Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-11 / 157. szám

2 J&milDiML 1924. julius 11. A szociális haladás utján. Kétségtelen tény, hogy az ország gazdasági helyzete épen most a szanálás kezdetén bizonyos aléltaágot mutat. A nagy iparvállalatok óvatos álláspontra helyezkedtek a arra •árnak, hogy kialakuljon a szanálás megindulásával egy olyan helyzet, amelyből a jövőre nézve biztosabb következtetéseket lehet levon ni. Ez a szanálási pánik számos más kellemetlen jelenség mellett kitermelt egy olyat, amely széles köröket s magát a kormányt is igen élénken foglalkoztatja. Ez a munkanélküliség kérdése. Nem speciálisán magyar jelenség ez, hanem az^ egész világon észlelhető tünet. Az az óriási megráíkódtitls, amelyet a világháború Idézett elő a népek életében, ugy a győztes, mini a legyőzött országokat kivetette a biztos egyensúlyi helyzetből a olyan problémákat hozott felszinre, amelyeknek megoldása mioden ország legfőbb gondját képezi. A munkanélküliség kérdése egy legyőzött országra természetesen sokkal súlyosabban nehezedik, mint egy győztes országra s egy szegény országra százszor súlyosabban, miat egy gazdagra A kérdés azonban olyan fontos, hogy minden országnak erejéhez mérten meg kell kiséreloie, ha nem is a megoldását, de legalább HZ enyhítését. Ez a belátás vezette a kereskedelemügyi minisztert, mikor a Szakszervezeti Tanács előtte megjelenő tagjainak, akik rámutattak erre a gyógyításra váró jelenségre, azt felelte, hogy a vezetése alatt álló minisztérium már régóta éléok figyelemmel kiséri ezt a kérdést. Érintkezésbe lépett a népjóléti miniszterfel, s a helyzet javítása érdekében kérte a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a jövőben is legyen segítségére adatok szolgáltatásával. Kijelentésének legfontosabb része az volt, amely leszögezte, hogy ami a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését illeti, ez elöl nem lehet kitérni s ha eleinte szűkebb arányokban is, mégis meg kell kezdeni a azután la?ssn fejleszteni. A külföldi gazdagabb államok már régebben életbe léptettek olyan intézkedéseket, smolyek a do'gozni akaró, de munkához jutni nem tudó dolgozóknak bizonyos heti segélyt utal ki, amely biztositia a legelemibb életszükségletek-kielégítését. Örvendetes tény, hogy a magyar kormány is mélyen étórezve ennek az intézkedésnek szociális voltát, maga is hasonlót akar életbe léptetni, habár eleinte csak szerényebb keretekben, s az ország teherbíró képességéhez mérten. Kívánjuk, hogy mennél előbb érezhessük ennek az intézkedésnek jó t'ékony hatását. Az uj építkezések adómentessége A népjóléti és munkaügyi minisztérium 389—1924. Ikt. számú leirata szerint a lakásépítési állandó bizottság indokolt előterjesztésére a m. kir. pénzügyminiszter ur hozzájárult ahhoz, hogy a még meg nem kezdett vagy legfeljebb az 1924. évben megkezdett vid-ki uj építkezéseknek kizárólag ama részei, melyek állandó lakás céljára épülnek és melyek által önálló uj lakások keletkeznek, kizárólag a házadó és a kincstári házhaszonrészesedés alól leendő mentesítés céljából, továbbá az 1923. XXXIV. tv. c. 1. §-ának g) pontjában biztosított adóamnesztía szempontjából a lakásépítő külön tevékenység keretébe besoroztassanak abban az esetben, ha az építtetők a besorozást legkésőbb 1924. évi julius hó 15-ig szabálysze? rüen kérik, de sem a meglévő lakás kibővítésére szolgáló toldalék építkezések, sem az ideiglenes lakás céljára avagy irodai célra, ipari vagy kereskedelmi üzlet, vagy bármilyen más hasznothajtó foglalkozás céljára szolgáló uj építkezések illetve az uj építkezéseknek az emiitett célokra szolgáló részei a lakásépítő külön tevékenység keretébe adókedvezmények szempontjából nem sorozhatók be. A fentjelzett ujabb határidőig bejelenthető építkezéshez azonban a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzet miatt állami kölcsön nem folyósítható. A kellően felszerelt kérelmek az építkezés helyén illetékes m. kir. államépitészeti hivatal láttamozásával a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumi állami lakásépítési ügyosztályában (Budapest, Eskü-tér 1. sz. I. em. 27. ajtó) adandó be az építkezési dij címén való befizetésével. Hadiárvák és hadirokkantak gyermekei ösztöndíjra pályázhatnak. A népjóléti miniszter felhívása. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter a hadiárvák és hadirokkantak gyermekei részére ösztöndíj pályázatot hirdet, melynek hivatalos szövegét az alábbiakban közöljük: «A m. kir. Minisztérium 1923. évi 4670. M. E. szám alatt kiadott rendelete alapián a hadiárvák részére,, valamint hadirokkantak gyermekei részére középfokú és főiskolai tanulmányok folytatása,, illetve ipari vagy kereskedelmi pályára való kiképeztetésük elősegítése céljából az 1924—25. iskolai évre vonatkozóan ösztöndíj elnyerésére pályázatot hirdetek. I. Az ösztöndíj elnyerésének fettételei. 1. Ösztöndijat csak a nem hivatásos állományba tartozott katona hadiárvája és a nem hivatásos állományból származó hadirokkant gyermeke akkor nyerhet,, ha: a) középiskolai,, vagy főiskolai tanulmányok esetén éltének 24-ik,, tanonckiképzés esetén pedig életének 18-ik évét még nem töltötte be; b) megfelel azoknak a követelményeknek,, amelyek a rendes tanulóként látogatni kivánt nyilvános tanintézetbe,, tanfolyamra való felvételhez, illetve a tanonci minőséghez szükségesek; c) ha megfelelő magaviseletet,, szorgalmat és tanulmányi eredményt tanusit; d) ha szülője,, eltartásra kötelezhető más hozzátartozója, vagy maga a hadiárva va|gyontalan és keresete,, illetve jövedelme sem számottevő. Középiskolai tanulmányok folytatása alatt magántanulók csak kí vételes méltánylást érdemlő esetekben részesülhetnek ösztöndíjban. 2. Az ösztöndíj adományozható: a) a Magyarországon fennálló ny»fvános középfokú iskolák (tanfolyamok),, az alsófoku, úgyszintén a középfokú szakiskolák és a főiskolák rendes fiu- vagy leánytanulóinak; b) a szabályszerű tanoncszerződéssel felfogadott kereskedő vagy iparostanoncoknak. 3. A' tanuló tanulmányi eredménye akkor megfelelő,, ha előző tanévi iskolai bizonyítványában az előmeneteli érdemjegyek átlaga legfeljebb 2-t (kettőt) tesz ki, továbbá, ha a tanuló magaviselet és szorgalom tekintetében kifogás alá nem esik. Amennyiben a főiskolák valamelyikében ilyen érdemjeggyel való osztályozás gyakorlatban nincs,, áz előző évfolyamra (félévre) előirt összes kötelező tantárgyakból sikeres kollokviumot vagy vizsgát kell igazolni. — A szabályszerű tanoncszerződéssel felfogadott kereskedő- vagy iparostanonc csak akkor részesülhet ösztöndíjban,, ha megállapítható,, hogy munkaadója által megszabott üzleti,, vagy mühelyí elfoglaltsága mellett a tanonciskolában is„ vagy ahol ilyen nincs,, az ismétlőiskolában megfelelő tanulmányi előmenetelt tanusit. II. Az ösztöndíj elnyeréstel kizáró kii(rülmények. A tanulónak,, vagy tanoncnak 1. állam, vagy nemzetellenes magatartása; 2 .erkölcsi fogyatkozása; 3. büntetett előélete; 4. másféle ösztöndíjban,, vagy egyéb számottevő támogatásban (pl. ingyenes intézeti ellátásban) való részesülése. III. Az ösztöndíj mértéke. Az ösztöndijak összegét — a tanulók (tanoncok) tanulmányi fokára és előmenetelére figyelemmel — később kiadandó rendelet fogja megállapítani. IV. A pályázás határideje és a kérvémyezés módja. Az ösztöndíj elnyerésére irányuló pályázati kérelmek 1924. évi december hó 15-i|g a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztériumnál (Budapest,, IV., Eskü-tér 1. sz. a) nyújtandók be. A kérvények bélyegmentesek. A kérelmet a tanuló (tanonc) szülője,, gyámja, vagy más eltartásra kötelezhető hozzátartozója,, avagy a tanintézet (tanfolyam) vezetősége,, illetve a tanonc munkaadója az! erre szolgáló űrlapon Írásban terjessze elő. Az űrlapot,, amely Budapesten a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium számvevőségének hadigondozási osztályánál (IV. Eskü-tér 1. sz. udvari épület földszint 4. ajtó ajatt), vármegyékben az alispáni hivatalnál, törvényhatósági városokban a polgármesternél, ezenfelül főiskolák dékáni hivatalánál (igazgatóságánál),, középiskolák igazgatóságánál,, végül tankerületi főigazgatóságoknál és tanfelügyelőségeknél szerezhető me>g„ a valóságnak megfelelően keljl kitölteni,, aláirni és záradékoltatni. A kérést tartalmazó űrlaphoz csatolni kell: 1. a hadirokkantság, hadiözvegység, vagy hadiárvaság igazolására szolgáló Egyéni-lap hiteles másolatát (megszerezhető Budapesten a kerületi elöljáróságoknál, városokban a polgármesternél, községekben a köfcségl jegyzőnél.) 2. A' tanulónak (tanoncnak) ós felmenő hozzátartozóinak a helyhatóságtól beszerzendő vagyoni bizonyítványát, mely foglalkozásukra, keresetükre és jövedelmükre is kiterjed. — 3. Ezenkívül főiskolát látogató tanulóknak eredetiben, vagy hiteles másolaLban csatolniok kelt leckekönyvüket és ieseüe^g|es évközi vizsgálati bizonyítványukat is. Ha az űrlap valamely adatának igazolása, vagy, hitelesítése nehézségekbe ütközik, a kérdéses adat külön közokirat csatolásával is igazolható. Akik az 1923—1924. tanévben ösztöndíjban már részesültek,, azokra vonatkozóan Egyéni lapot csatolni nem kell. Az elkésve beadott,, hiányos, vagy hatósági záradékolást nélkülöző kérvények visszautasittatnak. Budapest, 1924. évi junius hó 1-én. — A miniszter helyett: Szandtner,. h. államtitkár. flMNT" P

enészmentes •pergamen B^apir r r kapható az UjsAgboltban. Két sláger a Diadalban csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel mm mm • •• Az ordog színjáték 6 felvonásban. Ffiwerephen: George A'lis. Fánnika amerikai v

:gjáték 6 felvonásban. Főszerepben: Mary Pickford. Két sláger a Diadalban csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel