Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-07 / 130. szám

2 J&imwiK . 1924. junius 7. Levél Amerikából. Irta : Birtha József f képviselő, kormánybiztos Philadelphia, Pa 1924. máj. 22 Amerika harmadik nagy világvárosából írom e sorokat. Első legnagyobb város New­York: 5.621,151 lakossal; második Chikágó 2.701,705 lakossal; harmadik Philadelphia 1.823.158 lakossal. A három városnak két­millóval (több lakosa van, mint a jelenlegi Magyarországnak. Mennyivel több vagyona gyára, autója, összehalmozódott kincse lehet, azt megmondani embe*fia alig volna képes. Rettenetes felhalmozódása van itt minden­nek, óriási összekavarodása népeknek nem­ieteknek. Nyolcvan—száz százalékát e vá­rosoknak európai nép alkotja; legkevesebb a benszülött amerikai. Fajra nézve talán a lengyel a legtöbb, aztán az olasz, német, tót, magyar. Nagy számban élnek ezekből a népekből való emberek, kiknek legnagyobb része azonban már átvedlett, amerikai lett, mert ezek értenek hozzá miképp kell ameri­kaivá változtatni az embereket. Nem korbá­csolják itt az embereket, nem üldözik itt nyelvében a különböző fajokat, mint az oláhok és más nációk ; mégis átvedlik las­sankint mindenki és amerikaivá lett testben lélekben egyaránt. Erőszakkal nem lehet semmire menni; az akció reakciót szül. Az erőszakos politika megboszulja magát. Így van ez minden té«en keserűen (tapasztalja ezt Amerika az úgy­nevezett »száraz törvénnyek is. Tüzzel-vas­sal keresztül akarja az állam hajtani a szesz­tilalmat; nem megyen. Soha annyi italt nem fogyasztottak Amerikában, mint ma a legszi­gorúbb prohibitió napjaiban. Soha annyi kó­tyagos embert nem láttam, mint ma Ameriká­ban a »kék töi vény« behozatala óta. Minde t, »schap«, borbélyüzlet, drogéria, patika, hen­tes, fűszeres pálinkát mér, elad ; a rendőrei részegebbek mint valaha, mert minden sar­kon módjukban van egy kis »hallgatót« be­venni, hogy ők is hozzájáruljanak a prohi­bitió kijátszásához. Nincs az a magánház, hol bort ne csinálnának, pálinkát, sört ne főznének. Nem jutottam még olyan házba, hol borral, pálinkával ne kínáltak volna a prohibitió nagyobb dicsőségére. Van is te­mérdek részeg; a komisz főzésű pálinkától el- és megbolondult atyafi, ugy hogy azt mondják, ha ez igy fokozódik, Amenaka népe fele őrült lesz a nyers, komisz, tisztátalan, mérgező hatású pálinkától. Amerika mindez­zel ugylátszik nem törődik egyelőre; fő itt a törvény végrehajtása, legalább is látszó­lagos, erőszakos betartása. De nem minden törvény alkalmazásánál ilyen szigorú az amerikai. A feketék, a nége­rek felszabadításáról szóló törvény leg­több esetben írott malaszt. A néger borzasztó büszke Lincoln törvényére. Áldja is nevét e nagy rabszolgaszabaditónak. Jaj annak a fehérnek, kik per »néger«-ré merné titulálni a feketét. Ez rabszolgát jelent, azt ne merje neki senki mondani. Pedig valójában a né­ger még mindig rabszolga. A társadalom kivetettje, üldözöttje. — Van állam Amerikában, hol nem szabad egy villanyoson egy vagonban utaznia fehérekkel. Városok­ban elkülönítetten élnek ,egy csopomtban, a legalsóbb munkát végzi mindenik. Vasúton ők a hordárok, nehéz munkákban őket lát­juk. »A néger nem ember« — körülbelül ez járja itt, mint az oláh vidéken és felvidéken a magyar mondásban. Pedig jámbor, érdekes nép a fekete nép. Vallásos és tisztességtudó. Tanulékony és ügyes, még a magyal' nyelvet is könnyen el­sajátítják. Húsvét második napján egy üzlet­be mentem be kérdezősködni valami után. Nem tudtam boldogulni fogyatékos angol tudományommal. Mikor meghallotta a mel­lettem álló fekete, hogy magyar vagyok, ékes magyarsággal adott útbaigazítást. Bú­csúzáskor »boldog húsvéti ,ünnepeket« kíván, lévén ő is mint mondá, »keresztyén reformá­tusa Ezek az emberek alig mennek még ma is számba Amerikában. Pedig törvény védel­mezi őket; ae csak azért van ez is, ugy látszik mint a prohihitió tölténye, hogy ki lehes­sen játszani. Sok érdekes dologgal találkozik az em­ber Amerikában. Itt fel se tűnik senkinek. Millió számra szaladgáló autók közt meg se látják, hogy a »sáioros cigányoké szintén autón szállítják a sátorfát,, a girhes ló, mely minálunk elmasradlTatatlan tartalék, itt gép­lóval van helyettesítve; ami az európai em­ber szemében feltűnő. A »chungám« »gummirágó« ember meg egyenesen komi­kus. Az egyszeri magyar sehogy se tudta j megfejteni, mikor idecseppent, miért jár az amerikai ember szája akkor is, mikor nem eszik. A bagótól nyálazó és köpködő ember is érdekes látvány Amerikában, amely sport­szerű üzem az amerikai vívmányok terén. És ha megemlítem még, hogy az ame­-•mi Diadal Mozgó szombaton 7 és 9, vasárnap és hétfőn 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: A rikai nép faházak lakója, ismét olyan újdon­ságot mondtam e népről, amit európai em­ber alig hisz el a modern világ hazájáról. Deszkából összevert 5—14, sőt több szobás lakásban lakik az amerikai nép, legyen az benszülött, vagy amerikai. Csinos épületek ezek a modern kényelem minden vívmányá­val felszerelve. Télen se hidegek, tapaszta­latból mondom ; nyáron se melegek, — ezt még nem tapasztaltam ; de mondják. Köz­ponti fűtés, kényelmes fürdő, hideg—meleg viz áll rendelkezéséne minden lakónak, ala­csony, kis szobák, kellemes emelet, magasan fekvő hálók képezik a legszegényebb mun­kásnak is lakóházát. E felszerelés nélkül itt kiadni lakást nem lehet, nem is építenek. Hol vagyunk mi ettől ? ! Nem csoda, ha az ideszakadt idegen ugy megszereti Ame­rikát, hogy nem kívánkozik haza többé. Ezek állami törvény nélkül keletkeznek; de van egy kötelezőbb, általános emberi követel­mény, az egészség, a földi kényelem törvé­nye, ennek tesz szolgálatot e kényelmes há­zak építésével az amerikai. Neki elég a faház is, csak kényelmes, otthonos legyen. I Az ifjúság hazafias ünnepe a polgári fiu iskola udvarán. Nyíregyháza,, junius 5. A Nyirvidék tudósítójától. A Nemzeti Szövetség ezévi hazafias pályatételeit a vármegye háromezer közép­iskolai tanulóinak mindegyike feldolgoz­ta. A bíráló bizotéság elé 270 dolgozat ke­rült s ebből 170 nyeri jutalmat. A pálya­nyertes ifjak a kitüntető jutalmat tegnap délután vették át a Nemzeti Szövetség fen­ségesen szép ünnepsége keretében. Az ün­nepség a polgári iskola gyönyörű lombos udvarán folyt le, ahol zászlósán, katonás, rendben sorakozott fel a város iskoláinak ifjúsága. — Az ünnepségen megjelent Pongrácz Aladár,, a Nemzeti Szövetség központi igazgatója,, Mikecz Dezső udvari tanácsos,, a Nemzeti Szövetség nyíregy­házi fiókjának elnöke,, eh". Szesztay Zol­tán vármegyei főügyész,, ügyvezető elnök, Pillér József, Bokányi Dániel titkárok, je­lenvoltak a középiskolák tanárai teljes számban. A nagyszabású ünnepen fájda­lommal áll api totóik meg, hogy nemcsak . a szülők mutattak csaknem teljes érzéket­i lenséget a megkapóan szép ünnepséggel szemben, de távol maradtak a hatóságok képviselői is,, ami semmiképen tfcm .ne­velő hatású az ifjúságra. Az ünnepséget Mikecz Dezső udvari tanácsos,, volt alispán, a Nemzeti Szövet­ség nyíregyházi fiókjának elnöke nyitot­ta meg,, hogy a szabolcsi ifjúság meghal-, lotta,, követte a Szövetség hívó szózatát részt vett a nemes versenyen,, amely a gö­rög ifjak olimpiai játékához hasonló. A görög ifjak sem kaptak anyagi értéket kép viselő jutalmat,, mindössze egyszerű pál­maágat, amelyet azonban nem adtak oda semmi kincsért sem. Fogadják a pályamű­veket benyújtó ifjak a lesujiott,, bánatos nemzetnek köszönetét. Mikecz Dezső elnök ezután hatásosan buz­dító szavakat intézett az ifjakhoz. — A nemzeti Szövetség nevében köszönetet mondott a bíráló bizottságnak,, amoly a 270 dolgozat lelkiismeretes mérlegelésé­m ungária Cipőáruház Nyíregyh áza, Zrínyi Ilona-utca 5. — Interurbán telefon: 195. szám. Pűolidsdi olosó cipöis Női divat vászon félcipők fehér és szürke színekben, pántos, kivágott és fűzősben Női divat fekete fűzős félcipők 172.ooo Női divat sevrő félcipők pántos, kivágott és fűzős formákban Férfi erős fekete füsős cipők francia és amerikai formában Férfi fekete fűzős Cipők rámán varrott, fél és magas, chewreaux és box Gyermek fekete sevró cipők 18—22-ig Női selyemflór divatharisnyák az összes cipószinekben magas dapla sarokkal és fejjel Legnagyobb választék: Női divat szines, Chewreaux, antitop és lakkpántos cipőkben, Sweitzi fehér vászon és tennisz cipőkben, férfl divat fél és magas cipőkben, gyermek lakk, box és fehér vászon pántos cipőkben. — la aogol duplatalpas bőrszandálok minden nagyságban. Forgalmiadó az árakban benn e foglalta tik. MgBBMMMMIWHWBBBMMBMMMlílBM •mMKi^tWMWrwMMBmra i un KlWWiinr MM— 1 i <^.000 korona 2O«.000 korona 2f3U.ooo korona 260.ooo korona 315.ooo korona 42.000 korona 63.ooo korona covr-boy dráma 6 felvonásban. Kísérő műsor FIX-FOX mint sztrájktörő. FETTY, a rend irt.

Next

/
Thumbnails
Contents