Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-27 / 145. szám

2 A sajtó legfőbb alkotmánybiztositéka. A büotelőnovella sajtószaksszai ellen tokféle íöisaólalás történt s ezt a kérdést sérelmi anyaggá teszi a pártpolitika. Kétségtelea, hagy a sajtó szabadságjogainak tíszteletbentartása olyan körülméay, amslyask alá kell vetnie magát kormánynak, sajtónak és közvéleménynek egyaránt. De amiképpen megkívánjuk ezt az egyiktől, ugy jóssal mejlnvánha'ja mindegyik tényező a másiktól, A háború és forradalmak lezajlása óta a lehiggadás folyamatá ban a« ellenzik mindkét pólusa felől, jobbról És balról sürgető kívánságok hangzottak el, amelyek a sajtójog ós sajtóreRdészeí korszerit reformját követelték. A jobboldali ellenzék a becsülw.es és uömböíi irányú sajtó védö'mébsQ kivánU és kívánja annak biztosítékát, hogy forradalmositó törekvések, államboralaszíó tendenciák többé úrrá ne lehcssécak a sajtó utj*n a társadalom megtéveszthető rétegein, míg viszont eilenlábíssik a szocialisták mindig alkotmánygaraneiaként követelték, ho^y a közigazgatás kezébői vétessék ki a sajtórendészet és olyan fórum ítélkezése alá bocsájtas3ék rciaden sajtóvóiség és politikai természetű, sajtó utjin elkövetött kihágás, mely fölötte ál! a politikának ós pártaílaaabb a kormánysknál. Hát most itt van e büntetőnove!l* uj ssj'órendelzése, msly mind a ket oldalú ebenzeki kivának megfol3Í, körül bástyázza a tisztességes irást, viszont a puristlan igazságízolgál« kezébe teszi le a megtorló intézkedés betilás) jogát. És mégis mit látuDk? MüIfcáborodást és eppiziciút. A szabadságjogok deJímének ürügye alatt támadják a novella :tó\rendelkezóseit, illetve most már ezen kelül a lsgfelsé független bírói itélkasés pársűSágát. Szóval a szabadságjogok -állítólagos védelme leleplezi önmagát és nesztelenül negjeleaik igazi képében, ma'y azt mutatja, ogy tulajdockáp a közszsbadságokkal való "sízaélés üü orgiáit. Mert legyünk csak tárj-ilagosak és igazságosak, bármily szabadsággnak lehet-e nagyobb alkotmány biztosíték a 'annál, mintha e jog védelme, illetve a joggal vaió visszaélés fölött való itéletmondás a leg felsőbb igazságszolgáltatási fórum ós tekintély kesébe van Iáiéra, maly függetlenül mé| magától az áliamhafüíontó! is tisztán a jog és igazság elvein mond ítéletet elevenek és hol tak fölött. Európa valamennyi országa kénytelen volt ét sok ország még ma is kénytelen a háború utáni közviszonyo ;bói magyaráabató belső szükiőgs7.örfiságek miatt rendkívüli kor látozásoVat fenntartani a jogrend biztosítására. Nem agarunk pláne a szomszédos államok belviszoayaira hivatkozni, csupán megértetni kívánjuk, hogy Magyarország éppenséggel nincs az utolsók között abbén a tekintetben, hogy 1924. junius 27. konszolidációja bizto'itSsával ejryídejü'eg szabadságjogok tekintetóban fokozatosan visszafejleszti a defenzív természetű korlátozásokat, aminek eklatáns példája ép a sajtóreadészetnek korminjbefolyás alól való kivétate. A kormínyzat öaként moad le egykori kivételes hatalmának o nagyjelentőségű jogáról és ezt visszaadja a nemzetnek, mely annak idején reá ruházta, azáltal, hogy a pártatlan ós független bírói ítélkezést, mint legfőbb alkotmánybiztOBÍtélot állítja őréül a kösvólemSayt irányító htzafías és becsületes magyar sajtónak. Az ipartestület jubileumi értekezlete. NagygyöSés a városháza nagytermében. A városi és az ipartestületi jubileumi ünnepségek és kiállítás megbeszélése tárgyában nagygyűlésre hívta össze az ipartestület elnöksége,. Nyiregyháza város iparos társadalmát. A gyűlés, a városháza nagytermében f. hó 29-én,, délelőtt 10 és .fél órakor lesz. A nagygyűlésen megjelenik Szohor Pál városi főjegyző is,, hogy tájékoztassa az iparos társadalmat a jubileumi ünnepségek jelentős voltáról, az eddig e tárgyban elért eredményekről, a rendezés munkájáról és arról,, hogy mi még ezután a teendő, mit tartsunk szem előtt, hogy Nyíregyháza város 100 éves fenállásának ünnepsége, méltó legyen a város lakosságához és annak minden foglalkozású polgárához. Az ipartestület vezetőségével érintkezvén,, megállapíthatjuk, hogy az iparosság minden erejét latba vetve igyekszik méltó helyet elfoglalni a jubileumok keretében,. ugy a kiállítás, mint az Ipartestület jubileumi ünnepe tekintetében. Ez a testület; most is,, mint a múltban is tette, minden nemesért és szépért tudott és tud lelkesedni, nem kímél munkát és fáradságot,. ha arról van szó, hogy a saját készültségéről, valamint a város naggyá fejlesztésének, fejlettségének beigazolásáról kell tanúbizonyságot tenni. E helyütt is felhívjuk tehát Nyíregyháza város iparos társadalmát, hogy a jövő vasárnapi naggyyülésen teljes számmal jelenjék meg,, mert az ott elhangzó szavaknak és felvilágosításoknak, a készülő ünnepségek szempontjából nagy jelentőségük van. Jön Molnár Ferenc világhírű darabja filmen; Az ördög ' a Diadal Mozgóba Diadal Mozgé Nla csstöpiőkön utoSjá^a 7 és 9 órai kezdettel: Isten csetódílxéj© ssinmü 6 felvonásban. —• Főszerepben: IsIlLilákN líápolj hóhéra! történelmi korrajz 7 felv. Főszerepben: Paul A két sláger egyszerre! Bessenyei sirja es az jabb Bessenyei emlékek a és a Bessenyei Kör irodalmi ünnepén felolvasta Téger Béla. III. A Sárrét c. lapnak a Bessenyei Kör "ulajdonába került második példánya is 1883-ból való s a Bessenyei ünnep után másfél héttel gyászkeretben tudatja a kultura lelkes harcosának,, Vass Jenőnek elhunytát. A lapban közölt nagyváradi nek

rológok éreztetik,, hogy Nagybiharmegye egyik legagilisabb fiát gyászolták benne. »Tevékeny részt vett minden működésben, melynek célja szép, nemes vala — irja róla az egyik nagj^váradi lap cikke — s csak a közelmúltban is, a;midőn már különben is folyton gyengélkedő testi >reje,, egészsége annyira megtört, hogy az vosok csak napokat jósolhatának haszs életének, az egész országban közérklődést keltett Bessenyei ünnepet rendezte, éveken át buzgó tevékenységet fejtvén ki Bessenyei emlékének megörökítése tárgyában.» A Sárrét c lapot kilenc éven át szerkesztette és halálával a lap is megszűnt. A Bessenyei Körfméríyen szivébe zárja a Bessenyei kultuszért ennyit áldozó f£rfiu nevét és serkentő erejű emlékét. Az uj Bessenyei emlékek között orszá)s irodalmi érdeklődésre tarthat számot , a Liptay Jenő álftal Özv. Vass Jenőnétől ho zott francia nyelvű könyv is, amely kimui tathatóan egyik forrásmunkája volt Bessenyei Györgynek. A könyv értékét a Bessenyei név 1791-ből való bejegyzése fo^ kozza. Ez a könyv Bessenyei pusztakovácsi gazdag könyvtárából való. Arról értesültem,, hogy a birtokot megvásárló Nadányiéktól jutott Vass Jenőhöz. De hol van Bessenyei többi könyve?Önkéntelenül felmerül ez a kérdés és az egész törekvés is,, hogy Pusztakovácsiban, illetve Berettyóújfaluban tovább kutassunk Bessenyei relikviák után. A könyv címe magyar fordításban: »A bölcsész uralkodónknak, Marcus, Aurélius, Juliánas, Síanislaus és Frigyes fejedelmeknek szelleme.« 1764-ben,, Amsterdamban jelent meg. A könyv bejegyzése: »Bessenyei capitainje* 1791.« Erről' á bejegyzésről a Bessenyei György aláírásával való egybevetés után azt hiszem, hogy nem Bessenyei György írása,, bár a betűtípusok kőzött hasonlótság vau. Különösen az ejt gondolkodóim, miért irja magát Bessenyei 1791-ben capitaine-nek. ö gárdahadnagyi ranggal vonult nyugalomoa 1773-ban és 1791-ben nejní írhatja magjáról, hogy kapitány. Minden jel arra vall, hogy a *LŐnyv bejegyzése Bessenyei öccsétől, Bessenyei Sándortól ered, aki ugyancsak testőr volt,, 1773-ban a testőrségből átlépett a Leopold lieroeg ezredbe, lovas kapitányi ranggal, részt vett a bajor örökösödési háborúban, majd a török háborúban s annak végeztével hazatért Szabolcsba, paszabi birtokára, ahol az úgynevezett Kelincz-szigeíen, a "Bessonveiek egykori fácánosában és méhesében van ma is a sirja,, amdyet a' paszabi rcT. egyház gondoz és csak nem régen v'elt körül uj korláttal. Bessenyei 'Sándor is testőriró volt és Paszabon fordította le Milton elveszett paradicsomát, amely 1796-ban. Kassán jelent meg. Bessenyei Sándor ezen a fordításon is lovaskapitánynak irja magát. Ha igy a könyvet Bessenyei Sándorénak is tulajdonítjuk,, bizonyos, hogy a L Esprit Monarch Philo.soph Bessenyei Gyögynek nagyon kedves könyve volt, amelyet bizonyára bátyjától kapott ajándékba. A könyv a felvilágosodás korára jellemző, a felvilágosodott abszolutizmust dicséri, idézi a felvilágosodott fejedelmen, szellemes mondásait. A pusztakovácsi magányában irt nagyszámú elmélkedő, filozofáló, didaktikus és elbeszélő müvei közül a > L Esprit Monarch Philosophc különösen két mii forrásaként tűnik fel. Az egyik az egyéni élet, az emberi sors nagy problémáit felvető, értekező költeménye,, a Természet világa vagy a józan okosság, amelyet Bessenyei 1794től í801-ig irt, tehát éppen Kazinczy fogságának hét esztendejében, a másik a Tarimenes utazása, ez a politikai, társadalmi regény, mely az álltam/élet kérdéseinek kritikai fejtegetése. A Természet világa 3 könyvre, 8 kötetre, több mint ktáron lévő leszállított árban Herskovits Gyula cég