Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-11 / 132. szám

2 jtöiflJíIŰÉK. 1924. junius 11. A tisztulás felé. A francia parlament egyik utóbbi ülé­sén, amelyet a lapok nagy ülésnek neveznek a korelnök viharosan megtapsolt beszédet mondott, amely beszédnek egy maész és ér­zelmes mondata, volt: »Ugylátszik — mon­dotta patetikusan az agg korelnök — fran­cia nép nagytöbbsége világosan kifejezést adott szándékának, hogy bal felé akar ha­ladni, de reméljük, hogy ez az iránv balra annyi, mint a sziv felé, az élet felé«. Egy nemzet életében valóban nagyjelentőségű hogy mily irányt választ: jobbra, avagy bal<ra halad. Ellentétek ezek, de a kettő kö­zött is marad még egy ut, az érzelmekkel nem felékesített, reális középút. A magyar nemzet évek óta nagy válasz előtt áll : me­lyikre lépjen ? Gróf Bethlen István minisz­terelnök régóta, reflektorszerüen rávilágított a magyar nemzet számára leghasznosabb s leginkább követendő irányra s ezt a szélső­ségektől mentes középutban jelölte meg. Ugyanez a felfogás bontotta ki zászlaját a napokban Budán, a gyűlölet politikája ellen s ezen a zászlón az egysgées polgári front tartalmas jelszava volt olvasható. Ehhez a jelszóhoz maga a miniszterelnök adta meg a magyarázatokat. Az elközelgő időkben nagy harc fog indulni a fővárosért s ennek a harcnak a kimenetele nem érdektelen a vi­dékre nézve sem, mert sajnos, nálunk még a politika is a főváros falai közé van koncent­rálva. Ami a fővárosban történik, annak a hulláma a vidék legelrejtettebb zugában is érezhető, éppen ezért érthető az a nagy ér­deklődés, amivel a vidéki polgárság kiséri a fővárosi választások ügyét. A miniszterel­nök a Budai Társaskör ünnepi vacsoráján most már teljes nyíltsággal rávilágított arra, hogy mikép akarja á főváros politikájában az egységes polgári frontot megteremteni. Az ő irányjelölései teljes mértékben kielégítik azt a higgadt polgári felfogást, amelyik végle­gesen száműzni kívánja egész társadalmi életünkből a gyűlöletet s helyette jogos örö­kébe visszaállítani a szeretetet és a keresz­tényi megbocsájtás poliíikáát. Ezek az iiány­elvek nem követelnek uj, gyökeres pártalaki­tást, amit az egységes polgári front sem akar szolgálni, mert mindenki, aki a polgárság érdekeiért közös harcvonatlba akar lépni, máskülönben megmaradhat a maga pártke­retein belül, de igenis szükséges, hogy eze­ken a kereteken keresztül találkozzanak a polgári békejobbok, mert ellenkező esetben a főváros irányítása a radikális és szociál­demokrata politika hatalmába kerül. Mi sem természetesebb, hogy a miniszterelnök a polgári front megteremtésekor egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ezekkel a szélsőséges elemekkel is kooperáljon. Az internacionaliz­mus és a radikalizmus híveit egyenesen ki keli zárni az egységes polgári frontból, de minden higgadt és alkotni kivánó polgárt pástra, felekezetre, társadalmi osztályra való tekintet nélkül egyesíteni kell s ezt fogja szolgálni az egységes polgári front. Az in­ternacionalizmussal ily módon való szembe­helyezkedés nem jelenti azt, hogy az egysé­ges polgári front a munkásosztály ellen akar állást foglalni. A munkásság ép oly édes testvérünk, mint amennyire más polgártár­sunk, de a legélesebben harcolnunk kell az ellen a politikai párt ellen, amelyik csak egy osztálynak az érdekeit képviseli. — LEGSZEBB MENYASSZONYI, úgy­szintén gyermek- és hölgy-fényképek ízléses kivitelben és olcsón készülnek CSÉPÁNY műtermében, Bessenyei-tér 7. sz. — Útlevél­hez képek 3 óra alatt készülnek: 1542-? — Tisztviselőknek férfi öltönyöket a legdivatosabb szabásban készítünk 250000 Iv-ért jótállás mellett. Gólya Áruház Zöldség-tér 8. Geduly Henrik püspök a Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége pozsonyi konferenciáján. A konferencián beigazolást nyert a csehszlovák területen élő magyar és német kisebbség számos sérelme. — Renegátok voltak a magyarság leg­hevesebb támadói. — A lakosság mindjobban elfordul eddigi vezéreitől. Nyíregyháza,, junius 10. A Nyirvidék tudósítójáról. A Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Vi­lágszövetsége két év óta fáradozik azon,, hogy amit a szigorú békeszerződésekkel a hatalmasságok elrontottak,, azt ők a tár­gyilagosabb, több szeretetei és megértést munkáló konferenciák révén,, ha nem is teljes mértékben,, de valamikép helyre­hozzák. Az elszakított magyar területek nemzeti kisebbségeinek kérdését ezelőtt egy évvel Újvidéken kezdték vizsgálat tár­gyává tenni. Tanácskozásait később Buda­pesten folytatta a Világszövetség,, ez évben pedig junius 1—3 napjain Pozsonyban tar­tott konferenciát s ezdi a konferencián főként azok a sérelmek kerültek megvita­tás alá,, melyek a Csehszlovákiába kebe­lezett magyarság és németség részérőt hangzottak el egyházi és iskolai szem­pontból. A konferencián jelen voltak az an­golok részéről Syr Willouby Diokimon és a városunkban is megfordult Dr. J. Rainsay elnök és titkár. Magyar részről részt vettek a tanácskozáson Geduly Hen­rik ev. dr. Ravasz László rtf. püspökök, dr. Révész Imre ref. püspökhelyettes,, Br. Kaas Albert az ev. Luther Szövetség orsz. elnöke,, Dr. Iloér Elek egyházkerületi fő­gondnok,. dr. Rásó Lajos egyetemes fő­ügyész. A csehszlovák ev. egyház részé­ről Zoch Sámuel püspök,, az ottani ref. egyház részéről Balogh Elemér és dr. Bertók Béla püspökök,, baji Patay György egyházmegyei főgondnok,. a politikai ha­tóság képviseletében dr. Bella Metód po­pozsonyi zsupán — az osztrák ev. egyház részéről Spandau és Baver superintendeai­sek, dr. Beeth egyetemi tanár, a ref. egy­ház részéről Zwermann esperes,, a cseh­szlovák református egyházi szlovák ki­sebbség részéről Stunda J. miniszteri refe­rens,, továbbá dr. Vanovits János egyete­mes felügyelő,, az ottani német kisebbség képviseletében dr. Schmidt K. J. esperes és dr. Javornitzky János nemzetgyűlési képviselő s ezenkívül még vagy 25—30 érdeklődő vett részt a tanácskozásokon. A tanácskozás tárgya az Utódállamok területén élő nemzetiségek egyházi és is­kolai viszonyai, illetve ezeknek a békeszer­ződések szellemében való rendezése volt. Elnökül dr. Zsivka János prágai egye­temi tanárt választották. A tanácskozás há­rom napig tartott,, melyet a pozsonyi ev. nagytemplomban tartott is lenti sztélét elő­zött meg. Az istentisztelet végeztével a kü­lönböző nemzetek egyházai részéről hang­zottak el az üdvözlések. Isterftisztelet es üdvözlések végeztével kezdték meg a ta­nácskozásokat, melyeken tolmács segilsé­gével cserélték ki a résztvevők gondolatai­kat. Első nap közebéd is volt a Hotel Savoy termében. Ami a tanácskozás anyagát illeti,, egy szóba lehetne foglalni: sérelmek s ezek­nek megvilágítása,, a kibontakozásra való rávilágítás képezték '^konferencia mun­káját. Minden részről,, még csehszlovák részről is — legalább színleg — kínos megbotránkozást keltett egy pár renegát­nak a viselkedése, igy többek között Hrdlicska volt tótkomlósi ev. lelkész fel­szólalása, aki jelenleg pozsonyi vallásta­nár és aki nem átallotta a magyarországi ev. egyházat a világ legsoviniszlább egy­házának nevezni ^s kétségbevonni az egy­ház törvényszékcinek igaazságos Ítélkezé­sét. Ezekre a vádakra méltó visszhangot kapott Geduly Henrik tárgyilagos felszó­lalásában, ugy, hogy ennek hatása alatt maga a csehszlovák egyház egyetemes fél­ügyelője, dr. Vanovits János a konferen­cia célja szempontjából helytelennek és j meg nem engedhetőnek nyilvánította Hrdlicska felszólalását, amely különben egy egész délelőttől lefoglalt. Nem kisebb megütközést kellett a másik renegátnak, Stunda ref. miniszteri referensnek beszé­de,, aki viszont a szlovák ref. egyház sé­relmes helyzetének okául magának az ot­tani reformátusság vezetőségének a maga­tartását állította oda. A csehszlovákok szónokait és egész magatartását formailag a legszívesebb ud­variasság,, lényegben azonban a saját nem­zetiségi céljaik és érdekeik szempontjá­ból intranzigens egyoldalúság jellemezte s mint házigazdáknak gondjuk volt reá, hogv a programúi akként legyen összeál­lítva,, hogy az őket érintő kínos kérdések tárgyalására minél rövidebb időt lehessen szentelni. Ezzel kapcsolatosan említhet­jük meg azt, hogy mikor a magyar küldöt­tek vasárnap délelőtt hajón Pozsonyba érkeztek, akkorára az angolok és csehszlo­vákok Boér Elek főgondnok vezetése mel­lett már meglátogatták azokat a helyeket, ahonnan a legsúlyosabb igazságtalanságok halmaza hangzott a konferencia felé. — (Somorja, Komárom, Léva. Losonc, Kas­sa stb.) A beigazolt sérelmek sorozatából a következő Pontosabbak emelkedtek ki: A magyarság és németség leikészeinek és ta­nítóinak kiutasítása,, a Téiekezeti iskolák államosiátása és elszlovákositása,. az ál­lamsegélyek igen késedelmes folyósítása, sőt visszatartása, az állampolgárság és il­letőség szempontjából történő visszaélé­sek,, a kérvények, panaszok, felebbezések késedelmes elintézése,, a magyar papi és tanítói succrescentia nevelésének lehetet­len volta és a határok elzárása a Magyar­országon képzett lelkészek és tanítók elől. a ruszinszkói református egyházkerület alakulásának el nem ismerése,, a szlovák nyelvnek az elemi iskolákban való erö­szakolás^a színtiszta magyar és német vidé­keken is s még sok más egyes iskolákat és gyülekezeteket ért jogsérelem. ' Beigazolódott, hogy az ellen az at­moszféra ellen, amely mindenütt rémeket lát,, a csehszlovák egyháznak csak kellő önfegye]mezessel,, a békeszerződések áltat biztosított kisebbségi jogvédelem teljes tiszteletben tartásával lehet küzdeni és hogy a csehszlovák állam és egyház isko­lapolitikája, amellyel az állam a saját költségén gondoskodik a kisebbségek isko­láinak a fenntartásáról,, de persze ó szabja meg az oktatás nyelvét és irányát a maga céljai szerint,, látszólag liberális ugyan,, de teljesen liberális csak akkor lesz, ha az egyházak autonómiája e téren is a legteljesebb mértékben érvényesül és az egész vonalon visszaállíttatnak az ál­lamsegéllyel fenntartott felekezeti isko­lák. Éppen igy nem feladata — amint azt Ravasz László püspök igen szépen fej­tette ki — sem ennek a konferenciának, sem az egyes államoknak, vagy egyházak­nak,, hogy a más nemzetiségbe felszivot­tak nevében az átalakulási folyamatot megakasztani és bennük a régi nemzetiségi Kelemen Károly uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uri­szabőságát. Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit ^^j ^ O chtr nann cipő ujdonság ait ^ aleg ^ napi árak mellett

Next

/
Thumbnails
Contents