Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-06 / 179. szám

e JNftíiürjuaÉK 1 9 $4. augu^us 6. tomttüittox sumisiwtMt^ — Csüíörlökön kamarai gyűlés ie Sz­A Debreceni "Kereskedelmi és Iparkama­ra csütörtökön, aug. 7-én délután 3 óra­kor rendes közgyűlést tart. A k amárai közgyűlés tárgysorozatán van a többek kö zött a szabolcsi burgonya exportjának kérdése is. | — Tankönyv előjegyzéseket elfogad { Tóth Sándor könyvkerískedése. \ — PARISr OLIMPIÁSZ I. RÉSZ A DIADALBAN. Romániában elcsaptak egy tiszt­viselői, mert — néni pan amázotl. Temes­várról jelentik: Az Aurora leleplezést közöl a legutóbbi számában. A lap meg­írja, hogy Bergbeann Vazul megyei gazda­sági tanácsost a legutóbbi három eszten­dő alatt ötször helyezték át Erdélyből Besszarábiába és onnan megint vissza. — Végül legutóbb lűva tat veszt lésre Ítélték. Most amikor napirenden vannak a földosz tás körüli panama leleplezések, joggal hi­hetné mindenki, hogy a földmivelésügyi minisztérium említett tanácsosát valami­lyen panamában való részesség miatt csap Iák el. "A tény ezzel szemben az, hogy Bergbeann mindenkor a törvény értelmé ben járt eí és a földosztásnál nem kímél­te a kormánynak kedves liberálisok bir­tokait sem. Amikor pedig emiatt orrot: adtak neki, mindenkor nyilvánosan ki­merte jelenteni, hogy a követeit intézkledés törvénytelen lenne. Minden ilyen esetben áthelyezték. Amikor legutóbb Sepszi­szentgyörgyből Bukovinába helyezték', a legfőbb scmmilőszékhez fordult a tiszt­viselő, mégpedig teljes sikerrel, mert a bíróság megsemmisítette »törvénytelen és indokolatlan« áthelyezését. Azonban a minisztérium még ennek ellenére sem he­lyezte vissza Bergheannt állásába. sőt most elbocsátotta, mert Bukovinában a nagybirtokostól elvett és hadiárváknk, rokkantaknak kiosztott földeket nem volt hajlandó rövid ulon visszautalni volt tu­lajdonosaiknak. Amikor pedig hivaiajosani akarták erre presszionálni, nyilt sür­gönyben jelentette be a kormánynak, hogy. megváltott és kifizetett földedet nem ve­heti vissza a rokkantaktól . — C//APLIN a DlaOalban. contra BRYTLER A város több értékes ipartör­téneti emléktárgyat kapott Saáry Sándor dr.-tól. Céhládák és nagybecsű okmányok a vá= ros jubileumi kiállításán Nyíregyháza, augusztus 5. A Nyirvidék tudósítójától. Dr. Saáry Sándor, a messze földön is­mert, rajongó lelkesedéssel kutató gyűjtő s egy páratlanul gazdag magángyűjtemény bol dog tulajdonosa, levelet irt Kardos István kulturtanácsoshoz s a város jubileumi kiál­lításának céljára több rendkívül becses ipar­történeti tárgyat ajánlott fel. Dr. Saáry, aki jelenleg — mint sajnálattal értesülünk róla — beteg, a többek között a következőket irja levelében : »Mindig szeretettel foglalkoztam gyűjte­ményem céhládáival s ezért szerettem volna annak anyagát feldolgozni városunk jubileu­mának alkalmából, de hosszantartó, kimeritő betegségem meggátol abban. Céhládáim kö­zű! egyiket esőverte félszerből, a másikat elhanyagolt fáskamra lomjai közül, de már némelyiket a céhmester első szobájából, mint gondosan őrzött és megbecsült bútordarabot kerítettem meg. Egyszer hideg télen kutatá­saim közben egy elszegényedett céhmester özvegyénél a feldarabolt céhládával fűtött kályha mellett melegedtem. Egyik céhmeste­rünk özvegye semmi pénzen nem akart meg­válni a birtokában lévő gyönyörű Bidermeier stilü céhládájától. Végre ahhoz a feltételhez szabta megszerezhetését, ha hajadon leányát, aki 18 év óta vak volt, meggyógyítom. Ne­héz feltétel volt, de megkíséreltem, isten segítségével visszaadtam szemevilágát leá­nyának s a céhláda birtokomba került. Ide­genben is érdeklődtem a céhládák iránt. Csehországban — Égerben — a hires Wal­lenstein muzeumban 30 darab céhládát lát­tam, de nagyságra és szépségre nézve egy sem közelítette meg a miénket.« Dr. Saáry Sándor ezután annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy ügyes szakember fel tudja dolgozni a céhládák tartalmát s felkéri a kulturtanácsost, hogy vegye át a város tulajdonába véglegesen a céhládákat. Végül szíves készséggel közli, hogy muzeuma a jubileumi ünnepségek alatt a szakemberek és hírlapírók rendelkezésére áll, de — be­tegsége miatt — kalauzolása nélkül. A város történetére vonatkozó kérdések iránt érdeklődő körökben hálás örömmel fo­gadták Saáry Sándor dr. nemes áldozatkész­ségről tanúskodó ajánlatát. A céhládákhoz pontos leltárt csatolt a felajánló. A gyűjteményben ott találjuk a szíjgyártók és kötélverők céhládáját az ado­mánylevéllel, jegyzőkönyvvel (privilégium, protocolum), a céh réz pecsétnyomóját, hir­detőtábláját, a kötélverő céh nagy rézpecsét­jét. Mindezeket Sonkoja céhmester özvegyé­től 1909-ben szerezte meg Saáry dr. Itt van a szabók céhládája sok nagyon becses doku­mentummal. A ládán alól egy fiókkal és három kulccsal. A csizmadia iparosifjuság emeletes céhládáját nagyon értékes, gazdag tartalommal; a vargák céhládáját. A céhlá­dákban számos igen értékes kultúrtörténeti irás, okirat, levél van. Most, a kiállítás alkal­mával tűnik ki, milyen keveset tudnánk fel­mutatni a város múltjából, ha nem volnának csodálatos históriai érzékkel a mult iránt érzett lelkes szeretettel áthatott Saáry Sán­dorok. t Az uszókongresszus második napja. Eperjessy tikordot javított. Békéscsaba' augusztus 3, (Kiküldött tu dőeilónktó'.) V/'sarnep délelőtt néhány eRdőntőt bo ty. litoitfek le kicsiny éideklődés és silány ren­dezés mellett. Utána diszebed volt & Széchenyi bge'beii, Béldi e.nftk itt tdía át Bertóthy poi gármesternek a Mu*z emiéfcplakettjet. Vfls»rD8p délutánra ünnepi díszbe öltö­zött a strandfürdő. A medencét határoló négy toros tribün teljesen megtelik, háromezerre te­hető a megjelentek fcaáma. A közönség csodás tarkaság* élénkén tükröződik a vizben, éles kontifeszkést víln&k ki a bronztestü versenyzők A közönség soraiban megjelent Kcvscsics Dezső íőispán és a várod megyei előkelőségek szine java. A ktiönség Érdeklődése jogos volt. Ha telmas mezőnyök indultak izgalmas íinishek sem hiátyoztsk, azonkívül kiváló eiső kiasszisu versenyzőink biztosítottak a sportbéli fikert. A verseny lebcnyo'itása mintaszerű voit Főbb eredmények: 1C0 m gyorsúszás. 1. Bérány István Mese. Swimm over, 1 p. 114. 3X50 m. vidéki spríntstaféta. (Gruda vándordíj) 1. Mese (Szigiicz, Bitskey, Barany) 1.86 6 2. Csak. 3. Otk. 5 méterrel nyerve. 1C0 m. hátúszás ifjúsági. 1. Wencci (FTC) 1.284. Magyarország 1C0 m. vidéki bajnokságé. Bajnok Molnár (Mese) 1.59 4. 2. Földesi (Ete) 1.59 6 3. Palcsefc. 100 m. II. oszt mellúszás. 1. Farkas Ntc 1.29, 2. Hegedűs Beac, 3. Sommer Mue. Magyarország 1500 m. bajnoksága. 1 Eperjessy Béla (M&fc) 23-288 országos rikorc 2 Fehér II. István (Jössae) 24.42, 3 Mótrti (Nsc) Kezdés után Eperjessy rögtön az é're megy. A táv felében már 80 méterrel vezet, itt kissé visízse^ife, «e végül us/odtihosszal uj országos rikordda; veri ellentKi&i. Részidőt : '200 m. 2.45 4, 300 ro. 4 p, 18, 400 m. 5 p 52 6, 500 m. 7.27 2, 600 m. 9.1-8. 700 w. 10 p. 37.4, 800 m. 12.14, 900 m. 13 p. 48 1000 rn. 15 p. 25 mp. Itt ismét elszakad Fe­hértől, akit 75 méterrel ver meg. Ez 130 mé­terről előzi meg Mátráit. 100 rn. höigyuszás. Bare.ll Augusztfc (Beac) 1 402. 100 m. o'deluszás. 1 Várnai (Mafc) 1.28. Magyarország hatus2Ó bajnoksága, tísjnok Uilricb J (Csak) 1 p 24.4. 2. Klausz (Ete). 3. Szegő (Ete). Versenyen kívül Bitskey Aladár lett az első, ki a Klausz vándordijat evvul má­sodszor védi. Az első versenyt, melyet Horvflv nyert, a zküri megsemmifiietie. Magyarország vegyes staféta bajnoki-ága. 8X100 meteres. Baji.ok Mese (Molnár, Horvát, Szigr cO 4.5"4. 2. Szua. 3. Oak Izgalmat verseny 3X50 méteres gyermek vegyes staféta. 1 Mote 2 p. 2 mp 4X100 m. staféta. 1. Mese 5.6 mp. 2... Maíe. 3X50 m. hölgyt»ia?éta. 1. Szue. (Dammer I. Damuaer II. Kucner.) Műugrás 1. Lonhardfc Ote 81.6 p 2. Ta­kács (Pue), 3. Mátray (Nsc). A vízipóló bajnokságot a Mese nyerte t Move lemondása folytán. Jövőre auíuzztus első mpjaibaa fogják az uszoi ongresszust megtartani. Szaméiyesen harcra város kéríe Baja, Misiolc, E,{er, N?ir­egvhyza kéreimét Aczfel Pál Due tolmacsoíta Véglegesen k Musz vezető tanácsa fog határozni. E<te 10 kor hajnalig tartó táncmulatság kezdődött, melyiken végre imnden lány jól mu­latott. 1 yen kapósak régen voltaké (ezás.) | Amikor az oláhok erősnek tart­I ják a trianoni „természetes" határt. : Mutogatják az Ecsedi-lápot. — ,,Románia nyugodtan leszerelhet.'' Ksptufc a következő levelet: A mult bét elején az oláh területen Börvelv község ssicmfigyar lakossságának „nyu­; galm&t" 35—40 fogat — koesi. szekér — ro­bogasa verte tel Nagykároly felől jöttek és az j ideiglenes határvonal felé tartottak. A ío^aío­I ton & puderozott és kifestett oláh tisztek so | rár megszak'totta egy . gy aranyékosi trancift \ uniformis. A kocsisok arcáról le lehetett ol­• vásni, begy a fogatok közkedveltségnek ör­\ vendö forsponiok. A határmenti lakosság nem tudta el ] gondolni, mit afea. hatnak, mivel a faluban való j megállás nélkül egyenesen a lápra mentek s egy pár órai időzés utáB visszafordultak. N& poing titokzatos volt jövetelük célja. Képteie cebbnéi képtelenebb birok keringtek sz oláh iga alól szabadulni akaró környék népe fcözött Node végre is nem soká titok RÍ, amit többen fudtiak E jó urak tanulmányozni jöt­tek „Nagyrománia" északnyugati „természetes" hatáW, az Ecsedi lápot. Bizony e határ nagyon természetes Lát­tak kitűnően müveit gabona- éa burgonyafölde­ket, egy nagyszerűen csatornázott folyőcskát, egy jókarban levő sövezett kocsiutat, melyek mit d nem oláh kulturát hirdetnek: c. ak Ec iedí'Iápot, ingoványt, természetes határt nem talált»k sehol. Egy beavatott, mint birlik, volt oly sze­rencsés két vendég következőképp hangzó pár­beszédének fültanuja lenni. — Csodálkozom, kog? Románia ellenezte a leszerelés kérdését. — Miért ? Mert erős természetes határa van. Mi is csodálkozunk és kívánunk Oláh­országnak sok sok ilyen vendéget: egyben re­méljük, otthon Párisban is elmondják vélemé­nyüket. Msrsdok szívélyes üdvözlettel, igaz ba­ráted: Végek. 1924 július 24 én. Yaklib:

Next

/
Thumbnails
Contents