Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

2 1924< augusztus 17 Ifjúság és világpolitika. A harmadik nemzetkőzi diákkongresszusról. Irta: Dr. Mikecz Ödön Beszámolás akar lenni ez a cikk azokról 0fz impressziókról, amelyeket az elmau-i nemzetközi kongresszuson szereztem s épen ezért talán ugy tűnik fej, mintha a cim, amelyet e sorok fejé irlam, túlságosan súlyos lenne. Ha a londoni kongresszusról irnék a világpolitikával kapcsolatban, mindenki elfogadná, de mi köze tehet egy diákkongresszusnak a világpolitikához? Ahhoz, amit Londonban csinálnak, kétségtelenül semmi — ahhoz a világpolitikához azonban, amit tiz év múlva fognak csinálni, én azt hiszem, valami köze mégis csak van. Ebben a távoli relációban érvényes tehát csak a kapcsolat ífjuságs világpolitika között si én is csupán" erre akarok nagv vonásokban utalni. Az a társadalmi réteg, amit ifjúságnak nevezünk, nem más, mint a még nem (|íl'ferenciáIódolt középosztály, az úgynevezett intelligencia s ezért vonásaiban előre vetíti a jövő képmását. Végeredményben a középosztály problémái tehát azok, amelyek az if júsági problémák formájában felszínre kerülnek s ez adja meg a jelentőségét annak a ténynek. hogy az utolsó tiz évben csaknem minden országban megindult és kifejlődött az ifjúsági mozgalom. A World, s Student Chrístian Eederation három nemzetközi kongresszusa, melyek közül az elsőt a csehországi Turnowban, a másodikat Párádon, harmadikat pedig az idén a bajor havasok tövében fekvő Elmau várában tartották meg fordulópontot jelent az ifjúsági mozgalomban. E sorok irója mind a három kongresszuson részt vett. a két utóbbin, mint a hivatalos magyar delegáció vezetője s igy módja volt alapjáig megismerni a nemzetközi diákmozgalom mozgató erőit. Ezekről óhajtok beszélni s nem azokról a kétségtelenül érdekes és szines külsőségekről, amelyeknek a keretében ez az utolsó kongresszus lefolyt. Az utóbbiról amúgy is beszámoltak már a fővárosi lapok, arról azonban, hogy mi votl a munkánk célja s jelentősége, kevés szó esett. Abban a munkában, amelyet a Woi'ld s Student Christian Federation Kere|sztény Diákok Világszövetsége) az európai diákság megsegitésére 1920-ban meginditott, 38 állam vett részt, tehát Argentínától Ujzélandig a földkerekségének csaknem minden országa, ahol egyetemi hallgatók tanulnak. A háborútól feldúlt Európában ez a munka volt a nemzetek közötti szolidaritásnak az első jele. Az első nemzetközi kongrsszu*on, Turnowban, amelyen még csupán mint nemhírcatalos kiküldöttek vettünk részt, csak az képezt ea tárgyalás anyagát, mi módon lehet ezt a segítséget a leggyakorlatibb formákban s a teghathatósábban nyújtani a hivatalos tárgyalások mögött azonban már ott felmerült a diákság nemzetek fölötti összekapcsolásának problémája s mái" akkor az volt az érzésünk némely szavazásnál, hogy, habár ez a kérdés a szavazásra feltett javaslatban «gy árva szóval sincs említve, mégis e fölött is szavazunk. A kongresszusra kiküldött cseh és lengyel nem hivatalos delegátusok között ott ültek a Confederation Internationale des Étucliants vezetői s ez a körülmény egymagában mutatta, hogy itt politikai szempontból jelentősebb dologról van szó, mint a segélyezés gyakorlati megszervezéséről. Röviden meg akarok arra felelni, mi a Confederation Internationale des Etuj diants. mert anélkül, nem lenne értelme ; annak, amit még el akarok mondani. — | Ezt a szövetséget 1919-ben, a Népszövetség megalakulásával egyidejűleg alapították a francia, a belga, a lengyel. a cseh, a román, a szerb és az angol hivatalos diákszervezetek. A szövetség célp- képviselni a hozzá cs&tlfekozoít nemztotí szervezetek összeségét nemzetközi relációkban, másrészt pedig megoldani mindazokat a kérdéseket, melyek az egyes nem zeti diákszervezetek között felmerülhetnek. A politikai kérdések ki vannak zárva, de csak formailag, hiszen a legtöbb kérdésnek. amely az egyes nemzeti szervezetek között felmerül többé-kevésbbé meg avn a maga politikai háttere. A Confederátió titkos célja pedig megalakulásától kezdve nyilvánvaló volt: biztosítani az egyetemi hallgatóság nemzetközi szervez kedésénéi a francia-cseh hegemóniát. — Ezért, amikor csatlakozásra szólították feí a semleges államok diákságát, határozatot hoztak, mely szerint a volt központi hatalmak diákszervezetei csupán 1926-ban kérhetik felvételüket s egyelőre akkoi is korlátozottabb jogokkal vesznek részt a Conlederatio működésében. — A Confederatio eme határozata politikai pontból nagy hibának bizonyult, mert két pártra szakította a hozzá csatlakozott nemzeti szervezeteket. Az egyik oldalra kerüllek az angol és a semleges diákszervezlek, a másik oldalon maradt Franciaország, Belgium és a kisantant. — Az angol párt minden kikötés nélkül meg akarja hívni Németországot s a többi volt ellenséges ország ifjúságát, a franciák s csatlósaik ez ellen vannak. Az ebből keletkezett elleniéi bomlással fenyegeti az egész szervezetet, amit bizonyít maga az a tény, hogy a vezetőség már két éve nem merte megtartani a közgyűlést s csupán a «Conseil d'adm'mistration ass^iszlálásával kormányoz. A működése ennek a szervezetnek éppen a fent említett nehézségek miatt igen kevés eredményt lud felmutatni, tény azonban az, hogy mint ezideig egyetlen hivatalos diákszövetség, a nagy nemzetközi organizációkkal szemben, mint a Nemzetek Szövetsége, egyedül képviseli a világnak csaknem 2000000 egyetemi hallgatóját. Ez pedig akkor, amikor a Nemzetek Szövetsége a nemzetközi egyetem felállításának tervével és még sok más olyan tervvel foglalkozik, amely elevenébe vág minden ország egyetemi hallgatóságának, igen súlyos jelentőséggel bir. Flogv csak egy részletére mutassak e kérdésnek, ha a Confederation Internationale des Étudiants adja a véleményt a Nemzetek Szövetségének a nemzetközi egyetem felállítása kérdésében, ugy annak vagy Prága, vagy Brüsszel lesz a székhelye. Ezzel a formai s kevés reális eredményt felmutató működéssel szemben a Keresztény Diákok Világszövetsége kezdeményezésére megindult Európai üiáksegitő akció 38 állam egyetemi hallgatóit tudta olyan munkában egyesíteni, amelynek révén évente körülbelül 350 ezer egyetemi hallgató jutott segítséghez. Ebben a közös munkában nem tettek (különbséget háborút nyert és háborút vesztett nemzetek között s a hegemónia kérdése helyett a kölcsönös segítés szelleme uralta a szervezet tanácskozásait. Közelfekvő volt az a gondolat, nem lehetne-e éhből a szervezetből, amely ugyan egy meghatározol! cél, az európai diákság nyomorának leküzdésére alakult csupán, kiépíteni az egész világ diákságának mindent egybefoglaló nemzetközi szervezelét. Ez a gondolat, amely már a Turhow-i kongresz; szuson előrevetette árnyát s amely felé a parádi kongresszus már halározott lépéseket tett. Ehnauban az idén már dominálta a tanácsokázosakat. Hogy mit ért el ezirányban a kongresszu

s s mit várhalunk mi magyarok az ott elért enedméf nyéktől, azt cikkem második; s.befejező részében kívánom elmondani. Nyíregyháza minden más várost megelőzött az üzemi részvénytársaság megalakításával. A centennáriumi ünnepségek legmaradandóbb megörökítése. — A részvénytársaság vezetői. — Művészi képek az üzemekről. Nyíregyháza, augusztus 16. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város a napokban megalakította az üzemi hivatalt felváltó, az üzemeknek a szabadkereskedelem mozgékonyságát és fejlődésképességőt biztosító részvénytársaságát, amellyel megelőzött minden vidéki városi, s amellyel mindennél maradandóbb emléket állított a nagy ünnepi évnek. A jelentős pillanat, ban a város, a környék legnagyobb elismeréssel gondol a hatalmas és eredményes tevékenységet kifejtő üzemek szervezésére, lelket, irányzást adó inspirá ójára, Dr. Bencs Kálmán kormányfőíanácsos, polgármesterre, a nagy tervek keresztülvitelében példás odaadással közreműködő Steinar Vilmos igazgatóra és munkatársaira. A városi üzemi hivatal 1921, november l én kezdte meg működését és 1924. augusztus 9-én már felváltja a szabad mozgást biztosító üzemi részvénytársaság. A városi üzemi részvénytársaság negyvenezer aranykorona alaptőkével alakult, mely áll 400 drb egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényből. Ebből Nyíregyháza város 889 drb. részvényt jegyzett, míg 11 darabot az igazgatásban közreműködő magánosok jegyeztek. A hétfőn tartott első igazgatósági üléa megválasztotta a tisztikart. Az üzemi részvénytársaság elnöke : Dr Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, alelnöke : Szohor Pál városi főjegyző, jegyzője : Kazár Pál, ügyésze: Dr. Vietórisz István, ügyvezető-igazgatója: Steineí Vilmos. Az ülé? megállapította az ügyrendet és döntött a megindulásnál felmerült aktuális kérdések tárgyában. A város 286 részvény erejéig az áru ős anyagkészletet adta át, 103 részvényt pedig készpénzben fizetett be a részvénytársaságba. Miért részvénytársaság ? A részvénytársasággá alakulás okaival több ízben foglalkoztunk már, itt Ö3sz<>. foglaljuk ezeket az okokat. A részvénytársasággá alakulásra szükség volt 1) azért, hogy a városi vagyon elkülönítessék az üzemektől, nehogy a felelős várost vagyontárgyaiban kár érhesse. 2) szükség volt a részvénytársasággá alakulás az üzemek jogi állásának tisztázása céljából. Kifelé öQálió volt az üzemi hivatal is, da befelé függött a közigazgatástól, amely tői eltérő szervezete miatt súrlódások, nahSzség ek állhattak elő, 3) A hitelképesség szempontjából is szükséges volt az ujjáalafculás. Eddig az üzemek csak a képviselőtestület utján juthattak hitelhez és ez szinte kizárta az élénkabb üzleti elLegjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás minden szakmabeli cikkre Nyireflyházá

n' •-."^p--™™. A TANÍTÓK SZÖVETKEZETE könyv*, papir- és íröszerkeraskeddse Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Középiskolai tankönyvekre előjegyzéseket elfogadunk. 2963-?