Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-12 / 184. szám

2 jJ^IXlliliÉiii !«nMnKiiaBi»nras«HMEH 19<4 augusztus 12 Elkerülhetetlen szociális reformok. A somogy is egyei kisgazdák 100 tagu küldöttsége kereste fel a napokban a töldmívelésügyi minisztert s hálája és köszönete jeléül aranykalászt nyújtott át Nagyatádi Szabó Istvánnak. Ez a küldöttség s ez az aranykalász dokumentálni akarják azt a szeretetet, amellyel az ország kisgazdatársadalma körülveszi a földmivelésügyi minisztert. Mert valóban Nagyatádi Szabó volt az, aki már régen felismerte a földreform szükségességének óriási fontosságát s már akkor hallatta szavát e probléma érdekében, mikor azt sokak, mint hiábavaló demagógiát tüntették fel- Az idő azonban őt igazolta. A háború s az azt követő idők olyan változásokat hoztak létre a magyar társadalmi rétegek elhelyezkedésében, hogy mind világosabban kitűnt a nemzet gerincét képező kiagazdaosz tálynak nagy fontossága Azok a hatalmas áldozatok, amelyeket ez az osztály a háború idején hozott, megmutatták, hogy a kisgazdák tömegeiben igenis megvan a hazafias áldozatkészség, megvan a szilárd erő, amellyel ellene szegülnek az ősi jogon megszerzett ország ellen irányuló támadasoknak. Természetes, hogy ily mérvű áldozatok után a nemzeti közvélemény nem zárkózhatott el az elől, hogy azoknak, akik az ország földjét védelmezték s maguk földdel nem rendelkeztek, bizonyos, jól megfontolt reform utján földet juttasson. Ennek az igazságosságnak, ennek a méltányos belátásnak a harcosa volt Nagyatádi Szabó István s harcosa még most is, mikor az az eredsti tervet javítgatva, a közben felmerülő tapasztalatokat figyelembevéve végre egy olyan novellát hozott létre, amelynek mérsékeltségét senki sem tagadhatja, s amelynek szükségességét senkinek sem szabad kétáégbevonoi. Annál rosszabbul esik az országos közvéleménynek azt tapasztalni, hogy az OMGÉ kebelében tömörült magyar nagybirtokosság vezetőinek részéről legutóbb igazságtalan támadások érték a földmivelésügyi minisztert. Gróf Somssich László és gróf Hadik János emelték fel szavukat s olyan fejtegetéseket bocsájtottak a közvélemény szine elé, amelyeket, legfeljebb az ő szűkebb körükhöz tartozó érdekeltség irhát alá. Nem helyes éppen most, mikor az egész ország a kezdődő szanálás átmeneti lázában szenved, mikor a munkanélküliség nyomasztó problémája nehezedik ránk, mikor az ipar és kereskedelem bizonyos stagnációba jutott s éppen ezért a közvélemény bizonyos izgalma tapasztalható, még az agrárérdekeltségek részéről is hozzájárulni ennek a láznak a növeléséhez s éppen egy olyan embert támadni, aki ezt meg nem érdemli s aki maga tulajdonképpen csak végrehajtója az amúgy is elkerülhetetlen, az ország életére nézve renkivül fontos szociális reformnak. Kérjük a nagygazdákat, hogy kissé jobban tekintsenek bele a ma aktuális problémáiba s próbálják magukra öl» teni az elfogulatlanság köntösét. Akkor ők is befogják látni, hogy amit Nagyatádi tesz, az az ország érdekében elkerülhetetlenül szükséges. Szabolcsvármegye iparosainak és kereskedőinek érdekképviselete a nemzetközi politikai és pénzügyi viszonyok jobbrafordultától várja a helyzet javulását A kerületi kamara nyári közgyűlése. — A szanálás és a kereskedelem — A kamara a szabolcsi burgonya exportjának sima lebonyolításáért. — A forgalmi adó és egyéb bajok. I TANKÖNYVEK I I

® szeptemberre az összes iskolákba I

előjegyezhetők az az Ujságbolthan § Nyíregyháza, auguszlus 11. A Nyirvi| dék tudósítójától. Szabolcsvármegye iparosainak és kereskedőink érdekképviselete, a debreceni kerületi kamara most tartotta meg nyári közgyűlését, amelynek részleteiről a következőket jelenti tudósítónk: A magyar Hiszekegy elhangzása után Szentkirályi Tivadar meleg szavakkal pa. renlálta el a kamara irodafőlisztjét, Péntek Gizellát, aki iránt a a kamara közgyűlése felállással fejezte ki végső tiszteletét. Ezután gyors egymásutánban peregtek le a. kamara háztartási ügyei. A hivatali személyzet járandóságát aranykoronában állapító Ua meg a közgyűlés, a székházon és annak berendezésein végzendő munkálatok megkezdését elrendelte, gondoskodott a szükséges kölcsön felvételéről, végül az 1924. évi költségvetését aranykoronára számította 'át. ( A szanálás és a kereskedelem Ezután dr. Radó Dezső széles vonalakkal rajzolta meg a szanálási akció megindulása nyomán keletkezett gazdasági helyzetet. Vázolta a kereskedelem és ipar helyzetét, foglalkozott a pénz stabilizációjával, a szanálási akció egyes állomásaival, majd reá tért a behozatal kérdésének fejtegetésére. Reámutatott a helyzet javulására s a közgyűlés élénk tetszése ínefltt fejtette ki, hogy a gyarmatáruk kontingensének Igutóbbi szétosztása körűt milyen rideg financiális érdekek ér. vényesültek, amikor pár nap murva szabadlistára tett gyarmatáruk második félévi kontingensének szétosztásánál a kon- ' tingens szétosztás^ egész herce-hurcáját megjáratták és a súlyos gazdasági költségeket és illetékeket befizettették, azonban ban az engedélyeket visszatartották és kiadás előtt a behozatalt felszabadították, de súlyos vámokat léptettek életbe. Megemlékezett napjaink megoldatlan és égetően fontos ügyéről: a kereskedelmi és ipari hitei válságáról. — Ebben a tekintetben kifejezte reményét abban az irányban, hogy. állami beavatkozás nélkül is a helyzet javulása a nemzetközi politikai és pénzügyi viszonyok jobbrafordultávaí be fog következni. Majd rámutatott a magyar jövő szempontjából rendkívül fontos holland tengerpart és Fekete tengeri csatorna tervre, amelyhez kapcsolódva a magyar kereskedelemnek a Keiet—Nyugat között tranzitó forgalom lebonyolításában való minél nagyobb részvételre kell berendezkednie, mert ez a magyar gazdagodás legbiztosabb utja. > A szabolcsi burgonya e«porlJáérl. Dr. Diczig Alajos segédtitkár szólt ezután a tisztességtelen vers/enyrőf szóló törvényről s javaslatára megválasztotta a kamarai közgyűlés a zsűri "választás, alá eső tagjait és megalkotta a zsűrinek és a választott bíróságnak az ügyrendjét. Kérte a kamara s a közgyűlésből megsürgeti azon kérelme teljesítését, bogy vegyék fel azon hatóságok stb név- j sorába, amelyek levelezésüket az u. n. áta. i lányozási pontozás mellett bonyolítják le. ' A kamara előterjesztéssel t'og élni sí szabolcsi burgonya exportjának sima lebonyolítása és a szükséges számú raggonok kellő időben való állítása, valamint kedvezményes export tarifa engedélyezése érdekében. A niegrenűfelesgyüjlés mellettA vándoriparróf és a megrendeléspyüj lésről szóló törvénytervezetet a 'közgvü és csak részben íaiálta időszerű wk mert a megrendelésgvüités .szabályozásáról szóló 1900. évi XXV. t. c. változatlanul való fenntartását kívánta, azaz e részben a törvénytervezetet elejtette, ellenben a házaló kereskedés szabályozására, továbbá a vándoriparra vonatkozó részt, minthogy az erre vonatkozó szabályanyag részben elavult, részben hiányos is, mielőbb tető alá hozni kívánta. Rékés Lajos kamarai beltag a közgyűlés tetszése mellett fejtegette azokat az indokokat, amelyek a megrendelésgyüjtés eddigi szabályainak további fenntartását a vidéki kereskedelem életkérdésévé teszi . r A forgalmiadé átalányozásaNagy érdeklődést váltott ki a kisiparosokra kötelezőleg elrendelt kivetésszerü forgalmiadó átalányozás kérdése. Az előadói javaslatot, amely, az átalányozás egész komplexumát felölelő rendelet mielőbbi kiadását a szezoniparok külön méltánylást igénylő helyzetének tekintetbe vételét, a 'tapasztalható túlzások lefaragására egy akció megindítását kívánta, Németh Aladár azon kiegészítésével fogadta el, hogy az aranykorona papírkorona kurzusát ne fiktív afapon állapítsa meg a pénzügyminisztérium. Rékés Lajos az egész kereskedelmi és ipari világ elkeseredésének adott kifejezést felszólalásával, amelyet a kereskedők és iparosok az adózás terén még mindig uralkodó khaosz és egyenetlenségek miatt érezhetnek. Zelinger Ede a takarékkoronának ai közszofgáltatások terén való liquidálását sürgette meg . Dr. Radó Dezső és az előadó válasza illetőleg zárószava után a közgyűlés az előadói javaslatot magáévá tette. A társulati adó módosítására és a mérlegkészítés terén készülő reformokra! elaborátumot Ungár Jenő vezérigazgató felszólalására a közgyűlés a pénzügyi és a gyáripari szakcsoport elé utalta. Meg kell emlékeznünk arról, hogy a. kamara tisztviselő karának munkájáról a közgyűlés Schvartz Vilmos javaslatára egyhangú tetszéssel és helyesléssel állította ki elismerő bizonyítványát, amikor az elnöki tanács javaslatát magáévá tette. A kereskedelmi és ipari vélemények elfogadás után Dávidházy alelnök, aki az ülés folyamán vette át az elnöklést, a közgyűlést bezárta. v és egy 36. cm. széles Kirchner-féle egyengető és vastagságotó gyalugép üzem átszerelés miatt eladó. Megtekinthető Vrabely András asztalosáru gyárában. Selyem utca 38. szám Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás minden szakmabeli cikkre A TUNITOK SZÖVETKEZETE könyv, papir- ós írószerkereskedóse Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Középiskolai tankönyvekre előjegyzéseket elfogadunk. 2963-?