Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-13 / 159. szám
2 jföÍHtfíDÉK 1924. julius 13. Ismét a valutajavitás? j A pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti I nagy beszédében szóvá tett azt, hogy ő sta bilvaluta hive, nem zárkóznék azonban el attól, bogy a korona megjavu'jon, ha ez, a gazdasági életben megrázkódtatásokat nem vonna maga után. Ennek a beszédrészletnek nyomán, sok gondolat látott napvilágot a különböző lapok hasábjain és újból megszólaltak azok, akik már régebben is, vagy a javuló, vagy a stabilvaluta mellett törtek lándzsát. Mindegyik fél, a maga igazát bizonyítgatta, ázt tartotta helyesebbnek. Itt, a Nyirvidék hasábjain sokszor volt szó arról, hogy a valuta stabilizáció álláspontja a helyes, a jegyszaporodás megszűnte tése a szükséges ugy államgazdasági, mint nemzetgazdasági éidekeket ii figyelembe véve. A valutajavitás klasszikus korában, a Hegedűs aera alatt is, erről szóltak a sorok, amiért azok irója, a destrukció vádjával nézett szembe, pedig az idő igazolta őt Azóta sok minden történt. Azóta már valorizálunk ! Már nemcsak az adót fizetjük va-. lorizálva, tehát aranyértékben, hanem még a vasúti jegyünkre is ráírják az apró koronákat és filléreket 1 Mégpedig valorizálva, aranyértékben I Ez pedig roppant nagy haladás! Haladás, mert ez azt jelenti, hogy nem lehet jogszerűnek feltűnő látszattal, senkinek a zsebéből és vagyonából, meg becsületes munkájának gyümö ciéből, semmit sem elvonni és igy, jogosulatlanul gazdagodni. Áll ez az állam- es nemzetgazdaságra egyaránt Haladás, mert megszűnt, vagy legalább is szünőben van az embereknek nyilvánosan és büntetlenül való becsapásának és megkárosításán? k lehetőaége. Ma már a fizetéseket arany értékre átszámitottan adják ki, (sok helyütt igen redukált mértékben), a számlákat aranyértékben állitják ki, stb. Btb. Ez bizony haladás, akárki mit mond is. A fény már behatol a legsötétebb, vagy a legravaszabb koponyákba is. Még valamit. Szó sincs róla. a valutajavitás, sok exiatenciát tett tönkre, olyant, amely tartozásban volt. Javult valuta mellett és állandósított tartozás mellett, az egyensúly nem tartható fenn. Ilyen viszonyok között, az adósnak tönkre kell mennie. Ahhoz sem férhet szó, hogy a romló valuta a hitelezőt uzsorázza ki és az adóst juttatja kiválóan jó hel.vzetbe. Aki eléggé — hojy ugy is mondjuk — lelkiismeretlen volt és tar? tozását leromlo't fizetőeszköz mellett, változatlan számú koronákkal egyenlítette ki, az, ha értett hozzá és elég ügyes is, meg ravasz is volt, — akárki, akármit is mondjon, — bizony meggazdagodott a* és annál gyorsabban minél több adósságot csinált és minél gyorsabban romlott a fizetőeszköz. Amit itt mondtunk, az fordítottan is megállott. Javuló valuta mellett, a hitelező tett szert — nem ugyan törvénytelen — hanem embertelen haszonra. Romló korona mellett, a hitelező ment tönkre, az adós járt jól. Vagyis azt látjuk, hogy a valutának pedig stabilnak kell lennie, hiába hittüak és biz tunk szent áhítattal a Hegedüs-féle valatajavitás áldásthozó voltában. Mert nem emberséges sem a valutajavitás, sem a valutarontás, ha az a cél lebeg szemünk elfitt, hogy az ország gazdasági élete csorbákat ne szenvedjen. Mégsem értem azokat, akik ma még mindig a valutajavitás ellen szólanak. Ez ugyan paradoxon, de csak addig, mig azt el nem ol vassuk. ami alább következik. Ma már az a bizonyos fénysugár, amelyet fennebb emiitettünk, elég intenzív kezd lenni, sőt, lehet mondani, még & sötét koponyákat is átjárta. Igaz ugyan, bogy a haladás útjára, könnyebb sarukat kellene felvenni, mint a ma még használatos nehéz csizmákat, de igy is haladunk, mert sodor az ár, visz előre az idő. Ma már tudjuk, hogy van egy közös értékmérő, amelyet aranykoronának hívnak még „illetékes" helyen is. Tudjuk, hogy erre a bi zonyos aranykoronára át lehet számítani minden idők értékeit Tudjuk, hogy az anyagi értékigazság. mart hiszen ezzel kell számolnunk, egyedüli záloga a nemzet- és államgazdaság életelevenségének, amely azt fenntartani és egyensúlyba tartani tudja. Ma már tudjuk, bo<y a jegymennyiség milyen hatást vált ki a fize tőjagy értékében és a szorzószám kellő idei megállapítása mellett, nem károsodik senki, aki Bzt helyesen alkalmazza. IIn pedig mindezt és mindezeknek függvényeit tudjuk, átértjük és át is érezzük, ha levetettük az emberietlen meggazdagodásnak másnak rovására történő volta jogosultságának hamis gondolatát, akkor elérkeztünk a valutajavitás semleges voltának felismeréséhez. Akkor már belátjuk azt is, hogy nem di« lemma, nem ellenmondás az, amit a pénzügyminiszter mondott, hogy ő bár a valutastabilitás hive, még sem zárkóznék el a valuta javításától, ha az zavarokat nem idézne fel. Ha kötelező lenne az aranykorona számítás nemcsak az adóknál, nemcsak a vasútnál, nemcsak az állami és a községi háztartások költségvetéseinek elkészítésénél, hanem a magángazdaság területén is mindenütt és a bíróságok is, minden aggodalom nélkül, a „nincsen erre törvény"-re hivatkozás nélkül, a rosszhiszemű és konok adósra kíméletlenül ráhúznák a valóságos értékét kifejező összegek mindenkori értékben való megfizetése kötelezettségét, akkor, de csakis akkor lennénk ott, hogy a valutajavitástól nem félnének nagynevűnek mondott kereskedelmi és pénzügyi kapacitások sem. Mert mi történnék? A kereskedelmi életben semmi zavar nem vo!na. Aranyértékü könyvelés aranyértékeket tüntet fel, akár 105 ős, akár 0"00675-ös is a koronaérték. Csak a papircsomó változik, az, amelyet még mindig „pénz'-nek neveznek. Történnék azonban más is. A fiz javadalmazásunknál az egy havi értékemelkedés, ezeknek a fíxjavadalmuaknak válnék előnyére. A takarékosság ismét úrrá lenne. A „pénz'-nek volna értéke, ha a ládafiában is heverne. A íix jövedelmeknél a fordítottja volna a valutaromlás idejebelieknek. Szóval kár nem lenne a valutajavulásból. Egyetlen feltétel az aranykorona számítás. Ha igy csinálná a pénzügyminiszter, mint ahogyan emiitette is, lassú fokozatban, akkor áldásos lehetne ez a javítás. Hogy a „fokozatosság" tempója milyen legyen, ezt mindenki megállapíthatja, ha gondolkodik. Erről tehát nem kell szólani. De hogy mit akarnak azok, akik a pénzügyminiszternél okosabbak szeretnének lenni, még ma is, amikor az arányszámítás már kezd divattá lenni ? Ezt igazán nem lehet megérteni. Pisszer János. Az uj Nyíregyháza.* Irta Szohor Pál. A milleniumi esztendőt ünnepi évvé avatta városunk közönségé is. Syíveszter éjszakáján pontban éjfélkor megkondultak a város összes harangjai s a piacon Benczy Gyula zenekara a közönség lelkes éljenzése közben rázendített az első évezredet búcsúztatóé a másodikat üdvözlő Rákóczi indulóra. IJjév napján a templomokban hálaadó istentisztelet,, a színházban pedig ünnepi előadás volt. Április 5-én ünnepi aktusok között ültetnek el a Városháza főbejárata Jött két milleniumi hársfát és május 17-úii felavatják a polgári leányiskolát, melyet a díszmagyar ruhás Bencs László polgármester ad át a községi iskolaszék elnökének,, Porubszky Pál tanárnak. Intézményeink, a társadalmi egyesületek és iparosaink lázasan készülnek a fővárosban rendezett kiállításra is. Törekvéseiket jelentős siker koronázta,, mert a történelmi csoportban Szabolcsvármegye fcözönség!e elismerő oklevelet,, a közoktatásügyi csoportban az ág. h. ev. népiskola kiállítási érmet, a nőipariskola elismerő oklevelet,, a dohánykiáilitásnál Dessewffy Alajos, Dénes és Béla nagy érmet, a gépipari csoportnál Májcrszby Barnabás nagy * Részlet szerzOnek „Nyíregyháza város története" cimü munkájából. érmet, a közutijármüvek csoportjánál Antal János elismerő oklevelet,, a faiparban Epbmder Károly érmet,, Mora Vszky B ál elismerő oklevelet, a ruházatban Bánt Áron, MácsáinsZky Sámuel es Thaisfc Károly érmet, Palalitz Jenő, Rakovtts Gyula oklevelet nyertek,, Básthy Bartia pedig közreműködési érmet kapott. Január 20-án dönt a jury a Bessenyeiszobor pályázatra beérkezett munkák felett. A jury tagjai: Lotz Károly, Benczúr Gyula festőművészek, Fadrusz János, Stróbl Alajos szobrászok, Lechner ödön, R>auscher Károly műépítészek, Mikecz János alispán, dr. Jósa András vármegyei főorvos és Kovács István törvényszéki biró. Kivitelre Kallós Ede «Szobor terv« jelligéjü müvét ajánlják. Az utóbbi évek kegyeletnélküli leleplezése, hogy Bessenyei György szobra Czirják Ádám testőrről van mintázva, se nem leleplezés, se nem ildomos dolog, mert maga Kallós Ede azzal terjeszti be szoborpályázatát, hogy Bessenyei alakját az Akadémia levéltárában őrzött Czirják-kép után alkotta meg. A városi önkormányzat eseményei is magukon viselik a millenáris év bélyegét. Húsvét első napján Bencs László polgármester felhívást bocsát ki a tisztviselőkarhoz, hogy a hivatalba jövő felekkel csak magyarul érintkezzenek. Sok polémiára ad a felhívás okot, de megmutatja egy hazáját szerető polgármester egyéniségét. A város vezetőségében megszületik a vágy az önálló törvényhatóság elnyerése iránt. Október 20-án terjeszti elő Somogyi Gyula, Bencs László és Kovách Győző jelentését, mely szerint leghőbb óhajunk volna,, ha városunk hazafias és a közjóért minden áldozatra kész közönsége hazánk második ezredévének legelső évében elnyerné közigazgatási teljes önállóságát. — A' jelentés indokolása szerint fizet a város vármegyei-pótadó és útadó cimén évenként 25,710 fr. 27 kr-t, mig ellenszolgáltatásul csupán a város területén átvonuló Tokaj—kolozsvári kőut 20 km-es szakaszát tartja fenn a vármegye évi 7000 fr. költséggel. A terjedelmes memorandumot csak a következő év január 26-án viszi feí egy népes küldöttség Bencs László polgármester, Somogyi Gyula és dr. Ferlicska Kálmán országgyűlési képviselő vezetése mellett és nyújtja át br. Bánffy Dezső belűgyihiiniszternek. — A 1 küldöttség mindenütt kedvező fogadtatásra talált, de a kívánt eredményt elérni nem sikerült. Pedig a város pénzügyei amúgy sem a legfényesebbek. Az 1895 évi zárszámadás szerint 4,152,237 fr. 72 kr. vagyona van s ezt a jelentékeny vagyoni 2,345,041 fr. 54 kr. adósság terheli. Március 1-én sufyos csapás éri a város társadalmát és az ev. ref. egyházat. Lukács Ödön lelkész költözik el az élők sorából, a tiszáninneni kerület 81 éves püs pöke, Kiss Áron mondva felette megható 2 amerikai sláger szombaton 7 és 9 órakor amerikai kalandor történet 4 felvonásban A szörnyeteg Őserdők vándora a Diadal Mozgóban amerikai kalandor történet 5 felvsnásban •HSRWUiaBWBBI '•a vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor
