Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-24 / 193. szám

4 1924. augusztus 24. szabva, aki azidőtájt az exiliumba ke­rült költő múzsájaként szerepelt. Hol le­begett már akkor a nagy olasz tragikának Duse Eieonorának az emléke, ala D'Anf nunzio sikereinek és magas,ba emelkedé­sének magasztos nemtője és részese volt?! Elhagyva, megcsúfolva, profanizálva a költő »Tüz« cimü regényében, ahol vásári mohó szemek elé tárja a nagy Ps.szony érette, általa és vele átélt gyöngeségeit, gyarlóságait — szégyenét. A könyvnek szenzációs kelete volt, a kiadó örült és Gábrielnek meghozta a kivánt anyagi si­kert Változtak az idők és a lantpengetést harci riadók zaja némította el. Itália, a szép, csalfa nő visszahódilotta a gáláns költőt. D'Annunzió ereiben megpezsdült a vér, uj emótiók hevítették, egy addig nem ismert érzés remegtette meg: a ha­zaszeretet; merészen ^zárnyaló lelke a magasba vágyott és egy repülő osztaggal fölszállt Bécs fölé. Gyönyörű geszlus volt: évszázados kultúrákat romboló, ár­tatlan emberéletet pusztító gyilkos bom­bák helyett, galambszárnyakként aláhulló békéreintő fehér cédulák szálltak le Bécsre. És a repülők ellen indítóit tűz­keresztségben kezdődött a töltő megtisz­tulása.A vézna, rozoga testben szunnyadó hősi lélek eget kért. Később, a fels (zabadi,­tott területekért folytatott harcokban fejlövést kapott és attól tartottak, hogy elveszíti mind a két szemét; az egyik megmaradt. Hosszú hónapokon keresztül tartó reménytelen éjszakában, teljes sötétség­ben született meg Gábrielé D'Annunzió leg ujabb müve: «Notturno» (Nocturne), a fájdalmak, a vigasztalanság, ja magán­szállás és csak a vakkonszületetteknek megadatott látnoksággal megirott könyve. A harci zaj elült. A félszemű poéta visszavonult gardone-i magányába. Barokk stylben épült, ódon villája nagy, gondozatlan park közepén áll egy magaslaton- Kíváncsi szem oda betekintést nem nyer, profán zaj az amúgy is békés, klimatikus üdülőhely utairól fel nem hatol és kívülről nézve tel­jesen kihalt benyomást kelt a csendes hely. A Garda tó remetéje nem fogad sen­kit, csak hü fiumei légionáriusai nyernek hozzá bebocsájtást. Halkan, eseménytelenül múlnak a napok. Gardone-Riviérán nem vesznek tudomást a külvilágról. Az egykori világfi ódon kastélyában nem enged meg semmi javítást, hogy ne álljon útjába az idő rombolásának — a lassú elmúlásnak. Forró nyári estén két nővendégével be­szélgetve, háttal az erkély falának támasz­kodik a költő. Egyszerre meginog a fal, egy darabon leomlik és egyensúlyát vesztve az isteni Gábriel több méter magasságból alázuhan és súlyos agyrázkódást szenved. Az egész nemzet aggodalommal kiséri il­lusztris betege állapotát és a betegség^ — hála a nagy költő csodálatos életenergiájá­nak — kedvezően alakul. Betegágyánál megjelenik a fenséges tragika, mint a kiengesztelődés és megbo­csátás angyala: Ez volt Duse Eleonora. - - A keresztény szocialistáit munka­közvetítőjében munkanélküli munkások minden szakmából azonnal munkába lesz­nek helyezve. — Miniden munkaadó és munkás forduljon bizalommal hozzá. — Károlyi-tér 20. — Hivatalos órák délután 6—8-ie. 3006? Szombaton Vasárnap az Apollóban HETI KRÓNIKA Régen vártam, hogy valaki Biztassa fel Bontát: Szóvátenni a Sóstónak Gyalázatos voltát. Végre D. ur egy nagy cikkben Rátámadt Radóra, — 5 bár szelíden simogatta, Leszedte a Keresztvizet róla. ''Annyi tény, hogy amióta Radó a kocsmáros, A vendéglő vendégekben Nagyon is hiányos. Óvatosan messze, messze Elkerülik táját, — Ha bankettet néhanapján Rendezgetnek, Rögtön meg is bánják. Hisz nem volna érdemes rá Sok szót vesztegetni, Mert akinek nem tetszik t Kát Nem kell odamenni; Csak ne volna künn a Sóstón Radó vendéglője — Városunknak legszebb helyén, — 'Akkor vele Fene se törődne! Tisztviselők boltján plakát Azt hirdeti fennen : A szövetjét kiváltani 'Mindenki siessen. És amikor odamegyek, Nincs még szövet! — mondják, — Ugyan kérem az emberrel Mért járatják Mégis a bolondját!? Székely Regős estély'ünkön De szépen daloltak! Kár, hogy a népünnepélyen Oly kevesen voltak­Népünnepélyt ha rendeznek, Legyen olcsó ára S a belépő ne szökjék fel Eiffel torony ö magasságára. í I ' Akármilyen volt a jury Bölcs ítélkezése, 'A pénzügyi palota is Tán felépül végre. TA Vasutas Otthont bár bősz Rekvirálás érte, — Csak Vasutas Otthon marad, Mert Rakovszky Régen megígérte! ! BONTA­A régi Tisztviselő-Otthon helyiségében Bethlen-utca 21. szám alatt uj vendéglő nyiiik meg f. hó 23-án, szombaton este. :-: Kitűnő italokról és ételekről gondos­kodva. Magyar baratságos vendéglátás. A közönség szíves pártfogasát kéri: Siti István vendéglős. Radó Gyula sóstói ven­déglős nyilatkozik. Levél a szerkesztőséghez. A »Nyirvidék« tegnapelőtti számában megjelent »Egy vendéglős, aki haragszik, ha költekezni akarnak nála« cimü cikkre Ra­dó Gyula sóstói vendéglős a következő le­velet küldötte szerkesztőségünkbe : »Mélyen tisztelt szerkesztő ur! A »Nyirvidék« f. hó 22-iki számában »Egy vendéglős, aki haragszik, ha költekezni akarnak nála« cimü cikkre vonatkozólag a sajtótörvény értelmében kérem az alábbiak szíves leközlését, nem mosakodási szándék­ból, hanem a tiszta igazság kedvéért: 1. Valótlan az, hogy a szóbanforgó társaságot figyelemre se méltattam, mert asztalukhoz menve személyesen üdvözöltem őket és onnan addig el nem távoztam, amíg a kivánt éteteket és italokat al­kalmazottaim részükre ki nem szolgálták. 2. A »rabvallató« borra vonatkozólag csak annyi a megjegyzésem, hogy ha a szóbanforgó társaság záróra után is mu­latni óhajtott, miért rendeltek a legolcsóbb minőségű boromból, amely egyébként egy árnyalattal sem rosszabb a nyíregyházi ven­déglők hasonló áru és minőségű borainál, amikor pincémben a legjobb, legfinomabb borok és pezsgők állanak a mélyen tisztelt közönség rendelkezésére, vagy legalább is miért nem emeltek ellene mindjárt a hely­színen panaszt ? 3. A cigányzenekarral szerződéses vi­szonyban állok, melynek értelmében ők csak az utolsó villamos indulásáig kötelesek ná­lam játszani. Arról én legkevésbbé tehetek, hogy fél 10 órakor már minden vendégnek haza kell mennie a villamos indulása miatt. Ha a szóbanforgó társaságnak mégis kedve kerekedett mulatni, a cigányzenekart könnyű szerrel ott tarthatta volna egy kevés áldozat­készséggel. Elvégre is a cigány atrból él, amit összemuzsikál magának, aki pedig ci­gánnyal mulat, annak ki kell nyitnia a bu­gyellárisát. 4. Zongora egyáltalában nincs és nem is volt a sóstói vendéglőben, s így valótlan állítás az, hogy én azt vonakodtam volna a vendégek rendelkezésére bocsátani. 5. A helyiségek redőnyeit mindig 10 óra előtt huzatom le, mert ez nagy zajjal jár, ami később zavarná az ott lakó nyaraló vendégek éjjeli nyugodalmát. 6. Talán fölösleges megjegyeznem, hogy ruházkodásom olyan, amelyben bármikor megjelenhetek vendégeim előtt, s nem kell Ikülön »ünneplőbe« öltöznöm, mint azt a cikk­író gúnyosan megjegyezte. 7. A cikk egyéb részeire, amelyek nem tényállítások, hanem hatásvadászó célzatos gúnyolódással íródtak meg, nem tartom ér­demesnek a reflektálást. A szíves közlésért előre is köszönetet mondva, maradtam a szerkesztő urnák tisztelő híve : i Radó Gyula, vendéglős. < — Poloskákat petéivel együtt kiirtani i kizárólag csak a Löcherer. Cimexinnel : lehet. Ára olcsó, hatása biztos, kezelése | egyszerű, minden tisztitható vele. Főrak­tár: Központi drogéria. fl A, BOEZAIiMAK FILMJE! Rémdráma az orosz bolsevizmus napjaibél BAV Történet a bopzslmk országából 6 feiv.-ban AZ AffiEftiBCAI „SUPPER JEVEL fllegeiőzi Budapestet! UN3VERSAL" ATTílA&GléJA! ÜfSegelőzí Budapestet!

Next

/
Thumbnails
Contents