátráltatják, minden reményünk megvan arra, hogy ha egyesületünk már nem is emelkedhetik, de meg fogja tartani kivívott pozícióját! Klio, a híresztelő, a történelem múzsája, midőn a költői képzelet szerint vésővel a reszketeg kezében megáll s egy hosszú század kaleidoskopikusan változó képein elmerengve ül, akkor el- és felvonulnak előtte Minerva kisded templomának is »szerte űzött papjak, kik egykoron oly nemes lelkesedéssel hirdették az ismeret szavát. Ki volt ezek között nagyobb ? A névtelen hős, ki elhunyt anélkül, hogy megjelölték volna síri álmának helyét ? Avagy a nagynevű hős, kinek sirján díszlik a kegyelet virága ? Ne azt kérdezzük, hogy kik voltak, hanem, hogy mit tettek. A szellemi szabadság utait egyengették, a munkát vallót" ták programmnak, haladtak tanítványaikkal a tökéletesedés felé. A munka programmja adta gyuanyagból lobbant itt lángra a hazafiúi lelkesedés az áldozatkészséggel s e láng fényének reflektora mindaz, mit mutat az ünnepi áldozás. Gyakran kis szikrából is nagy láng ger- j jed. Nézzük e szikrákat, a szellemi szikrák megtestesüléseit, a nyíregyházi tanítók elődeit, a rektorokat. Az elődök után — mint Faludi mondja — nem jó nagyon mélyen lemenni, mert könnyen kapát, kaszát talál. így legtöbb helyen a tanítók sem kereshetik elődeiket csalódás nélkül. Mig a nyíregyházi oldaliskolák első tanítói képesítés nélküli mesteremberek voltak (ugyanígy a tanyaiak), addig a központban a »nagy papok« mellett »rektorok« majd kiváló tanítók működtek. Alig megy el Johanidesz az első rektor, ki istentiszteletet is végzett, nyomába lép Jasztrabinyi, aki később sárosmegyei lelkésszé lett. Ennek utóda Papp, szintén főiskolát végzett. Ezek hivány nélkül tették meg a kötelességüket. 1789-ben Mihóky kapta a latin nyelvű hiványt (vocator), melyben kötelességévé Iőn téve, hogy a reá bizott tanulókat az erkölcsiségben teljes erővel szorgalmatosan és lelkiismeretesen nevelje s maga is szerezzen ezen példás életet, erkölcsiségot és tanítóhoz illő jellemet, mint hivatalos teendőibe, mint egész gyülekezet előtt mutasson és bizonyítson mindenkor. A rektorok tehát nemcsak tanítottak, de, mint a vocator mutatja, neveltek s ez erkölcsi nevelésben adták meg az uj Nyíregyháza talpkövét és támaszát. "i • 1 1803-ban itt találjuk az országhirü Király Pál apját, ki a professzori iskolában is tanított. Utóda Csillag Márton, ki bölcsészeti és hittani tanulmányai végeztével páy Andrásnál és Kubinyi A.-nál nevelősködött, majd Nyíregyházára s innen Szarvasra került. Hasonló képzettséggel jött 1831-ben Nagy Sámuel, ki 1836-ban Kohlmann (Szénfi) Sámuel kartársával vasárnapi iskolát, — 1842-ben a főiskolai ifjakkal műkedvelői társulatot alakított, hogy a magyar nyelvet megkedveltesse. (Az intelligencia németül beszélt, ezért voltak német istentiszteletek is.) Nagy S. eszméje öltött testet az 1846-ban létesített óvoda által. (Ha minden 20 évben tovább fejlesztették volna, már akkor is 4-nek kellene lennie.) Több eredeti és átdolgozott munkát irt. Töredékjegyzeteit Lukács kutforrásul használta városunk történetének megírásánál. Nála látjuk legelőször a »hüség és buzgóság« megjutalmazását. Az egyház ezüst serleggel, presbyteri cimmel tüntette ki. A tanítók seniornak választották, mig a város képviseleti tagjává stb. De nézzük most a másik osztályt. 1753— 1768-ig egy tanitós volt az iskola. 1768 fordulópont volt, midőn Szerémségbe akartak menni az evangélikusok, de kérésük teljesítése után itt maradtak. A leányoknál különösen kiváló szorgalommal tanított a sokáig emlegetett Jurányi Ádám. Ez különösen kivált a női erkölcsösség, illedelmesség és a biblia olvasásában való kedvés buzgóság előmozdításával. íme itt a gyakorlatban találjuk azt, mit az elmélet hangoztat: változtassátok meg az anyák, a leen dő anyák lelkületét és megváltoztattátok a világot. Utóda az erélyes Tregjár Pál volt.