Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-03 / 150. szám

1914, juüus 3. Mekkora lesz az aranykoronás földadó ? Illetékes nyilatkozat az aranyföldadóról. ' Az államháztartás egyensúlyának hely reállitásáról szóló 1624. évi IV. törvényr' cikk alapján a pénzügymíniszter rendeletet bocsátott ki a buzaértékü földadónak 1924. évi julius 1-től kezdve aranykorona- , ban való számítása tárgyában. A szanálási f törvény alapján a 94.333—924. sz. rendelet főbb intézkedései a következők: Az eddig buzaériékben fizetett földadó kulcsa a kataszteri jövedelem 25 százalékára emelt földadót aranykorona értékben kell átvezetni a következő költségvetési évre oly módon* hogy minden kilogramm buzahátralék után 20 aranyfillért kell venni. Ugyanígy kell átvezetni a buzaériékben kivetett mezőgazdasági kamarai jutalékból és a vízi társulati költség és kölcsönjáradékokból eredő hátralékokat. Az adóhivatalok az 1923—24. évi adó'főkönyveket julí-us 20-ig kötelesek lezárni és julius 31-ig az uj adófőkönyvbe átvezetni. Az érdekelt adófizetőközönség tehát csak augusztusban tudhatja meg,, hogy mennyi az eredetileg! buzaériékben kivetett adóhátraléka aranykorónában. Az uj aranykoronás földadóról illetékes helyen a következőket mondották : — Az agrár jellegű Magyarországon legnagyobb abszolút értéket a földbirtok képvisel. Ezért a föld megadóztatásának az állami financiák szempontjából minidig döntő jelentősége volt. A szabadsági harc bukása után az abszolutizmus ígyeke zett az osztrák öfökös tartományokban divó rendszert nálunk is meghonosítani, a császári pátensek alapján a földadó átplántálására ideiglenes íőldadókataszüert dolgoztatott ki. Az ennek alapján kivetett földadó a kataszteri tiszta jövedelem 16 százaléka volt. A kiegyezés "után egyideig az osztrák rendelkezések átvételével történt az adóztatás, amig 1875-ben meg nem alkották a földbirtok megadóztatásának ma is alaptörvényéül tekinthető 1875. VII. t. cikket. Uj katasztert dolgoztak ki„ amely lyel igazságosabb alapokra fektették az adóztatást. 1883-ban a kataszteri tiszta jövedelem 25.5 százalékában áltapitották meg az adót,, a százalékszámot azonban 1913. január 1-től a háború okozta nagy értékeltolódás következtében a kataszteri tiszta jövedelem 10-szeres összege után vetették ki,, vagyis az adó a kataszteri jövedelem 200 százalékára emeltetett. — Végül 1922. julius 1-től buzaértékben vetették ki az adót oly módon,, hogv a kataszteri jövedelmen alapuló földadó minden koronája után 5 kg. buza értéket kellett fizetni 20 százalékos kulcs mellett. — A most megállapított földadó 25 százalékos kulcsa 5 százalékkal magasabb a háború előtt érvényben volt 20 százalékos kulcsnál,, tehát a földadó ennyivel több a békebelinél. Ezzel szemben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a 8ö-as években kidolgozott kataszter jórészt elavult,, mert a terméseredmények évről-évre fokozódtak s vele a tiszta jövedelem is emelkedett. Ezért már békében is szabályozásra készültek s igy az eltolódásoknalí felelhet meg körülbelül az ötszázalékos emelés,, vagyis nagyjában a földadó mértéke az alaptörvény intencióihoz igazodik. A pénzügyi paiota felépítését csak a nyíregyházi iparossággal lehet végeztetni. A város képviselője, a vármegye főispánja, Nyiregfhlza polgármestere akcióba léptek a helybeli iparosság érdekében. Nyiregyh£z\ julius 2. A Nyirvidák tudósitójátős. Megírta a Nviriridók, hogy a pénzügyi palota felépíttetése klszőbön van s a város egész rp&rossága nyugtalanul Tárja az árlejtés ügyében való döntést, mert attdl tart, hogy a palota falépíttetése idegen városok iparosságának nyújt munkaa'kaimat. Megírtuk, hogy a város lakossága abban bízik, hogy ez ügyben az illetékes körök sürgős akcióba lépnek. Es nyomatékosan meg i3 történt. Nyíregyháza nemzetgyűlési képviselője, EUkovssáy Iván b°'ügyminiszter, Kállay Miklós főispán szélesköni akciSt indítottak iparosságunk érdakében, a v&ro.i tanács képviseletében dr. Beces Kálmán kormányíőtasácsos, jolgármestef tstte meg a szükséges lépéseket a város iparo-sága őrdokéban. A polgármester a belügyminiszterhez iaiezett feliratában rámutatott arra, hogy Nyiregyhiza váro3 képviselőtestület?! a pénzügyi palota céljaira felajánlott telek átengidősének faUételakéntgjazt szabta meg, hogy a palota felépítésével a helybeli iparosokat b>zzák meg. Nsgy nyugtalanságot keltett az ipirosok körében, hojjy az ajánlattételre valő felhívást egészen zárt körban tették meg s abból sok tekintélyes nyíregyházi iparost kikapcsoltuk. H

;szS7-Ök, hogy a vá?os érdekeit iniedenban megvédő téoyazők akci'jinak meg lesz az eredménye s a nsgyszibásu építkezés a nyíregyházi munkanélküliség enyhítésére lesz. renc lakására hajtasson. Felméuve Ornstain lakására, ott ágyban találta Ornstein Farencst és eaoek testvérét. Fráter katonatiszti ruhában volt karddal az oldalán. M kor meglátta Ornstein Farancet, kirántotta a kardját és lapjával végigvágott rajta, mire ő az ágyból kiugrott őa kifutott a szobából. Fráter utána szaladt, azonban Ornsteia elillant előle. Futás közben az u'.eio találkozott az apjával, Ornstein Éliással, aki szinté a futni akart előle, Fráter Tibor azonban utána kiáltott : — Megállj, mart lelőlek. Erre Ornstein Éliás azt falalte vissza: — Egy Horthy-kutyának nem állok mag. Fráter erre a kijaleatésre a kezében levő Fíooqmer-revolverből 5-öt a levegőbe lőtt. Ornstein azonban mindennek dacára sem állt meg, mire Fráter rálőtt ős Ornstein Éliás fején 20 napon belül gyógyuló sebet ejtett. Emiatt a nyíregyházi kir. ügyészség szándékos emberölés miatt emelt vádat Fráter Tibor gazdász ellen. A nyíregyházi kir. törvényszéken 1924. március 29 ón volt a főtárgyalás, amelyen a megejtett tanúkihallgatások során a bíróság megállapította, hagy szándékos emberölés nem forog fenn, mivel ittas állapotban követte el tettét. Esért a nyíregyházi kir. törvényszék öt csak súlyos testisértós vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 3,009.000 korona f5- és 500,000 korona mellékbüntetésre ítélte. A debreceni ítélőtábla ma tartolta a felebbviteli főtárgyalást dr. Porjéssy táblai tanácselnök elnöklésével. Fráter Tibor védelmét dr. Jőna K£lm'tn ügyvád látta el. Az ügy ismertetése után elhangzottak a perbeszélek 03 a bíróság ítélethozatalra vonult vissza, A tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét ős Fráter Tibort nem 8ulyo3 teslüéríés vétségében, hanem gondatlanságból okozott súlyos tastisértés vétségében mondotta ki büiösnak és ezért 800.000 borona fő- és 200,000 korona mellékbüntetésre iiólte. Az itálet jogerői?. — Felhívás az 1908^am érettségizettekhez. Több oldalról megnyilvánuló óhajnak és sürgetésnek engedve,, a Nyíregyházán 1908-ban érettségizettek elhatározták, hogy ez év augusztus 9-íén és 10-én eUő, találkozót rendeznek Nyíregyházán. Kérjük ezért az 1908-ban érettségizett iskolatársakat, hogy lakásukat, vdlaj;-int iskolatársaink általuk ismert lakásat személyesen vagy írásban minél előbb jelntsék be a »Nyirvi<lék« szerkesztőségébe,, a találkozó megrendezése végett. — Uljtrelomi befőttes üvegek a legjobbak. Főraktár Wassermann Sámuel cégnél. Telefon 269. \z ujfehértói lövöldözés ügye a debreceni tábla előtt A tábla leszállította Fráter Tibor büntetését. Debreeecb31 jdeniik: Frátar T bar gazdasági akadémiai datigaténak szándékos emberölési büaperéban ma tartotta meg a felebbví eli tárgyalást a k

rr. Tábh. Annak id-jén a lapok ríszie'esen fog'alfcoztak a parrel, amelyet azonban szükségesnek tartunk újból a közönség emlékezetébe idézni. 1922. szeptember 23 án Fráter Tibor gazdász Debrecenben barátjaival együtt nagyobb kirándulást rendezett. Egész reggelig mulattak. Reggel 4 óra 20 perckor Fráter vonatra szállott 8 Ujfehértőra utazott, hogy Ornstein É iái ottani zsidó bérkocsitulajdonossal több Ügyet tisztázzon. Ugyanis Dabrecanban többen híresztelték, hogy Ornsteia Ferenc nevű fia Fráter Tibort kutyakorbáccsal magverte. Ez a hír még menyasszonyának is tudomására jutott. Egy hosszú éjszaka végigdorbézolása után ittas állapotban megérkezve Ujfehértőra, az állomáson egy vasutas ismerőse szintén a szándékosan terjesztett hir felől kérdezősködött tőle, Fráter kocsiba szállott, hogy Ornstein FaNyiregyházára jönnek julius 5-ikétől SZOBI" baf esti kezdetie! pár napi vendégszereplésre ITarjas Antal fővárosi előadó-művész, énekes prímás és Tóth Mariska kiváló magyar énekesnő a Bocskay-keittieljisBolie. Az előadást hírneves Aradi Farkas Sándor és zenekara kiséri. Ragyogó családi műsor. Elsőrangú konyha. Szolid kiszolgálás. Tekintettel a megnyilvánuló nagy érdeklődésre)! asztalokról ajánlatos előre gondoskodni. 5x' •rmiwiMTírrt^^ Két siáger-flim Szerelem vására Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel szinmü 7 felvonásban. Főszerepben: Mta May és Albert Sleinrück. Csak felnőtteknek. Kisér5: „Váljunk el" vígjáték. Csak felnőtteknek. Diadal Mozgó! Szerdán és osütörtökön 7 és 9 órai kezdettel 4