Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-10 / 183. szám

i tvacftvjt i A kék folyam. Valamikor, mikor a fantáziám még szí­nesebben dolgozott, — ugy jött elém, mint misztikus fényben párolgó, lángoló kék folyam. Mintha a szamovár alatt kísérteties fény­nyel lángoló szesz nokíindulna a setét éjsza­kának és valami láthatatlan tartályból egyre erősbödő táplálékot kapva, ördögfickók vezet­nék folyását mezőkön, városokon keresztül és végül ugy hömpölyögne, mint hatalmassá da­gadt kgfc-folyam, lángoló láva áradat és szedné az áldozatok ezreit, százezreit, akik a kisérte­.ies fénnyel uszó árba ugy szédülnek bele, mint éjjeii piilangó-ríjok a világitó torony ha­talmas lámpájának fény tengerébe... Igen: igy gondoltam el az alkoholt. És amit a szines fantázia elképzelt, azt az Élet még színesebb világa minden levonás, minden tompitás nélkül adja vissza a napi események kaleidoszkópszerü hatalmas folyá­sában... Folyik a kék folyó... iángol az alkohol... Hatalmas áradatába ugy hullanak be az emberek százai, ezrei, mint apró Tisza virágok és láva tengeréből elkárhozott lelkek rémkiál­tásai zugnak bele a setét éjszakába. Vasárnap reggel félkilenckor már tömve vannak a csapszékek és a heti kereset oldódik a lávafolyamba és a becsületes munka minden gyümölcse párolog el a kék lángok hatása alatt... Éjjel mámoros fejek szédelegnek a kü­lönben kihalt utcák és sikátorok sarkain, han­gos kurjongatások szaggatják a csendet és fej­vesztett támadások érik a jó erkölcsöket. Imitt-amott piroa vér erecske is vegyül a kék-folyam hullámfodrai közé. A vasúti kalauz most szúrta le a villanyszerelőt valamelyik kurta kocsma ajtajában... Talán féltékenységből, ta­lán virtuakodásból, íalán ellenségeskedésből... talán falán... de minden bizonnyal a lángoló kék-folyam kisértő hatására... És gyász borul sét családra... Arra is, amelyik áldozatul esett, arra is, a melyik — áldozatul esett. Az elte­metett — családjára épugy, mint az elevenen eltemetett családjára. Otthon a szűkölködő család várja a szom­bat estét, a heti bért, az áldott keresetet... a a másik oldaion, a másik parton pedig a neki szédült ember kóvályog a kék vizek, a lángoló folyam misztikus habjai mellett és szórja az árba a pénzét, a becsületét, a holnapját, a holnaputánját és az egész lelkét, a sorvadó teatét, minden munkabírását és egész élétkedvét. A blaumontág egy kifacsart, agyoncsigá­zott idegzetet, — hideg konyhát, önmagával és mindenkivel meghasonlott családot éi család­főt talál... gyásst... pusztulást... mint, ahol végig sepert a megáradt folyó... * Az áradásot folyam ellen gátakat szoktak épiteni. Mikor hozzák már be az alkoholtilalmat, vagy legalább a szombat estétől hétfő reggelig tartő kocsma szünetet!! ? ? Szóló. 199* augusztus 10 Búcsú cikkek érkeztek!!! Víszontelárusitőknak leszállított árak! Schwartz Lipót Nagytakarék-épület. Vay Ádám-utca. Nyíregyháza is várja a városi közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó rendeletet. A város közigazgatása uj éra előtt áll. — Augusztus végéig le kell tár­gyalni az aranykoronában készttett költségvetést. — Mik a rendelet főbb pontjai ? Nyíregyháza, augusztus 9. A Nvirvi­dék tudósdójától. A városok kongresszusa mult csűr törtökön tartott ülésének módjában volt a városok szanálásáról szóló, készülőben levő belügyminiszteri rendeletet mégis, merni s a tervezet ügyében véleményét (nyilvánítani. Most módunkban áll a belügyminisz­teri rendeletet is ismertetni, mely nem­sokára megjelenik, amivel kezdetét veszi az elrendelt intézkedések végrehajtásának sorozata. A városi közigazgatás a rendelet kiadásával uj éra előtt áll, mert végrehaj­tása nyomán addig is, míg a minisztérium ez irányban külön rendeletet nem fog kiadni, meg kell kezdődni az adminisztrá ció egyszerűsítésének s a ma erősen szét­tagolt ügyosztályok összevonásának. — Pénzügyi vonatkozásban azonkívül elren­deli az aranykoronában készíteti költség­vetésnek augusztus végéig való letár­gyalását, nagyon kevés vigasztalót nyújt a rendelet a városoknak. A rendelet főbb pontjai a követke­zők : A városok pénzügyi egyensúlya. A rendelet az államháztartás egyensú­lyának helyreállítása mellett főfontossá­gunak tartja a városok pénzügyi egyensú­lyának helyreállítását. A városok saját jö­vedelmei, valamint az átengedett jövedel­mek, a pótadók és a városok számára le­hetővé tett külön adók oly mérvűek a rendelet szerint, melyek mellett a városok képesek kiadásaikat fedezni. Erre töre­kedni is kell a városoknak, mert a szaná­lási törvényben előirt fizetési előlegeket az állam csak lehetőség szerint folyó­sítja s igy a városok ezeket S|aját jöve­delmükből lesznek kénytelenek fedezni. — Ez természetesen csak a legnagyobb fokú takarékosság mellett érhető el, amelyre vonatkozólag már részben tett, részben pedig a rendetet tesz intézkedéseket. Egyszerűsíteni ken a * > kiözi« a zgatási eljárást* A közigazgatási eljárás egyszerűsíté­sére, gyorsítására és összevonására, vala­mint javaslati lehetőségek minél kisebb mértékre va»ó szorítására vonatkozó intéz­kedések kiadására a kormány az előkészü­leteket már megtette. Azonban addig is, amig az megtörtén­het, utasítja a rendelet a városokat, hogy a kiadások apasztása végett a közigazga­tási eljárás egyszerűsítésére és összevoná­sára vonatkozó olyan intézkedéseket, me­lyek önkormányzati uton megvalósítha­tók, az ügyviteli, szervezeti szabályzat megfelelő módosításával már most ke­resztülvitessenek. Ezekre vonatkozólag nem ad utasítást a rendelet, mert a minisZ ter szerint a város közönsége ítélheti meg legjobban, hogy hof vihetők ke­resztül egyszerűsítésiek, ügyosz­tály összevonások. A belügyminiszter a rendeletben rá­mutat azon helyekre, ahol és ahogy az egyszerűsítések történhetnek s amelyek a k&zigazgatást újra szabályozó jpin. rende­let kiadása előtt már most keresztül vihe­tők. Ezek a többek között a következők: 1. Ügyosztályok összevonása, még pe­dig a kevés ügyforgalmi! és rokontermé­szetű ügyosztályok egybeolvasztásával, ánn a létszámcsökkentés keresztülvitelét megkönnyíti. 2. A kezelési eljárásban, az ügyinté­zésnél, tárgyalásoknál a felesleges írás­beli munkálatok megszüntetése. 3. A különböző ajbizottsági tárgyalást igénybevevő ügyeknek egyesített albi­zottságban való tárgyalása. (Ili ez eddig is szokásos volt.) 4. Azon ügyek polgármesteri hatás­körbe való utalása, melyek a törvény szerint nem tartoznak a tanács elé. Ez­zel együtt gazdasági és pénzügyi vonat­kozásban bizonyos értékhatárig általános felhatalmazás adása utalványozás tekin­tetében. 5. Feltétlenül nem szükséges hivatalok intézmények, közigazgatási szervek meg­szüntetése. A város közönségének ezekben az irányokban teendő intézkedéseket sürgő­sen tanulmány tárgyává kefl tenni s azok alapján a szükséges intézkedéseket azon­nal elrendelni. A tett intézkedésekről és azok várható eredményéről tehát az aulo­nom hatáskörében intézett egyszerüsi­tésről két hónapon belül jelentést kell tenni a miniszternek. Amennyiben pedig valamely város­nak a közigazgatásnak a kormány áltai eszköztendő egyszerűsítésére vonatkozó­lag javaslatai, kívánságai vannak, azok­ra nézve a miniszter sürgős előterjesztést vár. A városi tisztviselők nem kaphatnak az államinál! nagyobb fizetést. A kiadandó rendeletnek a városi tisztviselők illetményeire vonatkozó ré­sze a városok kongresszusán a legnagyobb vitát váltotta ki s eziránvban még válto­zást is kérnek a minisztertől. A rendelettervezet szerint ugyanis vá­rosi tisztviselőknek és egyéb alkalmazot­taknak nem lehet sem több, sem kevesebb illetménye, mint a megtelelő fizetési osz­tályban, illetőleg megfele/ő működési körben szolgáló állami tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottaknak. Ez vonatkozik nemcsak a tényleges szolgálatot teljesí­tők illetményeire, de vonatkozik a kikül­dési illetményekre is és a nyugalomba helyezettek, özvegyek és árvák ellátási di­jaira is. A váró* jövedelmek* A rendelet 6. paragrafusa a városok jövedelmét illetőleg intézkedik. A községi pótadój alapja a főldadó v házadó, a társulati adb, valamint laz igaz­gatósági felügyelőbizottsági és a választ­mányi tagok javadalmazása után kive­tendő külön adó. Az általános kereseti adó mivel az teljesen városi jövedelem, egyálta Iában nem pótolható. A községi pőtadóra vonatkozóan a rendelet megszigoritást is tartalmaz. — Ennek mértéke ugyanis az adóalapok 50 százalékát meg nem haladhatja. A kereseti adóban a városok javára megtiAilt bevételi forrást a városoknak föltétlenül igénybe kell venni, még pedig Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás minden szalmabeli cikkre A TANÍTOK SZÖVETKEZETE könyv, papir* és írószerkereskedése M , , Nyíregyházán, a Nyirvíz«palotában. Középiskolai tankönyvekre előjegyzéseket elfogadnnk. 2963-? *

Next

/
Thumbnails
Contents