Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-16 / 161. szám

2 JftimwiK 1924, julius 16 A jövő háborúja. Anglia és a német veszedelem. — Ha a német messzehordö ágyuk megszólalnak. A Nyirvidék tudósítójától. A francia újságok állandóan gondos­kodnak arról, hogy tekintélyes szakértők­től irt cikkekben ijesztgessék Angliát és igy a németekkel szemben keményebb ál­lásfoglalásra birják . Legutóbb nem kisebb tekintély,,mint P. Bourgoin tüzérségi tábornok irt cik­ket a »Revue de France«-ba, amelyben Anglia eddigi hegemóniáját temeti ei„mert a német technika óriási mértékben fejlő­dik. ' ( Már a háború alatt nagy fejlettséget mutatott a német technika, amikor 120 ki­lométerre hordó ágyúival a francia fővá­rost tartotta rettegésben, de mi lesz majd, ha ezen ágyuk hordképességét a német ész növelni fogja s teszem háború esetén Ipernből bombázni fogja az angol par­tokat!!? Hiszen erre 150 kilométerre hor­dó német ágyú képes volna!! Ha pedig £ német messzehordó ágyukat felállítják Pas de Calaxsnál, ugy az angol tengeri és szárazföldi tüzérség lehetetlenné van téve. Ha pedig a fővárosát meg akarja vé­deni a német ágyuk tüzétől, ugy Anglia kénytelen lesz saját országán kívül egv kétszázkiloméleres zónát megszállani, eh­hez pedig csakis az 1918. évi katonai erő szükséges, más erő hiába volna. Térjünk át a tengeralattjárókra. Ezek­nek működési köre a háború óta jelenlé­kenyen megnövekedett,, bár amiatt, mert a viz alatt a felszínen történtekről tudo­mást nem vehetett s működésében állan­dóna korlátozva volt. Most azonban ebben segítségére vannak a repülők melyek száz kilométer körzetben ötszáz méter magasságból biztos felderítéssel szolgál­nak. Ezen oldalról is sokkal nagyobb ve­szély fenyegeti Angliát,, mint 1917-ben. A repülőgép fejlődése szintén na­gyobb veszélyt rejt magába,, mint azt Angliában bárki is gondolná!! Egy repülő­raj, mely óránként 100 kilométeres se­bességgel szeli át a levegőt a rajnai repü­lőterekről egy és negyed óra alatt érheti el Anglia fővárosát. Vegyük még ehhez az automatikusan kormányozható repülőgépeket, melyeket akár a földről, akár a levegőből egy má­sik repülőgépről lehet irányítani s ame­lyek különösen a légi bombázásnál jutnak majd nagy szerephez. Nem lesz nehéz ezek figyeiembevélelével megállapítani, hogy egy repülőtámadás ellen Anglia kép­telen lesz védekezni. A drótnélküli táviró Németországot szintén Anglia fölé emeli, mivel a német technika már ezen eszközt is tökéletesi­tete és a haditechnika szolgálatába ál­lította s háború esetére Anglia képtelen volna versenyre kelni Németországgal. Összegezve az egészet, bátran állit­hatjuk, hogy a hadi és tengerészeti techni­ka Nagy-Britannia különleges és kivált­ságos helyzetét megszüntette. A nagy ha­ladás, amelyet Németország ezen a téren elért, állandóan azon veszéllyel fenyegeti Londont, hogy a német repülők, vagy messzehordó ágyuk összebombázzák és le­hetővé teszik Anglia teljes körül zárását, már pedig az angolok biztonsága a szál­lítás biztonságától függ. % Magyarok Párisban. Párisi levelezőnktől. — Négy-öt évvel ezelőtt néhány magyar művész a sulyoso" dó kenyérgond elől idegenbe menekült. — Nem sok pénzt,, nem nagy garclerobe-ot vit tek ezek a művészek magukkal. Egy mo­gyorónyi csomagba belefért minden kin­csük. Harmadik osztályon utaztak és ki­vétel nélkül ugy érkeztek meg London­ba,, Párisba, Stockholmba, Berlinbe és Amsterdamba,, hogy épen csak az első ká­véjukat tudták kifizetni.De aztán szép lassan kiverekedték magukat a bajokból. Major Henrik Bécsen, Hollandián, Londo­non át Amerikába került. Világsikereket aratott,, portretirozta a holland királynőt, az angol királyt. A kézjegye érték fett,, va­gyont gyűjtött és most ott tart,, hogy dol­lárban is milliomos legyen,, mert a dus Amerikában a kritika a legmagasabb polc­ra helyezi,, a közönség pedig imádja. Vadász Miklós először Olaszországba ment,, onnan Svájcba, majd Berlinbe, de végül is Párisban telepedett le. Ma leg­előkelőbb rajzolója (és igazán talán leg­jobb rajzolója is) a »Le Rize« cimü hires cimü hires francia élcfapnak. Keresett portretista. Nagy jövedelmű ember,, aki gond nélkül tarthatja fenn régi, elegáns életstandardját. Vértes Marcell habozás nélkül Párisba költözött. Ott ütött ta­nyát, hogy néhány hónap alatt diadalt arasson ötletes plakátjaival. Telirajzolja Párist. Tizezer falon,, százezer példányban ott virítanak pompás,, színes reklámjai, amelyekkel népszerűvé tesz kávéfajokat, kabarékat,, illatszereket, datotyát, habaré­kot satöbbi. És azonkívül komoly művé­szetet is csinál. Már jó régen ő is rajzol a «Le Rize«-be, kincset ér Bécsben kiadott erotikus albuma. Megnősült. Gazdag em­ber. Pazar lakása van a Trocaderon. Az expresszionista Tihanyi Lajos nemrégen ütötte fel "a sátorfáját a városok városa* ban. Tavaly Berlinben rendeztél nagysi­kerű kollektív kiállítást,, amelyetmost Pá­risban akar megismételni. A francia mű­kereskedők már nagyon jól ismerik és a művészetben utazó spekulánsok erősen várják a kiállítást, mert az a véleményük, hogy a furcsa,, süket-néma magyar fiu a jöv őembere. A bajai származású Dezső Alajos a Malin rendes munkatársa. Nem­csak rajzol, hanem ír is. Róla már min­denki tudja Parisban,, balkezes voltát és hogy az a specialitása,, hogy memóriá­ból rajzol fejeket. Körülbelül egy hónap­pal ezelőtt kiadott tőzsde albumja nagy erkölcsi és anyagi sikert jelenlett. Az öre­gek mellett (öregek? harminc körül van valamennyi) Párisban él most az Erdélyben is jól ismert kedves fiatal raj­zoló, Diósy Antal. Ő is befutott, a íapok sürün közölnek tőle kis rajzokat. A nagy­váradi színésznek,, Harsányi Miklósnak az öccse pedig mint komponista jutott rév­be. A párisi kiadók fölfedezték, megvásá­rolták és kiadják egy csomó zenedarabját. De. nemcsak magyar rajzolók és kom­ponisták vannak Párisban. Több nagyobb iparban vezetnek a magyar munkások. — Es a nagy szabócégek: Ducoll, Paquin, Poiret, Lafarriére, Worth aranyat fizet­nek az invenciózus magyar tervező mű­vészeknek. Az újságírók közül Ador ján Andor va­lósággal polilikai hatalom lett Párisban mint egy nagy nemzetközi távirati ügy­nökség tulajdonosa és direktora. A ré­gebben kitelepedett magyar inteílektuel­ilek közül a legnagyobb karriert Hevesi Andor (a hires Tharand-fivérek legjobb barátja,, a mostani párisi magyar helyet­tes ügyvivő öccse) csinálta. Megnősült, elvette a francia politikai életben vezér­szerepet játszó képviselő leányát és első munkatársa lett a Figaro-nak. A tudósaink közül Szilárd Béla,, Curie egykori asszisz­tense most azelőtt áll, hogy egy elemi ka­tedrát kapjon Franciaországban. A képzett szakmunkások tízezrei ál­lanak a francia ipar szolgálatában. Ren­geteg magyar diák és művész tanul küzd példátlan erővel és becsüleltel Párisban, külön,, nagy magyar társadalom fejlő­dött ki a világ fővárosában. Intelligens, mozgalmas, összetartó, tehetséges és fa­jához hü társadalom,, amelynek persze már meg vannak a maguk külön parazitái is, hogy csúnya manipulációjukkal ront" sák annak a nemzeti propagandának az értékét, amit a dolgozók osztálya kifejt. Az orosz kormány a nemzetiségek forradalma­sításán dolgozik. Belgrádból jelentik. A Politika tegnapi száma egy Berlinből keltesett levelet közöl ve­zető helyen, amelynek irőja „A. szovjet kor­mány uj világpo'itikája" címen igen mély és piszhologiai tanulmányt mond el a szovjet uj lenéről. A cikket nagy terjedelme miatt nem közölhetjük teljes egészében, cmk az érdeke­sebb részeket ragadjuk ki belőle. „A szovjet kormánynak az a terve, ho«y a világot forradalmasítsa, megbukott és ezért uj eszközhöz volt kénytelen nyúlni. Ma a szov­jet kormány a nemzeti kisebbségek védelme­zőjeként lép fel, A moszkvai Pravda, amely a szovjet hi­vatalos iapja, legutóbbi számában cikket közö', amelyben a III internacionálé uj útjait jelöli meg. A lap azt irja, hogy a szovjetnek el kell érnie azt. hogy a nemzeti kisebbségek egyedüli jó­akarójuk és védelmezőjüknek Orosz­országot tekintsék. Ha a nemzeti kisebbségek között uj tö­megeket talál a szovjet, akkor visszanyerik mindazokat, akiket a világ forradalmasításának harca közben elvesztettek. Tekintetbe kell ven­ni, hogy Jugoszláviában és Csehszlovákiában a burzsoázia erőszakkal azon firadoaik, hogy a népek egyesülését minden vonalon keresztül­hajszolja, a burzsoáziának ez a terve odairá­nyul, hogy a centralizmus uralmát megszilár­dítsa. A szovjet szándéka tehát egészen világos. Az elveszett munkások haiyett a nemzeti ki­sebbségek között hirdetik a világ forradalma­sításra szánt demagógiát. A szovjet szándékát könnyen keresztül is viheti, hiszen egész Euró­pában a nemzeti kérdések okozzák a legna­gyobb gondot a kormányoknak Érdekes, hogy a szovjet most egyszerre a kisebbségek érdekében emel szót ós megszer­vezésükre törekszik, A szovjet diplomácia most arra törekszik, hogy a nomzeti kisebbségeket szorosabban egymás mellé sorakoztassa, hogy igy a kellő pillanatban céljaira felhasználhassa őiet. A mult évben tartott szovjatkoagresszuj ugy döntött, hogy a legerősebb agitációt kell kezdeni a nemzeti kisebbségek között. Apolló Diadal Szex áán-Gsfitörtökön wr Diadal Apolló Apolló Diadal Diadal Apolló Az őrszem A megfagyott gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents