Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-15 / 136. szám

JftiminzK 1.9S4, junius 15. Az 1920. évi népszámlálás tanulságai. A Föld és Ember cimü, Kogutovicz Kásroly szerkesztésiében megjelenő tudományos szemle ez évben első, legfrissebb száma a fenti cim alatt igen értékes tanulmányt hoz Bibó István tollából, mely többször többfélekép emlékez/k meg városunkról és megyénkről. Népesség tekintetében Nyíregyháza a 12-ik helyen áll. 1900-ban a lélekszám 33 088 majd 1916-ban 38.198 s végül 1920-ban 43.340 volt. Szaporodás percentekben : 1900 -10-ig 15.4 és 1910 -20-ig 13.5 volt. A középnagyságú (cca 45—30,000 lakosságra szaporodott) helyek, amelyek jórésze az Alföldön virágzott fel, szaporodása többnyire stagnált (Nyíregyháza 15.4—13.5), ami a nehéz időket számítva igen kedvező jelenség A népszámlálási adatokból megállapítja a tanulmányozó, hogy a keleti helyek jobban szaporodnak, mint a nyíregyháziak. Súlypont a mezőgazdaságok jobban felkaroló keleti rész felé tolódott. Ezért szaporodnak az alföldi városok. És végül ezért telepszik le az eddiginél nagyobb mértékben ( háború és 1918. ó'ai a főként kereskedelemmel foglalkozó a jobb kereskedelmi konjunktúrákat adó keletibb részeken ás pedig ott, ahol ez a konjunktura a legvirágzóbb, vagy . ahol ilyenné lesz az elszakított részekkel érintkező véghelyeken : Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Debrecen stb. Nyii egyháza stb. városok számunkra ma ugyanoly fontos pontok, amint a török világ korában a végvárak. A mi mostani végr váraink környékén, Szabolcsban stb. többnyire színmagyar nép lakik, de kulturábar, különösem a keletibb részeken többé-kevésbé elmaradt. Ezek kulturáját megetremten;, a nagyszámú analfabétizmust csökkenteni, a gazdasági jólétet reánevelő iskolákkal emelni: szükségeí> feladat. A mezőgazdasági stb. iskolákkal nernáflk az illető hely, de az egész végső réfi? megerősítését segítjük eló ! a kisugárzás és a környező népesség oda- I tódulása által. * [ Lelkesedést keltő végszavaiból csak ezt : »A török hódítás idején a [ vaiból csak ezt: »A török hódítás idején a j magyar nemzet tudta és érezte, hogy egész j léte és jövője a végvárak álltától és vesztétől függ...« Sapienti sat! — Kulturérzék fejlesztése nélkül nincs kultúrára áldozás, csak felpanaszolt garasoskodás és a haszontalanra prédálás. — «A REJTELMES LOVAGVÁR — A VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓBAN. A ra. kir. B. M. rendelete szerint előirt MENTŐSZEKRÉNY TELJESEN FELSZERELVE úgyszintén egyes alkatrészei is legolcsóbb árban kapható BLUMBERG JÓZSEF GUMMIÁRU, KÖTSZER ÉS KEZTYÜKÉSZITŐNÉL NYÍREGYHÁZÁN, RÓM KATH. PARÓCHIA 2320-1 — «A REJTELMES LOVAGVÁR A VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓBAN. A vármegye földbiríokossága értékes támogatást nyújt a munkára nevelésre irányuló akciónak. A közigazgatási bízottság köszönő irata Bleuer Jenő ibrányi birtokoshoz. Nyíregyháza,, junius 14. A Nyirvidék tudósítójától . . Szaí o'csvármeivében mindn g,o b hullámokat vet Benkő András tanfelügyelőnek a munkára való nevelés érdekében indított akciója. A kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén ujabb eredményekre mutatott rá,, amelyek különösen azért keltettek élénk f #tünést és elismerést,, mert nyilvánvaló, hogy a nagy* nemzeti célokat szolgáló akciót immár a legszélesebb körök felismerték és birtokosságunk tekintélyes része erkölcsi és anyagi téren egyaránt intenziven támogatja . Ennek az akciónak — jelentette a kir. tanfelügyelő — egyik felemelő résziele folyt le a napokban. Ibrány község ben, ahol az iskola a község köztudatának helyesebb kialakítása céljából ig> n szép és gazdag kiállítást rendezett. amelyet személyesen nyitottam meg. Ott volt az egész falu népe, még a tágas tantermek sem voltak képesek befogadni a szülők sokaságát. Az ablakokat is kinvitaltva az egész falu népéhez beszélhettem, öröm volt látni a szülők meleg érdeklődését, örömét, büszkeségét Az ott készített szalmakalapok százait osztolluk szét,.ugy, hogy Ibrányban minden szalmakalapot viselő ember a 'gyermekek által készített szalmakalapban jár. Készült sok szatyor, szalmacipő ós sok más hasznos dolog. — Mindezekhez ,a gyermekek az alomszalmát használták fel,, mert jobb szalma- ' JL £ ® r hoz nem jutottak. A kiállítás hatása alatt biztosították az iskolát, hogy használhatóbb zsupszalmával lesz ellátva. Bleuer Jenő ibrányi földbirtokos azon nal 100 kéve zsúpot ajánlott fel. A gazdák ajándékából 60 zsup gyűlt össze. — Szerencsés dolog,, hogy van a községnek oly;ui kiváló birtokosa,, mint Bleuer Jenő, aki már idáig egy milliót felülmúló adománnyal és sok más segítséggel tette lehetővé,. hogy az iskola munkásága meginduljon és kifejlődjék. Az ibrányi ünnepnek csak egy szomorú akkordja volt,, az elöljáróság vezető-, ségén ek tá vo 1 m ara dás a. A közigazgatási bizottság, amelynek asztalára a kir. tanfelügyelő a munkakiállilás anyagának sok szép darabját helyezte el, örömmel értesüli ,a nagyjelentőségű akció ujabb sikeréről és Bleuer Jenő földbirtokoshoz,, aki a munkát vezető tanítókat a saját költségén képeztette ki, egyhangú határozattal meleghangú köszönő iratot intézett. A közigazgatási bizottság az ibrányi elöljáróság mulasztásai pedig nagy megütközéssel tárgyalta és megfelelő útra terelte a szomorú esetet. Bejelentette a kir .tanfelügyelő azt is„ liogv Kótajban dr. Jármv Menyhért 250000, Reizmann Károlv 250000, KI ár József 200000, a képviselőtestület 200000, Groák László 100000. Eisch Lajos 50000 koronás adománnyal járult a munkára ne\elés céljaihoz . •s "5T ysr-jr <2í >r~ Jeg pusztított, saska fenyeget a vármegyében. Búzából jó, rozsból közepes termést várnak a gazdák. — Az öszi árpa elfagyott. — A meztelen csiga a yabot bántja. .Nyíregyháza, május 14. A Nyirvidék tudósítójától. Gyönyörű, szines nyárnak, kalászokat érlelő meleg napoknák örvendenek Szabolcs gazdái. Vasárnaponként a falju a szántóföldet, kerteket taksálja, mit mulat, mennyit ígér az idei vetés? Illetékes helyen a vármegye gazdasági állapotáról a következők.I mondották: A kedvező csapadékos i-lőjárásnagy mértékben fokozta a terméskilátások iránt, táplált reményünket, bár az elmúlt napokban elvonuló óriási jégzivatarok Szabolcs egyes részein is súlyos károkat okozlak. Igy több hehen károk mutatkoznak az őszi kalászosokban,, különösen pedig a szőlőültetvényekben. Erős,, kedvezőtlen szelek is voltak nem régen és ezek a rozs és búzatáblákban okoztak kárt. Általában a búza elég jó vármegyénkben. Szalmája elég magas, a kalászok hossznak és 1 izvásl mondhatjuk, hogy búzában jó termése lesz a szabolcsi gazdáknak. A rozs is sokat javult,, de ebben néhol rovarkárokat észlelhetünk, aminek a ritka, alacsony vetés a jeie. Rozsból a jelek szerint közepes termés várható , Az őszi árpa mindenütt kifagyott,, ahol megvan,, alacsony és ritka. A tavaszi árpán sokat javított az eső. A zab, amely már-már sárgulni kezdett a nagy szárazságban, a esapdékos napok után tetemesen megjavult. Sok helyt azonban a meztelen' csiga pusztítja a vetéstáblákat. A kapásokkal a szabolcsi gazdák meg vannak elégedve, csupán a répalábián mutatkoznak károk a répabogár miatt. — A legelők a megyében mindenütt üdék, frissek mióta az eső megfürösztötte a községek határát. A gyümölcskertek tulajdonosai panaszkodnak., hogy a fák rosszul virágzottak cs azt mondják, hogy a szilván kívül a gyümölcstermés gyenge lesz az idén. A hivatalos tényezőknek nem kis gondol okoz az olasz sáska gyors terjedése. A sáskajárás a dadái alsó járás községeinek határában mutatkozik. Tiszapolgár, Ti szabiid, Büdszentmihály. Tiszadada, Tiszadob a sáskajárás fenyegetett helyei. A vármegyei- gazdasági felügyelőség a vésze delem leküzdésére a helyszínen leszi meg intézkedéseit és rovarirtó kiküldését kérte. A birtokpolitikái lörvénv végrehajtása állandóan folyik Szabolcsban éspedig most már a birloknovella alapján. <A bőven carnaubás, terpentlndus a békebelinél Is jobb minőségben készülő kiváló tisztító és koazervilo hatással bíró cipőáréra. BENES TESTVÉREK VEGYÉSZETI GYÁR R.-T. GYŐR. agy ingatlan forgalmi irodája Róxsa-Ti. 2, alatt.