Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

1914. augusztus 1, A kilencvenes évek vége és a "kilenclázas évek eleje ugyanis a nyíregyházi gör. Uh. egyház éleiében szégyenletes állapoik képét mutatja. Mintha csak a templom felépítése tán minden megállóit volna ennek az jyháznak az éleiében. A parochiája dü*lező patkányfészek. A kántoriak utol>bb a falusi kántorlaknál. Iskolái zsufolik. Hitélete semmi. Soha annyi áttérés lég nem volt erről a hitről,, unt ezekben az időkben. — íintha csak valami erkölcsi ragály, agy fásult indifferenlizmus ragadta volia meg a gör. kath. lelkeket. Az i n l eli i\encia megtagadta. A köznép el kerül le. S amplománál, az egyház kasszája, meg a livek lelki világa volt még csak sivárabb, íresebb. Hf)gy ki és mennyiben felelős ezérl a lagy depresszióéri, oajos eldönteni. — Uinvi kétségtelen, hogy az egyház volt elkészc élete utol&ö éveiben egyházával óformán semmit se törődött. A leníjvlom >piléssel mintha t 'ljescn kimerült volna. \ paszloráció csaknem egészéiben a segédeikészekre hárult, akik közül azonban Uig akadt egy-kettő, aki az öreg Fekete szeszélyeit, amiket máig ^szószéken sem roll képes levetkőzni, pár hónapnál tovább birla volna. Másrészt azonban bizonyos az is, bog)' különösen az utolsó évek innen-onnan beszüremlett s minden tradíció és gyökér nélküli jövevény gör. katholikussága, meg a régi gyökös famíliáknak az elsőbbségért való versengése, sok zavarnak volt az oka és sok kívánni va lót hagyott maga "után. n Bármilyen nagy fogyatékosságai voltak is azonban b. e. Fekete Istvánnak, azzal, hogy bár liturgikus kérdésekben mindvégig konzervatív természet maradt, a magyar nyelv oltárra emelésének mégis szabad ulat engedett, nemcsak, hanem lassan bár, de fokozatosan maga is állandóan propagálta.- olyan emléket emelt magának minden igaz ó-hitü magyar szivében amit sem idő, sem pedig emberi gyarlóságai nem fognak onnan kiszorítani s s fátyollal vonja be annak a néhány évnek minden zűrzavarát, amil halála után gyászos örökségként utódjára ráhagyott. Ezzel azonban a nyíregyházi ó-hitü magyarság rövidre fogott története oly idők küszöbéhez ér, amelynek szereplői ma is élő emberek, amelynek nyilvános megítélése és pertraktálása ép ezért fölötte kényes, főként olyan ember számára, aki ezeket az eseményeket maga is átélte, sőt azoknak éietrehivásábian és irányításában hosszú időn ál önmaga is vezető szerepet játszott. Könnyűvé csak az teszi a dolgot, hogy ezek az események úgyszólván a szemeink láttára peregtek le s így mindenki számára könnyűvé 'és lehetővé leszi az ellenőrzést. (Folyt, köv.) jáiímiDÉK gBmmxcE&iBSCttri Harold Lloyd-esfék a Diadal Mozgóban Vadász-jegy kiállítása céljából való Bejelentő-lap kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. A világháború igazi befejezése. A napokban mult tiz éve, hogy minden idők egyik legnagyobb featasztró'ája, a szörnyű világháború rászakadt az emberiségre. Az, ami a világháború befejezését kővető időkben történt, nem volt egyéb, mint & világháború folytatása gazdasági téren. A győztesek, közöttük elsősorban Franciaország, olyan békét kényszeritettek ki, amely igazában nem is volt béke, hanem csak r levert államokban meglétő szomorú felbomlás állandósítása. Amig a dolog ugy nézett ki. tojiy az igazságtalan bók* következményei a győzteseket nem érintik, nem igen esett szó a békeszerződés revíziójáról. Amint azonban kitűnt, hogy azok a szörnyű sebek, amelyek a levert országok testén éktelenkednek, a győztes országokat is megfeitőzéssel fenyegetik, a józanabb és mérsékeltebb agyak olyan húrokat kezdtek pengetni, hogy a béke mai formájában fenn nem tarth&tó s végső következményeiben Európa katasztrófáját fogja okozni. Ez ellen a belátás ellen a legmakficsabban Franciaország harcolt s a megbukott Poincare kormány egész politikája azon az ultranacionalista állásponton nyugodott, hogy Németországot szorosan kötelezni kell a békeszerződésekben kikötött szolgáltatások teljesítésére. Egy darabig ugy látszott, hogy az erőszak győzedelmeskedni fog s a franciák a fegyver erejével porig alázhatják Németországot, mikor a francia nép gondolkodás módjában beállott változás hirtelen megbuktatta Poincarét és a radikális Herriottnak juttatta a mini£zterelnökséget. Herriot természetesen nem térhetett ki a német kérdés megoldása elől s hatalma mind addig nem tekinthető biztosítottnak, mig kielégíthető formulát nem talál ennek az égető problémának magoldására. Ennek a belátásnak a következménye volt a londoni konferencia, amelynek kezdetén olyan szomorú huza-voisák voltak tapasztalhatók, hogy kevés kilátással kecsegtetett az egész tanácskozás. Váratlanul lépett ekkor közbe Amerika, amelynek külügyi államtitkára Hughes « formaságok szerint, mint magánember, lényegében azonban mint Coolidge elnök megbízottja, azon fáradozott, ho&y a konferencia sikerrel érjen véget. A legutóbbi napok végre meghozták a várvavárt döntést s egy határozat szükségesnek jelentette ki Németországnak, mint egyenrangú tárgyalófélnek a konferenciára való meghívását. Végre így Németország szemtől szembe állhat ellenfelei vei s megteheti javaslatait a Ruhr-vidék kiürítésére, valamint a reparációs szolgáltatások teljesítésére nézve. Az egész világ nagy örömmel üdvözli ezt a jelentős fordulatot, hiszen ez a határozat egy olyan elvi döntést mondott ki, amely lényegében coiditio sine qua nonja az európai egyensúly megteremtésének. A borzalmas világháború tiz esztendővel ezelőtt tört ki s mikor formálissn már rég meg volt kötve a béke, tiz évvel később Londonban történik meg tulajdonképen az első komoly lépés a háború igazi befejezésire. Mert hinnünk és remélnünk kell, hogy a németekkel való közvetlen tanácskozás több jogot fog juttatni az emberiesség elveinek s tulajdonképen a legyőzöttek fogják kérni azokiiak a hallatlan és vérfagyasztó igazságt Janságokrak a reparációját, amelyekkel az oly rövidlátóan megszer kesztett békeokmányok sújtották a müveit világnak egyes szerencsétlen országait. — »ö« Diadalban a Kiötlő és a Sorsftaraí — Jön; Jöns RózsaJenő Magyarország boxhsjnofca Színházi kacagó esték! Illllllllllllllllllllllliillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllll A rablólovag Vidám játék az aranykedélyü vaskorszakból 5 fejezetben. Főszereplők: Liane Haid és Reinhold Schünzel, Móricnak szemölcse van Burleszk 1 felvonásban, Az esküszegő hálája Burleszk 1 felvonásban. Estélyi ruha kötelező Fatty-burleszk 1 felvonásban. w Pénteken és szombaton 7 és fél 10 érakor, vasárnap 5,7, fél 10 érakor a Városi Színház