Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

22 JximílDEK 1924, szebtetnber 13. kohójában lejátszódó jelenségeknek tüze- j tesebb vizsgálata és megértése — a ben- j nünket ért legrosszabbnak, a háborúnak a j szüleménye. A közönség olyan rétegeiben, melyekben egyáltalában nem, vagy alig volt érzék és tudás a pénzügyek tekintetében, napróf- napra hallani a háború óta tisztázott fogalmakat, melyekről ezeknek a rétegeknek néhány év előtt sejtelmük sem volt. Ma már annyi közgazdász van, mint amennyi hadvezér volt a háború alatt a kávéházakban!! Hadd legyen!! Mindenki hasznát veheti ebbeli készültségének egyénileg és hasznát láthatja a köz, melynek javára értékesitik. Csak előnyére lehet annak az évszázados, terebélyes, gyönyörű tölgynek is, mely itt áll előttünk egész pompájában, gyökereivel mélyen benyúlva a Nyírség áldott homokjába, a mi szeretett jubiláló városunknak — Nyíregyházának. ( Ennek, a városunkat jelképező tölgynek hatalmas és elismert kultúráját jelentő ágai közé tartoznak a helybeli pénzintézetek is, amelyek együtt véve olyan erőt képviselnek, hogy szinte felérnék magával a törzzsel, ök irányítják a város és környék lakossainak pénzügyeit és táplálják annak gazdagságát, kereskedelmét, iparát. Városunkban összesen 12 pénzintézet működik. Ezek közül a két legrégibb alapítás a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, mely 1863-ban és a Szabolcsi Hitelbank, most a Magyar Általános Hitelbank fiókja, mely 1871-ben alakult. — 1892-ben jött létre a Nyíregyházi Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet, a későbbi Szabolcsi Agrár Takarékpénztár, most Magyar—Olasz Bank fiókja, majd ihoszszabb-rövidebb időközökben ez után a Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző Egylet, m. Szövetkezet, most Nyíregyházi Gazdasági Hitelszövetkezet, a Nyíregyházi Általa nos Hitelintézet B. T., most a Magyar Általános Takarékpénztár B. T. fiókja, a Nyírvidéki Takarékpénztár B. T., a Szabolcsvármegyei Népbank mint szövetkezet, most Népbank B.: T., Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár B. T.,most az Egyesült Budapesti "Fővárosi Takarék pénztár fiókja, a Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete, most Kereskedelmi és Iparbank B. T., végüf a Mezőgazdasági Iparbank R. T. Fiókot nyitott továbbá varosunkban pár év előtt az Osztrák—Magyar Bank, most Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Hitelintézet B. T. A két legrégibb intézet már címében is jelzi az idő nemes patináját, mert — amint az benfentesek előtt ismeretes — csak azok a részvénytársaságok nem jelölik meg a szokásos r. t. (részvénytársaság) hozzáadásával magukat, melyek 1875. előtt keletkeztek. Az ezen évben hozott kereskedelmi lörvény ugyanis megköveteli, hogy minden részvénytársaság és szövetkezett már címében is kifejezésre juttassa ebbeli minőségét. Az intézetek működése természetesen specializálódik. Igy kifejezetten a gazda, különösen kisgazda társadalom igényeit elégítette ki a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület és a Szabolcsi Hitelbank, azonban miként a többiek, készséggel álltak rendelkezésére ugy az iparnak, mint a kereskedelemnek is. Az intézetek valamennyien hivatásuk magaslatán állanak, mert bár nyereségre alapított vállalatok, mindég össze tudják egyeztetni érdekeiket a hozzájuk fordulók érdekeivel s ennek az előzékeny eljárásnak sok éle'.erős vállalkozás és jelentékeny vagyon köszönheti keletkezését. Általában jellemzi őket a -becsületes szolidaritás, a józan üzleti politika, mely sohasem ragadtatja eí magát. Iparfejlesztési tevékenységük különösen a mu'tra vonatkoztatva nem nagy arányú, ennek san. Nem akart tovább élni, mert nem tudta elviselni azt a gondqiatot, hogy] lassan elhervadjon, hogy érezze, miként tör fel mellé égy másik generáció, túlszárnyalván őt lassanként mindabban, ami az egész férfit teszi. Röviden megírta, hogy ngy akar, meghalni, amint élt, bátran, erősen s ugy akar megmaradni az élők emlékében, amint őt férfiasságának teljességében ismerték és... másnap reggel ott hevert szobájában átlőtt hálántékkal, holtan. A beolvadó intézeteik nem akarnak vissza menni oda, ahol évekkel, évtizedekkel ezelőtt voltak, nem akart a Szabolcsi Hitelbank sem, mely az aranykorona számításra való áttérés esetén — kiosztván erőteljes törzsű fájának arany leveleit adósai között, kik aranyban felvett adósságaikat a háború alatt leromlott hitvány pénzünkkel fizették vissza — magyarázata azonban könnyen megtalálható anyagi erőik korlátozottságában, amely nem engedi, hogy nagyobb tőkéket immobil kössenek le. A budapesti fiókok itteni működése ez irányban tölthet el bennünket alapos reményekkel. A legnagyobb készséggel veszik ki részüket a köz- és magán jótékonyság gyakorlásában, különleges áldozatkészségre hajlandók mindig, ha azt a haza, megye és város kérik tőlük. Az a pulzus, melyről már megemlé- } keztem, többször vert ugyancsak lázasan e 30 éves ittartózkodásom alatt. Nem egyszer estünk át komoly pénzkriziseken, de ugv ,amiként legyőzte a két legrégibb intézet az 1872. évi — fennállásuk ideje alatt előfordult legnagyobb — pénzkrizís rettenetes hullámait, ugy a k(ésőbl) ko elkezeli intézetek is könnyen élljek át válságos időket, ügyfeleik ezen idő alatt nem szenvedtek egy etlen fii fér veszteséget sem, ami nagy érdem számba megy, mert csak vissza kell gondolnunk azokra a bankbukásokra és ezzel kapcsolatos egyéni tönkremenésekre, melyek mintegy 8—10 év előtt a szomszédos, ennélfogva bennünket jobban érdeklő debreceni, szatmári és nagyváradi piacokon, de az ország más helyein is előfordullak s rögtön látnunk kell, hogy itt jó kezekben van letéve a pénzügyek vezetése s az itt működő intézetek szolidaritása kétségtelen. Fejlődésük egyébként részletesen kitűnik a centennáriumi ünnepségekkei kapcsolatosan kiállításra kerülő grafikonjaikból. További előhaladásuk csak biztató lehet, mert a szerencsétlen háború folytán Nyíregyháza végvárrá lévén, áldolt földje és a megyénkhez csatolt csonka megyék révén ilt a legszebb kilátások nyílnak meg közgazdasági tekintetben. Egyetlen súlyos problémájuk a nem fiókintézeteknek az, hogy vájjon |esz-e elég anyagi erejük ahhoz, hogy a velük szemben jelentkező igényeket kielégíthessék, mert anyagi erőik összezsugorodtak, a megoldandó feladatok pedig naprólnapra súlyosabbak. Itt kerülhet azután sor annak a — különösen a Szabolcsi Hitelbank megszűnése alkalmából — hozzám sokszor intézett kérdésnek a megvilágítására, hogy mi az oka a helybeli intézetek egyremásra fővárosi 'intézetekbe való beolvadásának? A Szabolcsi 'Hitelbankkal kapcsolatosan, mely mint annak volt vezérigazgatóját legjobban érdekel, egy bizarr történet jut eszembe. . i Az egykori életerős, életviclor deli férfiú, ki egyesítette magában mindazt, ami a férfi-ideált jelenti, egy borongós, a kedélyt amúgy is lesújtó őszi napon arra a felfedezésre jutott, hogy ifjúsága elröppent. Megjelentek fején az ősz hajszálak, arcán az első, bár még alig látható ráncok s izmai sem feszültek már acéloanyagilag kisebb, erőtlenebb lett volna, mint volt alapításakor, 1871-ben. Ez is megdönti azt a sokszor talán lelkiismeretlenül hangoztatott vádat, hog\

r a pénzintézetek a háború alatt meggazdagodtak, inert a tény az, hogy különösen a régiek, csaknem kivétel nélkül, szegényebbek lettek, mint vollak. Választotta tehát a szép halált s átadta a helyét — bármily megbecsült, deli legény volt is — egy még delibb legénynek, hazánk legnagyobb pénzintézetének, a Magyar Általános Hitelbanknak. Kár érte, mondják sokan, de senki sem mondhatja olyan lélekből, mint én, aki 29 éven át hordtam kisebb-nagyobb téglákat épületének minéf szilárdabbá való tételéhez és az első csákányvágásokat mégis nekem kellett megtennem a ]elxmtáshoz. , Amely pénzintézetek nem helyeznek ekkora súlyt a nivó megtartására, maradjanak meg a mostani formájukban. Nekik is igazuk lehet. Ezek a beolvadások különben, főként a háború ideje alatt megindult, úgynevezett affiliációs (érdekközöségi) viszonyok teremtésével — előre vetették árnyékukat s azóla az erők tömörítésének jelszava pénzintézeti mértékadó körökben állandóan hangzik. Kár lenne, ha ez a tömörülés akkor következnék be, mikor az már menekülé sjellegü lesz. A teljes kép kedvéért még meg kell említenem, hogy városunkban a pénzintézeteken kívül magáncégek is bonyolítanak le pénzügyeket. Ez is — az évtizedek óta fennálló Baruch Arnold céget ide nem értve — háboruszülte jelenség, ami — tekintetlel arra, hogy ezen cégek tevékenysége úgyszólván az egész ország mellékkeresetének alapjául szolgált tőzsdei konjunktura kihasználásában kulminált, aminek pedig, a jelek szerint vége van — alighanem hamarosan meg fog szűnni. A pénzintézeteknek ellenben tőkéik aranyában bőségesen nyílik tér továbbra is kereseti lehetőségek teremtésére. A pénz különben is kaméleonszerü valami — amely aminlazt a háború ajatt oly sok ízben tapasztalhattuk — gyorsan tud a változott viszonyokhoz alkalmazkodni. Különös aggodalomra tehát éppen városunk pénzpiacán mága legkisebb ilyen alakulattal szemben is legjobb hitem szerint, oka senkinek nincs. Őszintén kívánom, hogy ez a hilem' teljes mértékben válóra váljék. =o=o= városi Irta : Hu'*ek Emil lanár vegyészmérnök, a Nyíregyházavárosi Üzemi Részvénytársaság műszak; előadója. A cenlennárium történeti visszapillantás egy évszázad munkájára. Szemeink előtt fekszenek összegyűjtve mindazon dokumenlumok, melyek "alkotásról, nemes elhatározásból fakadó áldozatkészségről é> odaadással teljesített kötelességről tesznek tanúbizonyságot a mai kor szülötte előtt. Legpregnánsabban szól a jubileum időpontja azokról a nagy lelkekről, akik elhatározták, hogy függetlenítik munkájuk területét és tűzhelyüket, hogy egyesült erővel önálló életet élhessenek, abban a községben, mit a városi jogokkal felruházlak. Az a szellem, amely azok lelkét melegítette, volt az, mely itt épített és teremtett sok évtizeden át. Egyedül ez a lelkület lehetett méhe annak a gondolatnak is, melynek nyomán az Üzemi Részvénytársaság létesült . Hatni, alkotni és gyarapítani« ez a cél lebeg szemeink előtt. Ez erős elhatározással végzett munkánk irányító rugója. A homokpuszta közepén, vándorló, buckáktól körülvéve nem szűnünk meg egyetlen pillanatra sem kutatni a módot és lehetőségét annak, miként tudnók ac