Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-12 / 133. szám

1924. junius 15. J&immiK 9 3 jenek. Ezek a szatirikus elmék nem ismerik a természel szépségét, az ördögbiblia az örömük nviri vinkó mellett a szobában mulatnak,, nem elég müveit lelkűek ahhoz, hogy lássák azt, ami igazán szép, Lehel szép egy terem,, mint ahogy ez a terem is szép,. utca, park, de semmisem múlja fölül a természet szépségét. Tegnap,, amikor a vonaton a Nyírségre jöttünk,, mélyen beszívtuk az üde levegőt, Budapest kormos házai ju tán gyönyörködtünk az érő kalászokban, a virágokban, az alföldi tájak szinragvogásában,, van-e mindennél szebb? Mondhatja valaki,, hogy ennek a világcsavargónak spleenje van,, hogy az, aki látta az Egyesült Államok nagyszerűségeit,, a Spitzbergákat, a sarki jégvidéket, a Himaláját, hogy mondhatja szebbnek az Alföldet. Pedig" ugy van. Nagyszerűek az Alpesek,. az örökös hóval borított bércek, de nem szeretnék közöttük lakni. Az idő zord,, komor, a kék ég ritka, a mirgas csúcsok, ahová a madár se repül,, nyomasztóak, elkedvetlenitőek, törpeségünket juttatják eszünkbe . A gmundeni tó déli partján találkoztam egy postalisztviselővel, aki ott lakott. Gyönyörű kép, nagyszerű kilátás, szebb helyre postahivatalt nem is képzelhetünk, előtte a gmundeni tó zafirlükre, körötte valóságos színpadi pompa. Rámnézett és az ördögöt emlegette. Én bécsi vagyok, az asperni síkság ege,, aranyló rónája kelt nekem, nem ez az átkozott szikla, esős, ködös ég. Én is éreztem ezt., mikor ott álltam az észak-kínai alpok csúcsán, körül tekintettem, hiányt éreztem, hiányzott a Balaton, az unalmas, kopár dombsorokban semmi gyönyörűséget nem talállani. Visszavágytam onnan is ide a buzavirágos, pipacsos magyar tájakra, ahol olyan gyönyörű az ég kék színe s ha fölmegyünk egy kunhalomra páratlan nagyszerű kilátásunk van. ' Az Alföld szípsége Az Alföld szépsége azonban kibaszna, latlan,. mert mély lelki kuliura kell megértéséhez. A mi festőink festenek szemetet, női aktokat, amelyek hullák, rothadó tetemek, de nem festik az Alföldet'. Kolozsváron festettem ötven tájképtipust, hogy bemutassam hallgatóimnak a lanvát, a szikes, szőlővel fedett stb. alföldi tájrészletekel. Valóságos népvándorlás volt a képekhez, amelyekről a festők elismerték, hogy ha kidolgozásuk nem művészi is,, de felvilágosítanak arról, hogy mily sok szépség vair az Alföldön. Ezt a szépséget fel kell fedezni. A hegyvidéki tájban sokszor egyhangúság,, zordonság van. A kilátások szépek,, de a flóra egyhangú, mig az Alföldön, különösen nedves nyári napok után gazdag változatosság van. A német könyvek steppének képzelik a magvar Alföldet, ahol .villogó szemű csikósok tanyáznak, ez visszhangzik itthon is, itt is ilyennek gondolja,, aki nem ismeri. Pedig van-e gazdagabb tájszépség az Alföld szép-, ségeinél. Nem tudtam megválni az Érmellék. a Bodrog-köz egy-egy pontj nincs kertész, aki pompásabban rendezné el a virágokat, mint itt a szabad természel. Van-e szebb folyó,, mini a Tisza, a melynek parti lombjai a babokig hajolnak s mögöttük a rejtelmes élet vár. a vizén tündéri szép tükrözése a parti fáknak. Látták-e a csodás morotvákat, a tiszaújlaki Villogóst. Egy költőnk van, aki huta az Alföld szépségeit,, a legnagyobb lángelme: Petőfi. Az Alföld kultuszát ápolnunk kell nekünk,, természetbarátoknak s azok., akik nem a korcsma világában találják örömüket,, csatlakozzanak hozzánk, kiművelni azt a lelki nemességet,, amely az messze fölötte áll minden nációnak, a lélek képes erre, a magyar lélek sajátosan messz efölötte állt minden nációnak, a magyar lélekben több a poézis, a lelki nemesség, mint bármely nemzet fiáiban. Rengeni fognak a Kárpátok bérc ti. Cholnoky Jenő szellemesen csoportosított történelmi példákkal igazolja a magyar lélek lovagiasságát,, kultura iránt való fogékonyságát,, azután a turistákat, mint testei-leiket harmonikusan nevelő nemes sportot méltatja. A turisztikának óriási szuggeráló hatása van. Nagy nemzeti gondolattal,, lelki nemességgel szuggeráljunk, mig az ország felkel és rengeni fognak a Kárpátok bércei!! Azért kell alakitanunk osztályokat is,, amelyeken át a tömegekbe szuggeráljuk az ép lestben £p lélek gondolatát,, az igazi hazafiságot. A mi turisláskodásunknak csak kezdete az Alföld — fejezte be lelkesítő beszédét Cholnoky — olt végződik a Kárpálokon és a Karszt-ón* ahová levisszük a magyar zászlót Fiúméba!! (Hosszan tarló lelkes taps és éljenzés.) Megválasztják a tisztikart Cholnoky Jenő dr .beszédéért dr. Bencs Kálmán elnök köszönetet mond, majd Málrav Gyula beszámol az előkészítő biztotság munkájának eredményéről. A Nyírségi Osztályba 170 tag jelentkezeti. Az uj osztály neve A Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztálya lesz. Az osztály alapszabályai ugyanazok,, mint a központéi. Az ügyrendet á választmány fogja kidolgozni. Mátray Gyula köszönetet mond az előkészítő bizoLlság nevében Cholnoky Jenőnek, Mikecz István alispánnak, dr. Bencs Kálmán polgármesternek s kéri az Osztály uj vezetőit, hogy fejlesszék tovább a nemes ügyet. Ne feledjék — mondotta — hogy a turista a hazaszeretetnek is pionírja. Fényt, derűt azokra, akik apró zászlóinkat napsugár elé viszik. A közgyűlés az osztály megalakulása után a tisztikart választja meg. A Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztályának Elszállásoló bizottságokat szerveznek a szeptemberi vendégek elhelyezése céljából. Beszámoló a jubiláris kiállításról. tisztikara a következőképpen alakult : Diszelnökök: dr. Cholnoky Jenő egy.tanár, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormány főtanácsos, polgármester. — Elnök: dr. Sasi Szabó László ügyvéd; Ügyv. alelnök: Maurer Károly m. kir. jegyintézeti felügyelő; Titkár: Mátray Gyula takarékpénztári h. igazgató; Jegyző: Simák Endre takarékpénztári főkönyvelő; Pénztáros: Galgöczy Barna hitelszövetkezeti könyvelő; Ügyész: dr. Hubay Balázs ügyvéd; Mérnök: Nemes Sándor nyűg. máv. felügyelő; Orvos: dr. Fábry Gábor urad. orvos; Háznagy: Oberlánder Gusztáv. Választmány: Artner Árpád p. ü. lisztviselő„ Baruch Artúr kereskedő, Ferenczí József könyvkereskedő,, Filcsik Pál Hangya kirendeltségi főtisztviselő, Gergelyffy Anna tisztviselőnő,. Kardos István városi kulturtanácsnok,. Kovács Pál takarékpénztári igazgató,. Margócsy "Emil felsőkor, isk. igazgató,, Reguezky Ilona leányg. tanárnő, Szobor Pál városi főjegyző, Sefcsik Piroska tanítónő,. Takách Miklós nyűg. főerdőtanácsos, Téger Béla tanár, újságíró, dr. Walter Géza pénzügyi titkár. A tisztikar megválasztás aulán Zulior István egyesületi jegyző nagy hatást keitőn adta elő Alföldön c. szép költeményét, amelyet tegnapi számunkban közöltünk. Tury József a Borsod-Bükki osztály elnöke lelkes visszhangot keltő beszédben üdvözli a szomszéd nyírségi osztályt és testvéri szövetségre hívja fel. Dr. Bencs Kálmán meleg szavakban fogadja el a testvéri kézfogást, majd ezzel a fohászszal zárja be az alakuló gyűlést: Vajha a Turista Egyesület vándorgyűlése a jövő évben Brassón,. Zsolnán, a Kárpátok egyik szép városában tarthatnók. Isten áldását kéri az egyesület működésére. I Földes Imre irta, Vajda László irta filmre A KURUZSLÓT. Nyíregyháza, junius 11. A Nyirvidék tudósítójától. Lázas munkában telt el az a két hét, mely legutolsó beszámolónk óta elmúlt. A fővárosi s a vidéki lapok tudósításokat közöltek a kiállításról, s oly nagy érdeklődés mutatkozott Nyíregyháza jubiláris ünnepségei iránt, hogy a kiállítás vezetősége a kereskedelmi minisztertől az ideutazók részére kedvezményes utazás biztosítását kérte, s minden remény megvan arra, hogy a kérést teljesíteni is fogják. A közel napok legfontosabb kérdése az elszállásolás nehéz ügyének megoldása lesz. Egy elszállásolási bizottságot szerveznek, melynek keretébe bevonják a tanítóságot és a katonaságot is. Az elszállásolás háromféle lesz. Lesznek bizonyára igen sokan akik az ideérkező illusztris vendégek részére 1—1 éjjelre szállást biztosítanak. De össze fogják írni azokat is, akik a kiállítás alatt bútorozott szobájukat vagy lakásuk egy részét az idesereglő vendégek részére pénzért fogják átengedni. Ezek részére lesz egy ingyenes lakásközvetités. S harmadszor az iskolákban rendeznek be tömeg-szállásokat, melyeket szintén pénzért bocsájtanak főleg a' küldöttségek, s a gyűlések résztvevői számára. Oly lelkes férfiak foglalnak helyet majd az elszállásolási bizottságban, hogy reméljük, ez a nehéz kérdés is kedvezően fog megoldást nyerni. Tartsunk szemlét a kiállítás szakcsoportjain. A kulturális és iskolaügyi csoportban e napokban mennek széjjel a kérdő-ívek, amelyek kitöltése Nyíregyháza város kulturális fejlődését megvilágító grafikononhoz szükségesek. Az iskolák nagyban gyűjtik az anyagot még a tanév befejezése előtt a kiállítás számára. Összeszedik a legszebb kézi munkákat, rajzokat, szlőjdmunkákat. A.művészeti csoport lelkes elnöke, Imre János is megkezdte a munkát, oly kiváló művészgárda csoportosul körülötte, s oly nagy művészi anyag áll itt rendelkezésre, hogy munkájuk nem lesz nehéz. Az egészségügyi csoportnál jelentkezett az Országos Stefánia Szövetség, melynek Nyíregyházán is virágzó anya- és csecsemővédő intézete van, hogy részt kíván venni a kiállításon. A kereskedők csoportjában í$ nagy az élénkség. A budapesti áru- és mintavásárra sokan mentek fel s az ott tapasztaltakat is felhasználják arra, hogy az ő kiállításuk nagyon szép legyen. j A háziipari és női kézimunka csoportban serény munka folyik. E héten a Mansz tartott gyűlést, melyen megbeszélték a szeptember 18-án, a kiállítás tartama alatt rendezenKelemen Károly uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uriszabóságát, Rorsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit és Lichtmann cipöujdonságait a legszolidabb napi árak mellett