Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-30 / 198. szám

KimiWEK IfcSé augusztus 30 lúgosabban lágliáborut Köszörüljük ki a csorbát. Irlii Baiioss Károly Egyre gyakrabban halijuk s mind VL1 áljuk magunk is. hogy a vimár 1914-ben elvesztettük és a irianoni békeszerződésnek csak mintegy apropos-jául szolgált ez a rettenetes, vérengzés, mért az abban lefektetett kikö" léseket és határozatokat már csak el keilell fogadtatni Németországgal és a Monarchiával. Ebből az elvitázhatatlaii lényből következik, bogv a háború már sokkal 1914 elölt kezdődött, sőt 191 l-re már be is fejeződött és a harctereken csak a már előbb lezajlóit mérkőzésben részt vett államok felebb'ezési kísérlete dőlt el, persze reájuk kedvezően, reánk kedvezőtlenül. A világháborúnak 1914. előtti mérkőzéseiről nem számoltak be hivatalos jelenlések. Hőferek s erről a háborúról csak ma vesszünk tudomást. A háborút megvívó milliárdos hadsereget sem veilük semmibe azelőtt és sajnos ma sem fordítunk reá elég figyelmet. Ez a hadsereg egyszerű, szürke tömege az ólombéi üknek, amelyek fehér uj sághasábokon kön} vek lapjain felvilágosító cikkek, tudományos értekezések, kitűnően maszkírozott lövés zár kaiban vonultak fel tömött seregekben ellenünk. A jelentéktelennek tartott kis katonák félelmetes seregét kitűnő hadseregparancsaiokok, — a Björnstérne Björnsonok. Northcliffek, Seotus Viatorok stb. irányították, olyan ügyesen hogy mire mi feleszméltünk már [e is zajlott a vértelen háborúnak egy-egy reánk nézve végzetes ütközete. magunk is, lekicsinyelt in már az agy nem mosolyoglunk-e Magyar szinte önelégülten, amikor a hadsereg ügyes akciója foly egész világ kacagott rajiunk, Miska népén? Tudtuk, sejtetlük, hogy a »l'okosch« golasch, pusztai román Ilkájának mi lesz az ára? Nem láttuk a célt, azl a törekvést, hogy ettől a kincsekben dus országtól távol kell tartam a komoly érdeklődési. el kell terelni a jóindulatú figyelmei. A balkáni sötétségit, betyároktól hemzsegő Magyarország számot tarthatott-e valaha a külföld komoly jóindulata ra, támogatására ? Még észre sem vet lük, merről, milyen céllal jön a támadás, már el is vesztettük ezl a csatát. Az ellenséges hadseregei újra csoportosították és a romantikus Magyar Miska ezután már a derék tót ,a római ősökre hivatkozó oláh és a demokratikus szerb elnyomójaként szerepeli. Amikor már ezen a fronton is javában duil a harc. sől az ellenség javára már-már el is dőlt a küzdelem, kezdtünk mi is idegeskedni, de egy nobilis gesztussal el is intéztük az egészei, amúgy Patópálosan: Nem kell törődnünk minden üres hazugsággal. (Igaz. hogy sokat aligha lehettünk volna ellene, a kitűnő »közös* diplomáciai szervezel utján.) Amikor ezekkel az öffenzivákkai végkép sikerült a külföldet meggyőzni arról, hogy utolsó nációk vagyunk, akkor állapitolták meg rólunk azt, hogy értékes nép vagyunk, amely csak azért nem tud érvényesülni. meri valósággal hűbéri sorban vergődő nép. Ezzel azulán sikerült is végkéj)" és teljesen elszigetelni ezt az orszáa baráti érdeklődés elől. Ezt voll vágót lósággal a kegyel emdöfés. A külföldön ellenünk folytatott propaganda-háború összes fázisait regisztrálni azonban hosszadalmas és egyhangú feladat lenne. Bizonyos csak az, hogy egyetlen esetben sem mi lettünk a győztesek. Pedig nekünk is volt hadseregünk!! A mi ólomkatonáink is harcba vonultak!! Egyre-másra olvashattuk lapjainkban, könyveinkben, hogy milyen nagyszerű is a külföld, majmoltuk a nyugati kultúrál, de csak külsőségeiben és vezércikkekben örvendeztünk, ha tévedésektől és ferdítésektől hemzsegő leírás jelent meg váriából a magyar pusztáról. Ezeket a ferdítésekéi pedig csak megerősítettük speciális export-cikkeinkkel, a zsinóros-sujtásos cigányok «tsiardascb»-t járó Hungárián girls és az osloba népszínmű kisérlelek egyaránt alkalmasak voltak erre, Dehát mindez elmúlt. hirtelenében nem vált ózta thai tünk a dolgokon. De vájjon tanultunk-e a mult eseményein, ellensulyozzuk-e az ellenünk szakadatlanul folyó offenzívát. — legalább idehaza? Sajnos, nem!! Petiig, hogyha a mosl folyó harcba nem avatkozunk beje idejekorán, ha nem igyekszünk lettekkel is, az ólomhadsereg mii 1 ióinak mozgósitásával egyelőre megvédeni mindazt, amink még van, igen könnyen veszíthetjük el ezt is, hololl nem nagy nehézséggel köszörülhet. nők ki az 1914. előtt szerzett és Trianonbán kovácsolt csorbát. Egyelőre nem sokai teszünk a csorba kiköszörülésére, az bizonyos. I.egf'éllettel) b kincseinket magunk sem ismerjük, páratlan gyógyhatású fürdőink iránt egyre kisebb az érdeklődés, iparunk önként visszavonul a versenytől s az egész vonalon valami kétségbeejtő csüggedést elernyedést látunk, az erőknek olyan irányban való megfeszítése, ujracsoportositása he. lyell, hogy egyrészt megakadályozzuk a külföld további tudatos megtévesztését, másrészt magunk is részt vegyünk saját igazság-acélozla fegyvereinkkel abban a nemzetközi harcban, amelyet e|Ínségeink eddig annyi sikerrel vívlak ellenünk a hazugság és rágalom mérgezett' nyilaival. Pedig bizonyos, hogy a megcsonkított ország helyzeti energiája ma nagyobb, mint volt a Nagymagyarországé és ha most — amikor a világháború révén sikerült a magyarság értékeinek legalább felismeréséi (mondhatnók becsempészni a külföld tudatába, — ügyünket természeti kincseinkel, fejlődő iparunk, kereskedelmünk képességeit rendszeres és tudatos propaganda segítségével megispierjük és ismertetjük. akkor a kisantant acsarkodó, hazudozó propagandája vissza fog pattanni szent igazságunkról... Csonkamagyarország gőr. kaíh. tanítóinak zarándoklata és naggyü!ése. Negyvenöt tanító a máríap&csi kegyhelyen. — „Magasra emeljük a vallásosság és hazafias érzés zászlaját l M^rispócs aug. 29. Csonkamagysrarszág Rörögfe*.tho!iku<i tanítósága népes zarándoklatul s»rngl«tt fejnap estére a roáriapócsi keuyheWro. A nyíri kerü lat tanitói karének a GörŐgbatholiitu3 Tudósító utján közzétett fe'hivására közel felszáz tanító jött össze Máriapőcsoo, hogy az anyagi gon o'o^kal vdó küzdőmet pár órára félretéve, lelii megujuIást szerezzen s erősödést az uj tanévbea TPÁ váró nagy munkára. A zarándokok legnagyobb része a kíjdá esti vonatokkal érkezett Máriap-ícra. Sok tanitó családját is elhozta A megérkezettek elszállásolásáról a máriapóe*! tantestület gondoskodott, mely •— élén Stefkó János elnökkel — a legnagyobb örömmel vette kezébe a rendezés munkáját. A programra csta fél 8 órakor Mária áj t«to£sápgal kezdődött melvet P Zs?tko«ioh Dénes végzett Közben P. M*xim -Uhanáz házfőnök intézett a zarándok tanítókhoz az egyszerű alaoiga óságok megrázó erejével teljes szentbeszédet. Si;>rdá)i refgel 8 órakor Bányay Jenő székeükáptaltni kanonok. esyháztnegypi főtan felügyelő, Kozma János a G5F. Kath. Tudósító szerkesztője és P. ZsatVovich Déa?s ünn*pélves társasmisét celebráltak, melynek evsngáli uaaa után ugyancsak P. M«xitn szantbeszéde következett Mise alatt valamennyi résztvevő tanító áhítattal járult az Uí asztalához Délelőtt 10 őrskor n tanitók díszközgjülést tartottak, melyet Stefkó János máriapőcsi tanító nyiíotí meg. Megnyitó beszédében éléak színekkel ecsetelte a lezajlott idők lólekméta lyező munkáját s a hazafias és vallásos érzés er^sbiJé'éaok szü'-raégeíséíEét hsngoz atta Bá nyay Jenő kanonok. Híjdudorog e. megyei fő tanfelügyelő a valláserkölcsi nevelésnek ez 6}{yes tsntárgvak tanításával v&ló kapcsolatáról bes?élt. Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő (Mátésza ks) a nemzeti ér^es fejlesztéséről s a vsl'ási késsel val • kapctolatáról tartott emelkedett bangu beszédet. Mindjét b<&zéd:t p^rcfkiij tartó l»-lkos ováció követte. A diszyyülés táviratilag üdv.lzöl e a Gsiszárfü dőn üdülő bxjdudorogi püspSkö: 03 Il'és József d<\ r>emz&tgifülési kép"isolŐt, a Magy«r Glrögkaiholikusok Orsz. Scövetaéjénöí világi elnökéi s bat&rozatilag kimondotta, hogy évtnkéa'i zarándoklatokat rondszaresite >i kívánj i I/ancsó J. Ödön nvirí?yu

!»ji tanitö lelkes zárószavai után a tartóság rövid ájtatosságra a begy terrplomba vorut. DMutáa fé! há om órakor Balogh László nyírcsászári tanító eloöiltj'ft fdait fo'yt le a második diazgyü!éi, meiyosk kertiében Pávay Tora hodászi es Dii i László kántorjánosi tanitók feio vasása előadása ntáo Kutkafalvy Miklós ny. államtitkár mondott hitalmai beszédet, me'yb^n a gör. ksth. mong-uinak iránti közönyt ostorozta s a? összetartalak tettekben való megnyilatkozását sürgett«. Beszéde uíán a tanítóság Ti D um-ra gyűlt ö

;sze a kegyk^p elótt s az esti vonatok kai szétoszlott, hogy ujult erővel fogjon hozzá a felszívott senűes eszmék megvalósításához ia boában és tárandalomban etyaráot. ^l!i!lilltllllltl!IHIWfiHHI!ill!llll»!IIIIIIIHIIIIIIi!!llllllllll!IIIIIIU3 I Minden éle I kapliató s | az Ujságboltban | i^L :i:;nÍ;J;.íÍ;ii<ÍnJi:.niíinnHíiÍi)í=MíK;ii•:;í;i: u

:M;n;!n!::í:; • (^ i^Si Pén eken utoljára az Apollóban, Előadások kezdete: Ví8 és 9 érakor LÍONW UN TŰM AA NAM ti r-tsv.r >W -WMI Pokol (fi San-Franciskói bestia) A főszerepben: LOU CHANEI, Amerika bravúr színésze.