Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-04 / 127. szám

1924. juuias 4 Már 1920-ban [örtéiiíek lépések az irányban,, hogy az ekkor még mindig fenálló, valóban háborúsnak nevezhető állapotokon könnyítsenek,, ez lett volna a feladata 1920. év október havában Pájrisban japfemzetek szövetsége áltil összehívott konferenciának, ez a konferencia javaslatot adott ki útlevélre, vízumra, vámvizsgálatra és közvetlen vonatokra, azonban mindez csak idea m radt az akkori állapotok miatt. Foglalkozott e kérdéssel 1921. év szeptemberében a portorosei évrtekezlet,, majd 1922. január havában tartottak egy konferenciát Grácban,, amelyen az összes utódállamok képviseltették magukat s ahol is a következő kérdésekben jutottak megállapodásra. 1. Lehetséges legyen az állandó vizűm elnyerése, vagyis az olyan vízumé, amely az érvényességi időtartam alatt tetszésszerinti számú utazásra jogosít-, 2. Munkások,, ipari alkalmazottak, közalkalmazottak, katonai személyek s általában azok,, akik igazolni tudják, hogy jövedelmük a maguk és családjuk fenntartására szükséges összeget meg nem haladja,, a vízumot díjtalanul kapják meg; 3. A vízumot mindenkor a kérelmező egyéni megbirálása alapján lehessen megadni, vagy nem adni s ne lehessen állampolgárok egész kategóriáját a vízumból kizárni. Ezt a gráci egyezményt Magyarországon kívül Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia fogadták cl. Lengyelország csak részben fogadta el. Romániával most folynak a tárgyalások s remélhető, sikerülni fog az egyezményhez való hozzájárulásra megnyerni, Jugoszláviával is küszöbön áll az cz irányú tárgyalások megkezdése. A magyar diplomácia mindent elkövet, hogy a külállamok kormányainál ez ügyben minél nagyobb eredményeket érhessen el s hogy ezen a téren is mindjobban közeledj ünk a békebeli állapotokhoz. — Azonban sokat javult a helybet ahhoz képest, ahogyjafi) f kommün után közvetlenül a külföld bizalmatlansága úgyszólván kínai falat vont körénk s ez eljárással a gazdasági élet rengeteg kárát okozták. Ami a vizűm kiadását illeti,, talán legnehezebben angol vízumhoz lehet jutni,, mivel az angolok legjobban elzárkóznak s leginkább csak rövid időtartamra szóló vízumot adnak,, aminek az a magyrázata, I hogy Angliában is nagy a m unka nélkül i( ség. Legkönnyebben lehet olasz vizumj hoz jutni,, ezután Franciaország követkei zik,. azonban a munkakeresőkkel szemben l itt is nehézségeket támasztanak. Ameriká; ba az ismert bevándorlási törvény követI keztében nehéz bejutni,, míg a Délamerikába való kivándorlást már a magyar haló| ságok megfontolás tárgyává teszik,, nehogy ; a kivándorolni szándékozók lelkiismerctj len kivándorlási ügynökök áldozatai le' gyének. » Az érdekelt körök minden erre irá. 1 nyúló törekvése ellenére alig remélhető i rövid időn belül a vízumkényszer és vízumdíjak általános eltörlése. Ennek gazj dasági és politikai oka is van. Az egész vi, lágon erkölcsi sülyedés mutatkozik s a nagyon elszaporodott kalandor existenl dákkal szemben minden ország gazdasági i vagy politikai okból óvakodik. Pénzügyi szempontból pedig a külföldi valutában fizetett vízumdíjak jelentős jövedelmi for: rást jelentenek az államra nézve. Termé) szetes azonban,, hogy amennyiben a , szomszédállamok az utlevélkényszer vagy a vízumkényszer eltörlésére hajlandóságot mutatnak, a magyar állam nem zárkó| zik el az ügy beható megtárgyalása elől. Mindenesetre nagyon kívánatos volna, • ha az útlevél mizériák mielőbb megszüni inének. Nyíregyháza, junius 3. A Nyirvidék tusitójától. Páratlan, felemelő és a hazafiúi érzé t magával ragadó előadásban volt része f. hó 2-án a nyíregyházi közönségnek. A társadalom magasrendű fejlettségét s a honleányok finom műveltségét jelentette az a díszelőadás, melyet a leányegylet a Városi Színházban rendezett. A színészek eltávozása után különösen magasztos feladat végzése volt ez az előadás. A társadalom immár teljes egészében felfogja a művészi ábrázolás szivekbe markoló nagy jelentőségét s igyekszik is a színészetet minden tekintetben utóiérni. S ami a színészek munkájánál többet jelentett számunkra, az az a kedves dilettantizmus volt, mely ha nem is ért az érzések raffinált lejátszásához vagy neoprimitiv leegyszerűsítéséhez, de őszinteségében minden müvészieskedést felülmúl. Magvarruhás leányok, asszonyok sorakoztak már korán az" előadás megkezdése előtt a színházban, a Dessewffy-téren. Kiült az arcokra az ünneplés láza. Az elnémult harangok csöndje szuggerálta a csüggedőket, Magyarország feltámadása vonzotta a reménykedőket. Mint egy szép álom, ugy szállt mindenkire az alkony... Nyolc ós*a körül felgördült a függöny s a m. kir. 12-ik honvédgyalogezred zenekara pompás dallamokkal ringatott el benméltóság, erő, bánat egyesül benne ! Mindig az a nagy komolyság, az az egyetemes rend — ez zúgott ki az ünnepi nyitányból. Kiss János karnagy nagyszerű munkát végzett; méltán halmozták el falrengető tapsorkánnal. A katonazenekait hazánk szerencsétlensége következtében egyéb redukálások mellett szintén fel akarja oszlatni az ellenség, de Nyíregyháza töi'hetetlenül ragaszkodik vitéz zenészeihez. Ez az este is ezt a hűséget példázta. Az ünnepi nyitány után a palotás következett volna, de műsorváltozás folytán rögtön Rákosi Viktor örökéletű müve, az »Elnémuit harangok« következett. A nagy író megrázó regénye szinmü alakjában is megdöbbentő hatást vált ki. Rákosi Viktor a látnók világosságával előre megsejtette a rettenetes veszélyt, mely Magyarországra leselkedett. Előre látta a lappangó ármánykodások pusztító hatásait s a lángész átfogó pillantásával leleplezte az egész alattomos merényletet, melyet hazánk egysége ellen tervezett a bevándorolt oláh faj. A szinmü a tragikus végződést azonban harmóniává szelídítette s ez a megoldás valahogy jobban kielégiti a közönség érzésvilágát. Egy fiatal pap, aki szeret, miért ne egyesülne boídog frigyben szerelme tárgyával ? ! A darabot Mikecz Gábor rendezte sikerülten. Előttünk terült el a félreeső kis falu, ahol Simándy Pál ref. lelkész — Mikecz Gábor találó alakításában — heroikus célját meg akarta valósítani. Általában volt hangulat a képek színrehozásában s ez a főkelléke minden művészetnek. Megrázó volt az összeütközés az oláh pópa, Todorescu Tódor, és a magyar pap között. Előttünk állt egy-két összesűrített képben Erdély tragédiája. A pópát Zsukotinszky Rudolf alakította kitűnően. Sokan felhozzák hibájául, hogy kissé sovány volt egy oláh pópához. Nem volt elég nagy a pocakja. De Istenem, tán még a Nemzeti Szinház művésze %em tud márói-holnapra meghízni. Ha pedig tud, az nem művészet, az — hízás. Zsukotinszky kitett a darab végén is magáért : olyan becsületes mükedvelőiséggel vágta földre magát, hogy a feje olyaV koppant, mint egy óriási makk. Ilyen önzetlenül ennyi becsületességgel és önfeláldozással nem zuhan el egy »beérkezett« művész. Az olyanok már jobban vigyáznak az egészségükre. Zalatnay Barabást élethűen játszotía Belánszky Barna. Természetes volt minden gesztusa, imponáló a megjelenése. Ö volt egyik legjobb játékosa az előadásnak. Képes József Papp Mózes szerepét vállalta. Az öreg medveölő nagyon kedves jelenség volt. Aztán láttuk a női szerepeket. Todorescu Floríca, a szépséges román leány, méltó reprezentánsra talált Nagy Lénkében. Kedves volt, fiatal, bájos, üde — maga az ifjúság. Szép, megható történet a regényben is ez a különös szerelem. Csakhogy" míg ott a Végzet útja nem a Simándy boldogsága felé visz, itt a szépséges Flórica végre a ref. lelkészben örökös társára talál. Bátran mellészegődik, hitet tesz mellette, kész követni s elhagyni érte szüleit. .. Édesanyja Todorescu Tódorné kitűnő kifejezőre talált özv. Thuróczyné Simák Irénben. Láttuk már sokszor a pópáné szerepét a színpadokon. Egyik művésznő nagy drabális oláh asszonyt csinált a szerepből, a másik egy fondorkodó, ravasz, éltes asszonyt. Most valahogy találó volt özv! Thuróczyné megoldása. Floríca, aki 'oly finom érzésű leány, csak hasonló anyával bírhat. Milyen jó ellentét gyanánt szolgált aztán az oláh pópa brutális alakja ! Sári nénit, a ref. lelkész szolgálóját, nagyon életteljesen játszotta Fuhrmann Lenke. Megható volt az öreg néni ragaszkodása papjához. De még meghatóbb volt az a jelenet, amikor Sári néni unokája a kis Szabó Györgye, — Czimboünetz Endre — megkerült. Milyen zokogva borulta jólelkű Sári néni kis unokája nyakába! Benedek kurátort Milotay György, a haj'angozót Várady László, Kovács szerepét Veress, Gáspárt Farkas Ferenc, Petrut Péhly Nagy Sándor, Pakulár bojtárt Székely Zoltán, Juont ismét Farkas Ferenc, az egyik öreg presbytert Hódy, a másik öreg presfrytert Veress, Kisót Simák Marcsa játszották élethűen és sok-sok tapsot kiváltóan. Valami fájdalmas öröm volt nézni, amint az oláh pópa kezet fogott a darab végén a magyar pappal s lassan legördült a függöny . .. Bármi -rövid időre, bármennyire Utópia-szerüen villant is fel minden, de valamit eltakartak előttünk a gördülő függönyök : Erdélyt. A felvonásközökben a katonazenekar gyönyörködtette szebbnél-szebb dallamokkal a hallgatóságot. Érdekes volt nézni, milyen hangulat tükröződött vissza az arcokon egyes felvonások után. Az előadás befejező része nem volt drámai események színhelye, de mégis dráma volt: élő dráma. Magyarország feltámadását allegorizálta ez a jelenet Mikecz Gábor nagyszerű rendezésében és tervezésében. Előzőleg Bai-zó Irénke szép szavalatot moondott, mely őszinte tapsot váltott ki. Magasan emelkedő ormon ott állt némán Magyarország szimbóluma, Hungária. A nézőtérrel szemben, szőnyeggel borított pózinház Moz hó 4-én, szerdán Előállások kezdete 7 és fél 10 órakor. megnyilik! A Nyíregyházi Leányegylet díszelőadása a Városi Színházban. Elnémult harangok . . . Magyarország feltámadása.