Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-31 / 174. szám

19)4. o julius 31. j&imwÉK l ^tooiutiiwi. í.a.Sü'i: sa-itsaaitz^iaai ket, kiket a miniszterek meg nem esketnének valamelyes liünök miatt, 5 hozzájuk mennek és megesketik, ezért az eféle batykókra a vice ispán kimehessen stb... hogy csak maga vallású embereket eskessen meg.« Minthogy pedig Barkóczy Ferenc egri püspök 1755 junius 13-ról gr. Károlyi Ferenchez intézett levele szerint az ideig Nyír-Egyházán a latin (nyugati szertartású) egyház megszervezve nem volt, de nem is lehetett, mert hisz az 1767-ben megtartott vizsgálat szerint (idézve Lukácsnál) «contribuens romano calh. vallású ember az időben Nyíregyházán nem lakott s pápista hiten mindössze öt cseléd ember találtatott, azonban amikor a lutheránusok beköltöztek, a szolgálatból ezek is kiálltak«s a lutheránusok pasz. torációba vétele céljából Dolhay róm, kath lelkész 1768 október 30-án költözött csak Nyír-Egyházára: mindezen lényeknek egybevetéséből kétségtelen, hogy az 1333, 1334 és 1^5 évi pápai tizedjegy zékben, mint az egri egyházmegyéhez tartozó Szabolcsi archidiaconatus egyik egyháza gyanánt emiitett eclesia »dc Nyr» melytől Nyír-Egyháza város elnevezését nyerte, semmi körülmények között nem lehetett a nvugoli szertartás szferint szervezett egyház, hanem az csakis azon a címen és jogon Vétetett fel a pápai lízedjegyzékbe, hogy az e részben rendelkezést re álló számtalan történelmi tényadat ta. nusága szerint a keleti rítust követő ó-hitü magyarok egyházai erőszakosan a latin egyház paszlorációja és juriszdikciója alá helyeztettek, szóval ugy egyházjogilag, mint egyházigazgatásilag az illetékes latin egyházmegyébe kebelezi ettek be, a pápai tizekjegyzékben, aztán mint ilyenek tartattak nyilván. Minthogy pedig hazánkban a reformáció csak .sokkal későbben lépett fel, csaknem teljes történelmi bizonysággal állítható, hogy az eclesia de Nyr az ó-hitü (keleti szertartást követő) magyarság egyháza volt s hogy miután az 1873-iban szétbontott ősrégi református templom az Ipolyi Arnold megállapítása szerint (itt. Lukácsnál) :«a XIV. századnál nem régibb, de a reformációt jóval megelőzte ez a templom az ó-hitü magyarság temploma volt s az később, a reformáció során került csak a reformált magyarság kezére s ennek következtében épült aztán a jelenlegi templom helyén egy másik, külön gór. kath. templom s mellette a fából készült harangláb. '4. , Hogy e templom' mikor épült, pontosan és pragmatikusan meg nem állapitható, inert szétbontásakor a templom alapkövébe helyezett írások teljesen szét. porlott állapotban kerültek felszínre. A régi, benszüliött, gyökös nyír-egyházi gör. kath. famíliák révén ránk maradt szájhagyomány szerint azonban ez a régi templom a XVII. század vége felé, avagy a XVIII-ik század elején épült, mert az 1753-iki település, mint régi 50— 60—70 éves, de lehetséges, hogy még mint ennél is régibb templomot már itt találta. Mint szájhagyomány él a régi gyökös családokban az is, hogy ezt megelőzőleg, templom hiány miatt, (miután a régi a reformátusok kezére került) az ó-hitü magyarság Nyír-Egyházáról papodtól együtt Királytelkére járt istentiszteletre, hol egy ízben, adat van rá, zsinat is tartatott s amely egyházközség a nyír-egyházi anyaegyháznak filiálisa volt s leányegyháza ina is. Szájhagyományként él az is, hogy a régi, gyökös hajdú ivadékok és a csabai, meg szarvasi jövevúf nyek között kezdetben bizony elég gyakori volt a súrlódás s amikor az újonnan jött telepesek csúfságból szalonnát kötöttek a barangkötélre, hogy a kutyák utána kapdosván, a harangot megkongassák, az ó-hitü hívek (csóvát vetvén a lutheránusok kezdetleges imaházára), a piros kakassal felellek. Emelte az ellentétekel az is, hogy a gör. kath. magyarság, ha szertartásában kényszerből az ó-szláv liturgiát követte is, mint szabadbajdu ivadék, nemes és más szabados, nyelvében és szokásaiban gyökös magyar voll. E sorok írója még ma is emlékszik gyerek korából az öreg Dankó, meg az idősebb már akkor erősen a 80-ba hajló Hrubi János öt águ varkocsba font kurucos hajvlse leiére és pitykés do'mámára. Ez volt 'az* tán az oka, bár a szláv betelepítés kétségtelenül hátrányosan befolyásolta, hogy a nyíregyházi gör. kath. egyházközség egyházi éleiében — hasonlatosan a többi szomszédos egyházközségekhez magyar nyelv hamarosan utat töri — a s az ó-szláv liturgiát az Isten tiszteletből az idők folyamán lassan bár, de következetesen teljesen kiszorította. (Folytatása következik.) Több helyen sztrájkolnak a cséplőmunkások. Hódmezővásárhely és Debrecen határában egyes helyeken hetek óta CSépeletlenfil hever a gabona. A hódmezővásárhelyi cséplőmunkások sztrájkba léptek, mert nem talál ják meg számításukat. A helyzet ugyanis az, hogy a cséplőmunkások részesedéssel szerződtek el. Miután azonban a termés nem váltotta be a hozzáfűzött várakozásokat, a cséplőmunkások most nem akarják vállalt munkájukat teljesíteni a Szerződés alapján, hanem, vagy a részesedés százalékának felemeléséi, vagy pedig az eredeti részesedés mellett külön munkaibért követelnek. Több helyen a gazdák és uradalmak teljesítették a cséplőmunkások kívánságait, de vannak olyan gazdaságok is, amelyek ragaszkodnak az eredeti szerződéshez és nem hajlandók az eredeti szerződést megváltoztatni. A hódmezővásárhelyi és másutt kitört sztrájkok legnagyobb része erre vezethető vissza. Debrecen határában is több gazda nem kezdhetett hozzá a csépléshez, mert nem tudlak egyezséget kötni a munkásokkal. A debreceni cséplőmunkások 30 kilogramm buza napibért kérnek s emelleit ellátási. A csépel telő k, arra való hivatkozással, hogy a cséplőmunkás békében átlag 18 kilogramm búzáért dolgozott, a 30 kilót nem hajlandók megfizetni s igy Debrecen határában a buza sok helyen azonmód, ahogy learatták és asztagokba rakták, olt áll a mezőkön. Mindenesetre kívánatos lenne, bogy mielőbb megegyezzenek. Jön HőzsaJen Magyarorszáo boxbajnaka ESWM5 Sherlock Hoimei A pokoltanya Ercde-i amerikai detektívregény 8 felvonásban. Irta: Conan Doyle es J" a foryalmiadóellonöí 1 felvonásos burleszk. szerdán is csütörtökön 7 és fél 10 órakor f a Városi Színház Szombattól Apóiban: Utazás a arsb Gnnnar Tolnassel *