Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-11 / 132. szám

2 jtöiflJíIŰÉK. 1924. junius 11. A tisztulás felé. A francia parlament egyik utóbbi ülésén, amelyet a lapok nagy ülésnek neveznek a korelnök viharosan megtapsolt beszédet mondott, amely beszédnek egy maész és érzelmes mondata, volt: »Ugylátszik — mondotta patetikusan az agg korelnök — francia nép nagytöbbsége világosan kifejezést adott szándékának, hogy bal felé akar haladni, de reméljük, hogy ez az iránv balra annyi, mint a sziv felé, az élet felé«. Egy nemzet életében valóban nagyjelentőségű hogy mily irányt választ: jobbra, avagy bal<ra halad. Ellentétek ezek, de a kettő között is marad még egy ut, az érzelmekkel nem felékesített, reális középút. A magyar nemzet évek óta nagy válasz előtt áll : melyikre lépjen ? Gróf Bethlen István miniszterelnök régóta, reflektorszerüen rávilágított a magyar nemzet számára leghasznosabb s leginkább követendő irányra s ezt a szélsőségektől mentes középutban jelölte meg. Ugyanez a felfogás bontotta ki zászlaját a napokban Budán, a gyűlölet politikája ellen s ezen a zászlón az egysgées polgári front tartalmas jelszava volt olvasható. Ehhez a jelszóhoz maga a miniszterelnök adta meg a magyarázatokat. Az elközelgő időkben nagy harc fog indulni a fővárosért s ennek a harcnak a kimenetele nem érdektelen a vidékre nézve sem, mert sajnos, nálunk még a politika is a főváros falai közé van koncentrálva. Ami a fővárosban történik, annak a hulláma a vidék legelrejtettebb zugában is érezhető, éppen ezért érthető az a nagy érdeklődés, amivel a vidéki polgárság kiséri a fővárosi választások ügyét. A miniszterelnök a Budai Társaskör ünnepi vacsoráján most már teljes nyíltsággal rávilágított arra, hogy mikép akarja á főváros politikájában az egységes polgári frontot megteremteni. Az ő irányjelölései teljes mértékben kielégítik azt a higgadt polgári felfogást, amelyik véglegesen száműzni kívánja egész társadalmi életünkből a gyűlöletet s helyette jogos örökébe visszaállítani a szeretetet és a keresztényi megbocsájtás poliíikáát. Ezek az iiányelvek nem követelnek uj, gyökeres pártalakitást, amit az egységes polgári front sem akar szolgálni, mert mindenki, aki a polgárság érdekeiért közös harcvonatlba akar lépni, máskülönben megmaradhat a maga pártkeretein belül, de igenis szükséges, hogy ezeken a kereteken keresztül találkozzanak a polgári békejobbok, mert ellenkező esetben a főváros irányítása a radikális és szociáldemokrata politika hatalmába kerül. Mi sem természetesebb, hogy a miniszterelnök a polgári front megteremtésekor egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ezekkel a szélsőséges elemekkel is kooperáljon. Az internacionalizmus és a radikalizmus híveit egyenesen ki keli zárni az egységes polgári frontból, de minden higgadt és alkotni kivánó polgárt pástra, felekezetre, társadalmi osztályra való tekintet nélkül egyesíteni kell s ezt fogja szolgálni az egységes polgári front. Az internacionalizmussal ily módon való szembehelyezkedés nem jelenti azt, hogy az egységes polgári front a munkásosztály ellen akar állást foglalni. A munkásság ép oly édes testvérünk, mint amennyire más polgártársunk, de a legélesebben harcolnunk kell az ellen a politikai párt ellen, amelyik csak egy osztálynak az érdekeit képviseli. — LEGSZEBB MENYASSZONYI, úgyszintén gyermek- és hölgy-fényképek ízléses kivitelben és olcsón készülnek CSÉPÁNY műtermében, Bessenyei-tér 7. sz. — Útlevélhez képek 3 óra alatt készülnek: 1542-? — Tisztviselőknek férfi öltönyöket a legdivatosabb szabásban készítünk 250000 Iv-ért jótállás mellett. Gólya Áruház Zöldség-tér 8. Geduly Henrik püspök a Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége pozsonyi konferenciáján. A konferencián beigazolást nyert a csehszlovák területen élő magyar és német kisebbség számos sérelme. — Renegátok voltak a magyarság leghevesebb támadói. — A lakosság mindjobban elfordul eddigi vezéreitől. Nyíregyháza,, junius 10. A Nyirvidék tudósítójáról. A Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége két év óta fáradozik azon,, hogy amit a szigorú békeszerződésekkel a hatalmasságok elrontottak,, azt ők a tárgyilagosabb, több szeretetei és megértést munkáló konferenciák révén,, ha nem is teljes mértékben,, de valamikép helyrehozzák. Az elszakított magyar területek nemzeti kisebbségeinek kérdését ezelőtt egy évvel Újvidéken kezdték vizsgálat tárgyává tenni. Tanácskozásait később Budapesten folytatta a Világszövetség,, ez évben pedig junius 1—3 napjain Pozsonyban tartott konferenciát s ezdi a konferencián főként azok a sérelmek kerültek megvitatás alá,, melyek a Csehszlovákiába kebelezett magyarság és németség részérőt hangzottak el egyházi és iskolai szempontból. A konferencián jelen voltak az angolok részéről Syr Willouby Diokimon és a városunkban is megfordult Dr. J. Rainsay elnök és titkár. Magyar részről részt vettek a tanácskozáson Geduly Henrik ev. dr. Ravasz László rtf. püspökök, dr. Révész Imre ref. püspökhelyettes,, Br. Kaas Albert az ev. Luther Szövetség orsz. elnöke,, Dr. Iloér Elek egyházkerületi főgondnok,. dr. Rásó Lajos egyetemes főügyész. A csehszlovák ev. egyház részéről Zoch Sámuel püspök,, az ottani ref. egyház részéről Balogh Elemér és dr. Bertók Béla püspökök,, baji Patay György egyházmegyei főgondnok,. a politikai hatóság képviseletében dr. Bella Metód popozsonyi zsupán — az osztrák ev. egyház részéről Spandau és Baver superintendeaisek, dr. Beeth egyetemi tanár, a ref. egyház részéről Zwermann esperes,, a csehszlovák református egyházi szlovák kisebbség részéről Stunda J. miniszteri referens,, továbbá dr. Vanovits János egyetemes felügyelő,, az ottani német kisebbség képviseletében dr. Schmidt K. J. esperes és dr. Javornitzky János nemzetgyűlési képviselő s ezenkívül még vagy 25—30 érdeklődő vett részt a tanácskozásokon. A tanácskozás tárgya az Utódállamok területén élő nemzetiségek egyházi és iskolai viszonyai, illetve ezeknek a békeszerződések szellemében való rendezése volt. Elnökül dr. Zsivka János prágai egyetemi tanárt választották. A tanácskozás három napig tartott,, melyet a pozsonyi ev. nagytemplomban tartott is lenti sztélét előzött meg. Az istentisztelet végeztével a különböző nemzetek egyházai részéről hangzottak el az üdvözlések. Isterftisztelet es üdvözlések végeztével kezdték meg a tanácskozásokat, melyeken tolmács segilségével cserélték ki a résztvevők gondolataikat. Első nap közebéd is volt a Hotel Savoy termében. Ami a tanácskozás anyagát illeti,, egy szóba lehetne foglalni: sérelmek s ezeknek megvilágítása,, a kibontakozásra való rávilágítás képezték '^konferencia munkáját. Minden részről,, még csehszlovák részről is — legalább színleg — kínos megbotránkozást keltett egy pár renegátnak a viselkedése, igy többek között Hrdlicska volt tótkomlósi ev. lelkész felszólalása, aki jelenleg pozsonyi vallástanár és aki nem átallotta a magyarországi ev. egyházat a világ legsoviniszlább egyházának nevezni ^s kétségbevonni az egyház törvényszékcinek igaazságos Ítélkezését. Ezekre a vádakra méltó visszhangot kapott Geduly Henrik tárgyilagos felszólalásában, ugy, hogy ennek hatása alatt maga a csehszlovák egyház egyetemes félügyelője, dr. Vanovits János a konferencia célja szempontjából helytelennek és j meg nem engedhetőnek nyilvánította Hrdlicska felszólalását, amely különben egy egész délelőttől lefoglalt. Nem kisebb megütközést kellett a másik renegátnak, Stunda ref. miniszteri referensnek beszéde,, aki viszont a szlovák ref. egyház sérelmes helyzetének okául magának az ottani reformátusság vezetőségének a magatartását állította oda. A csehszlovákok szónokait és egész magatartását formailag a legszívesebb udvariasság,, lényegben azonban a saját nemzetiségi céljaik és érdekeik szempontjából intranzigens egyoldalúság jellemezte s mint házigazdáknak gondjuk volt reá, hogv a programúi akként legyen összeállítva,, hogy az őket érintő kínos kérdések tárgyalására minél rövidebb időt lehessen szentelni. Ezzel kapcsolatosan említhetjük meg azt, hogy mikor a magyar küldöttek vasárnap délelőtt hajón Pozsonyba érkeztek, akkorára az angolok és csehszlovákok Boér Elek főgondnok vezetése mellett már meglátogatták azokat a helyeket, ahonnan a legsúlyosabb igazságtalanságok halmaza hangzott a konferencia felé. — (Somorja, Komárom, Léva. Losonc, Kassa stb.) A beigazolt sérelmek sorozatából a következő Pontosabbak emelkedtek ki: A magyarság és németség leikészeinek és tanítóinak kiutasítása,, a Téiekezeti iskolák államosiátása és elszlovákositása,. az államsegélyek igen késedelmes folyósítása, sőt visszatartása, az állampolgárság és illetőség szempontjából történő visszaélések,, a kérvények, panaszok, felebbezések késedelmes elintézése,, a magyar papi és tanítói succrescentia nevelésének lehetetlen volta és a határok elzárása a Magyarországon képzett lelkészek és tanítók elől. a ruszinszkói református egyházkerület alakulásának el nem ismerése,, a szlovák nyelvnek az elemi iskolákban való eröszakolás^a színtiszta magyar és német vidékeken is s még sok más egyes iskolákat és gyülekezeteket ért jogsérelem. ' Beigazolódott, hogy az ellen az atmoszféra ellen, amely mindenütt rémeket lát,, a csehszlovák egyháznak csak kellő önfegye]mezessel,, a békeszerződések áltat biztosított kisebbségi jogvédelem teljes tiszteletben tartásával lehet küzdeni és hogy a csehszlovák állam és egyház iskolapolitikája, amellyel az állam a saját költségén gondoskodik a kisebbségek iskoláinak a fenntartásáról,, de persze ó szabja meg az oktatás nyelvét és irányát a maga céljai szerint,, látszólag liberális ugyan,, de teljesen liberális csak akkor lesz, ha az egyházak autonómiája e téren is a legteljesebb mértékben érvényesül és az egész vonalon visszaállíttatnak az államsegéllyel fenntartott felekezeti iskolák. Éppen igy nem feladata — amint azt Ravasz László püspök igen szépen fejtette ki — sem ennek a konferenciának, sem az egyes államoknak, vagy egyházaknak,, hogy a más nemzetiségbe felszivottak nevében az átalakulási folyamatot megakasztani és bennük a régi nemzetiségi Kelemen Károly uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uriszabőságát. Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit ^^j

^ O

chtr

nann cipő

ujdonság

ait

^

aleg

^ napi árak mellett