Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

1914. augusztus 1, A kilencvenes évek vége és a "kilenc­lázas évek eleje ugyanis a nyíregyházi gör. Uh. egyház éleiében szégyenletes állapo­ik képét mutatja. Mintha csak a templom felépítése tán minden megállóit volna ennek az jyháznak az éleiében. A parochiája dü­*lező patkányfészek. A kántoriak utol­>bb a falusi kántorlaknál. Iskolái zsufol­ik. Hitélete semmi. Soha annyi áttérés lég nem volt erről a hitről,, unt ezekben az időkben. — íintha csak valami erkölcsi ragály, agy fásult indifferenlizmus ragadta vol­ia meg a gör. kath. lelkeket. Az i n l eli i\­encia megtagadta. A köznép el kerül le. S amplománál, az egyház kasszája, meg a livek lelki világa volt még csak sivárabb, íresebb. Hf)gy ki és mennyiben felelős ezérl a lagy depresszióéri, oajos eldönteni. — Uinvi kétségtelen, hogy az egyház volt elkészc élete utol&ö éveiben egyházával óformán semmit se törődött. A leníjvlom >piléssel mintha t 'ljescn kimerült volna. \ paszloráció csaknem egészéiben a segéd­eikészekre hárult, akik közül azonban Uig akadt egy-kettő, aki az öreg Fekete szeszélyeit, amiket máig ^szószéken sem roll képes levetkőzni, pár hónapnál to­vább birla volna. Másrészt azonban bizo­nyos az is, bog)' különösen az utolsó évek innen-onnan beszüremlett s minden tra­díció és gyökér nélküli jövevény gör. katholikussága, meg a régi gyökös famí­liáknak az elsőbbségért való versengése, sok zavarnak volt az oka és sok kívánni va lót hagyott maga "után. n Bármilyen nagy fogyatékosságai vol­tak is azonban b. e. Fekete Istvánnak, azzal, hogy bár liturgikus kérdésekben mindvégig konzervatív természet maradt, a magyar nyelv oltárra emelésének mégis szabad ulat engedett, nemcsak, hanem las­san bár, de fokozatosan maga is állandóan propagálta.- olyan emléket emelt magá­nak minden igaz ó-hitü magyar szivében amit sem idő, sem pedig emberi gyar­lóságai nem fognak onnan kiszorítani s s fátyollal vonja be annak a néhány évnek minden zűrzavarát, amil halála után gyá­szos örökségként utódjára ráhagyott. Ezzel azonban a nyíregyházi ó-hitü magyarság rövidre fogott története oly idők küszöbéhez ér, amelynek szereplői ma is élő emberek, amelynek nyilvános megítélése és pertraktálása ép ezért fölöt­te kényes, főként olyan ember számára, aki ezeket az eseményeket maga is átélte, sőt azoknak éietrehivásábian és irányítá­sában hosszú időn ál önmaga is vezető szerepet játszott. Könnyűvé csak az teszi a dolgot, hogy ezek az események úgyszólván a szemeink láttára peregtek le s így min­denki számára könnyűvé 'és lehetővé leszi az ellenőrzést. (Folyt, köv.) jáiímiDÉK gBmmxcE&iBSCttri Harold Lloyd-esfék a Diadal Mozgóban Vadász-jegy kiállítása céljából való Bejelentő-lap kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. A világháború igazi befejezése. A napokban mult tiz éve, hogy minden idők egyik legnagyobb featasztró'ája, a szörnyű világháború rászakadt az emberiségre. Az, ami a világháború befejezését kővető időkben tör­tént, nem volt egyéb, mint & világháború foly­tatása gazdasági téren. A győztesek, közöttük elsősorban Franciaország, olyan békét kénysze­ritettek ki, amely igazában nem is volt béke, hanem csak r levert államokban meglétő szo­morú felbomlás állandósítása. Amig a dolog ugy nézett ki. tojiy az igazságtalan bók* kö­vetkezményei a győzteseket nem érintik, nem igen esett szó a békeszerződés revíziójáról. Amint azonban kitűnt, hogy azok a szörnyű sebek, amelyek a levert országok testén ékte­lenkednek, a győztes országokat is megfeitő­zéssel fenyegetik, a józanabb és mérsékeltebb agyak olyan húrokat kezdtek pengetni, hogy a béke mai formájában fenn nem tarth&tó s végső következményeiben Európa katasztrófáját fogja okozni. Ez ellen a belátás ellen a leg­makficsabban Franciaország harcolt s a meg­bukott Poincare kormány egész politikája azon az ultranacionalista állásponton nyugodott, hogy Németországot szorosan kötelezni kell a béke­szerződésekben kikötött szolgáltatások teljesí­tésére. Egy darabig ugy látszott, hogy az erőszak győzedelmeskedni fog s a franciák a fegyver erejével porig alázhatják Németországot, mikor a francia nép gondolkodás módjában beállott változás hirtelen megbuktatta Poincarét és a radikális Herriottnak juttatta a mini£zterelnök­séget. Herriot természetesen nem térhetett ki a német kérdés megoldása elől s hatalma mind addig nem tekinthető biztosítottnak, mig kielé­gíthető formulát nem talál ennek az égető problémának magoldására. Ennek a belátásnak a következménye volt a londoni konferencia, amelynek kezdetén olyan szomorú huza-voisák voltak tapasztalhatók, hogy kevés kilátással ke­csegtetett az egész tanácskozás. Váratlanul lé­pett ekkor közbe Amerika, amelynek külügyi ál­lamtitkára Hughes « formaságok szerint, mint magánember, lényegében azonban mint Coolidge elnök megbízottja, azon fáradozott, ho&y a kon­ferencia sikerrel érjen véget. A legutóbbi na­pok végre meghozták a várvavárt döntést s egy határozat szükségesnek jelentette ki Né­metországnak, mint egyenrangú tárgyalófélnek a konferenciára való meghívását. Végre így Németország szemtől szembe állhat ellenfelei vei s megteheti javaslatait a Ruhr-vidék kiürí­tésére, valamint a reparációs szolgáltatások teljesítésére nézve. Az egész világ nagy öröm­mel üdvözli ezt a jelentős fordulatot, hiszen ez a határozat egy olyan elvi döntést mondott ki, amely lényegében coiditio sine qua nonja az európai egyensúly megteremtésének. A borzalmas világháború tiz esztendővel ezelőtt tört ki s mikor formálissn már rég meg volt kötve a béke, tiz évvel később Londonban történik meg tulajdonképen az első komoly lé­pés a háború igazi befejezésire. Mert hinnünk és remélnünk kell, hogy a németekkel való közvetlen tanácskozás több jogot fog juttatni az emberiesség elveinek s tulajdonképen a le­győzöttek fogják kérni azokiiak a hallatlan és vérfagyasztó igazságt Janságokrak a reparáció­ját, amelyekkel az oly rövidlátóan megszer kesztett békeokmányok sújtották a müveit vi­lágnak egyes szerencsétlen országait. — »ö« Diadalban a Kiötlő és a Sorsftaraí — Jön; Jöns RózsaJenő Magyarország boxhsjnofca Színházi kacagó esték! Illllllllllllllllllllllliillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllll A rablólovag Vidám játék az aranykedélyü vas­korszakból 5 fejezetben. Főszereplők: Liane Haid és Reinhold Schünzel, Móricnak szemölcse van Burleszk 1 felvonásban, Az esküszegő hálája Burleszk 1 felvonásban. Estélyi ruha kötelező Fatty-burleszk 1 felvonásban. w Pénteken és szombaton 7 és fél 10 érakor, vasárnap 5,7, fél 10 érakor a Városi Színház

Next

/
Thumbnails
Contents