Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-26 / 144. szám

s KsvnmanmB - - — imjumrat 26, A Matteotíi-büntény tükre Olassország belső politikájában nagy ka­varodás van matteotti szocialista képviselő meg gyilkolása miatt Elvetemült emberek politikai bűnténye minden időkbe* és országokban idé­zett föl válságot s állította a felelős kormány férfiakat rendkívüli feladatok elé. A mostani olasz események bármennyire is sajnálatosak, igazi jelentőségüket mégsem abban találjak, bo|y a jobboldali fanatismus néhány elvakult hiv« * baloldali szélsőség egy exponensét ölte meg, hanem abban a readíuíüli erélyben és gyorsaságban, amellyal Mussolini Itália minise­terelnöke és ntmceti politikájának ezidőszerinti letéteményese a bünt kivetkőztette politikai maszkjából s a mindenki által elitélt tettet nem engedte a nemzeti politika leplébe takar­gmtüi. Szocialisták is IríoUák ki polgárokat 01s«országbán, a kommunisták a szoeialhta ideológiával testvéri viszonylatban űzött nép­ámitás terroristái nálunk is mészároltak véres uralmuk alatt, mégis e tetteket nem lahet más gyilkosságokkal megtorolni, sem egyiket a má­sikkal mentesíteni. BAmilyen politikai cégér alá bújjék a gyilkos, tstte egyformán iszonya­tos, mely erélyes kezet és statáriális törvényt hiv ki. De ha mögéje nézünk a dolognak mag kell látnunk az okodat, amelyekből srűletnek e rémes cselstcdctck és itt irtózatos felelősség terheli azokat, akik tutzó eszmék agitációjával, szélsőséges és gyűlöletet hirdető jelszavakkal tőmegszenvedélyiket ébresztenek és lelkiisme­retlenül gyújtogatnak a demagógia tüzcsórájá­val Mussolininak is nehéz a munkája, mint­hogy minden országban keserű feladat a há­ború utáni, csak nehezen lehiggadó közhanju latot iékentartsni és eldugaszolni az emberte­len indulatok forrásait Nálunk is keserves esztendők kilengésekben gazdag túlfűtöttségét csak a meg nem tántorodó, céltudatos közép­utat kereső irány tudta lecsendesíteni s az or­szágot a konszolidáció utjári vezetni. Az o!a?z politikai kavarodás tükréből a magunk néhány év előtti arcát is felismerhetjük és nagy meg­könnyebbüléssel állapithatjuk meg, ho^y hála Istennek mi már talán tul vagyunk az ilyes­min. Bethlén létrán férfias és határozott fellé péss eloltogatta az itt-ott kigyúló tűset és a polgárháború csiráit sikerrel ölte ki a lelkakbál a hazafias, egyseget hirdető, lelkek megbékü­lését munkáló irányzatával. Da a közéletnek, a társadalomnak, a polgároknak ig Tan egymás­sal szemb?n egy nagy kötelességük, Ez a kö­telesség, hogy lehítetlanné tegyeo minden for­radalomban vivő u^at, raiedan tömegsz»n?edélyt felkorbácioló hitfácy demagógiát és minden könnyelmű és tudatot arszágrombolist, m«ly a vak fanatizmusból és az értelmiség alacsonyab­ban álló rétegeiből felelő'len bu'tojjatágsal ko­vácsol a maga számára politikai tökét. Az államrsnd védelmét Dtcsak felülről kelljtn biz­tosítani, hanom alulról is, az egyetemes polgári összetartás eréje omeljan gátat a szélsőséges izgatásoknak, melyek a Matteotti féle olatz po­litikai gyilkossághoz h^soaló bűntényeket pro­dukáljak. A pénzügyi palota építésének helybeli iparosok kezébe kell jutnia. Félő, hogy az erősen kiszélesített konkurrencla meliett a helybeliek háttérbe szorulnak. — Az illetékes köröktől várja a helybeli iparosság a közbelépést. Nyíregyháza., junius 25. A Nyirvidék tudósítójától. Amennyire örömmel regisztráltuk azt a hírt, hogy a nyíregyházi pénzügyi palo­ta felépítésének megkedése már csak he­tek kérdése,, hogy felszólították az építő­iparosokat az ajánlat megtételére, épp olyan aggodalommal halljuk most, hogy az ajánlattételre felszólítottak közül tizen­két épitő vállalkozó fővárosi. A konkurretu­cia ilyen széles körben történt kiterjesz­tése mellett félő, hogy a nyíregyházi épí­tőiparosok azt fogják látni,, hogy a várva­y^rt munkaalkalom nem ád kenyérkere­setet, mert a nagyszabású palota felépí­tése más városok iparosainak ad foglalko­zást. Ez nagyon igazságtalan volna és a magunk részéről már most kifejezést adunk annak, hogy iparosaink, munkása­ink mellőzésébe semmiképpen sem tud­nátik l>eletörődni. Nyíregyháza építőipara ugy is feltűnően pang. A legjobb erők, a családos munkások egész sokasága munka nélkül van és elkeseredéssel gondol most arra az eshetőségre, hogy az évek óta vár­va-várt nagyobbszabásu építőmunkát itt Nyíregyházán nem nyíregyházi iparosok fogják elvégezni. A nyiregyházi épitőipa­rosoknak annál is inkább okuk van az ag­godalomra és kétségre, mert utóbb több ízben mellőzték éppen kincstári építések­nél Nyíregyháza város Iparosait. Igy nem tudják keserűség nélkül emlegetni a nyír­egyházi iparosok azt, hogy a Máv. fűtőhá­zának, blokkjainak, bakterházának és legutóbb két emeletes bérházának felépí­tése más városokba vitte a pénzt, a mun­kaalkalmat. Igy az asztajos munkát is deb­receni i]>arösokkal készitte'áék el. Ismerve iparosaink aggodalmát* mun­kanélküliségét, az utolsó órákban arra kérjük az illetékes köröket, hogy tegye­nek meg mindent a helybeli iparosok ér­dekében, amit csak lehet, annyival'is in­kább, mert e téren a felelősséget egyik té­nyező sem vállalná abban az esetben, ha csakugyan bekövetkezne az, amitől a hely­beli iparosság méltán tart. Hisszük, hogy a közbelépés nem marad el, reméljük azok képviseletében, akik várva-várják a pénz­ügyi palota építésének kezdését, amitől ke­resetet, kenyeret várnak . I lack London izgalmas regénye tengeri farkas az Apollóban IZGALMAS! BRAVÚROS! SZENZÁCIÓS! KALANDOS! FENSÉ6ES! * TENGERI FARK&S Bessenyei sirja és az j ujabb Bessenyei emlékek Irta és a BeJsenyei Kör irodalmi ünnepén j felolvasta Tégér Bé]a. II. A pusztakovácsi Bessenyei birtok a többivel együtt más kézre került. Volt idő, amikor elfeledték a nagy iróagitátor sarját és semmisem jelezte azt. Egy lelkes ma­gyar ember, Nagybessienyői Vass Jenő, be. rettyóujfaiuí gyógyszerész, a »Sárrét» c. lap szerkesztője a 80-as években országos agitációt indított meg, Bessenyei emlék­bizottságot alakított, amelynek gyűjtése lehetővé tette, hogy 1883. junius 10-én fel­avassák a Bessenyei sir obeliszkjét. — A felavató ünnep annál is inkább sikerült, mert 1872-ben, Bessenyei fellépésének 100. évfordulóján Toldy Ferenc irodalomtör­ténet kutató indítványára az Akadémia nagyszabású ünnepség keretében emléke­zett meg Bessenyeiről és igy az ő irói akti­vitásának jelentősége mindjobban elmjé­lyült a köztudatban. * 1883-tól máig 41 év telt el s az elmúlt négy évtized után a pusztakovácsi sírt újra elfeledték. Bessenyei sírját magas fű bo­rítja, virág soha nem ékesíti. Sokan nem! is tudják, hol van ez a sir, mások — többször hallottuk — hirdeük, hogy meg­szállott területen van. A Bessenyei Kör figyelméét a sírra most azok a relikviák te­relték,, amelyei a napokban Liptay Jenő kegyeletes érzéssel juttatott el a körhöz. Ezeket a relikviákat özv. Vass Jenőné adta át Liptay Jenőnek, aki Bakonszegen lévő birtokrészét látogatta meg s eza'! ka Icám­mal is érdeklődött Bessenyei emlékek iránt. A Kör hálás köszönettel vette át az emléktárgyakat, amelyekért meleghan­gú levelet intézett a Besse nyei kultuszt ápoló Vass Jenő özvegyéhez. Az emléktárgyak a kővetkezők, egy szög Bessenyei koporsójából, egy jellemző francia könyv Bessenyei névaláírásával, a Sárrét c." llapnak 2 példánya 1883-ból az exhumálás évébő. és egy távirati lap ugyancsak ebből az esztendőből. A Bessenyei koporsójából került szög a nagy iróagitátor elhanyagolt sírjára hív­ja fel a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör figyelmét. A Kör módját fogja találni an­nak, hogy Bessenyei sírját megmentse az enyészettől, hogy a sir ápolására kötele­zetteket helytállásra birja, vagy ha ilyen kötelességről ma már nincsen szó, keres­sen érintkezést a bakonszegi ref. egyház­zal, vagy közvetlenül hasson oda, hogy a berettyóparti sírt gondozzák. A koporsószöghöz, amely látszólag nehéz tölgykoporsó összefogására , aló volt, Vass Jenő, aki íanatíkus ébresztője volt a Bessenyei kultusznak, az exhumá­lás alkalmával jutott hozzá. LipLay Jenő a sir terepviszonyait felrajzolta neküuk. Bessenyei pusztakovácsi birtokrésze a Be­rettyó í'olvó mellett terült el. A folyóval párhuzamosan Berettyóújfaluból ut vezet Bakonszeg község felé. Berettyóújfalu és Bakonszeg között az utmentén két oldalt néhány ház van, amelyben gazdálkodók laknak. Ezt a néhány házból álló s tu­lajdonképpen Bakonszeghez tarlózó tele­pet nevezik Pusztakovácsinak. Bessenyei egyszerü vályogháza a telep közvetlen kö­zeiében van. A hozzátartozó birtok az or­szágút és a Berettyó között terül el. Ma a környéki terület a Nadányi család birto­kában van. Bessenyei hajdani házát és a hozzátartozó kertterületet egy kisgazda vette meg Nadányiéktól. Ez a gazda lakik most a > bihari remete házában. A sir 1883-ig az országút és a Berettyó közötti kertterület közepén egy almafa Vijatt volt. De minthogy ezt a területet ma szántó­földnek, legelőnek használják, Vass Je­nőék és az emlékmű bizottság Bessenyei György sírját exhumáltatták és beljebb vit­ték egészen a Berettyó partja alá. Itt te­mették újra el. Az exhumáláskor Besse­nyei koporsója széthullott s igy "került a szög Vass Jenő birtokába. A berettyóparti uj sírkertben emlékkövet állítottak, amely Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel: két sláger egyszerre Ferrante, Nápoly hóhéra * Isten cselédkéje történelmi korrajz 7 felr. Főazeropben: Paul Wegeaer srfnait 6 WT. FŐSZ. : L'lian Gisb. A két világhírű sláger egyszerre lesz bematatva a Diadal Mozgóban.

Next

/
Thumbnails
Contents