Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-24 / 142. szám

JSClÍMIŰÉK 1924 jafiias 24. 2 11 > •imiiiBiwii •HnMKMannnHBMmBDaB A jubileum küszöbén. Benne vagyunk a nyárban s rohamosan közsledflnk Nyíregyháza 38,gy napjához, a szeptember 13-iki eentennáriumi jubiláris for­dulóhoz. Örömmel látjuk a céltudatos, komsly, sö! egyes vonatkozásokban lázas készülődés jeleit a ritka jelentőségű ünnepség küszöbén. Ez al­kalommal különösen két mozzanatra livánok kitérj eszkedni, amikor hangot adok afelett ér­zett örömömnek, hagy a jubileumi nap előké­születei szerencsés kézzel rendeződnek. Az egyik nz érzelmi, a másik a tárgyi mozzanat. Ennek az üenepségnek a teljes sikere és maradsndé hstásia ciak akkor várható, ha az az egész Táros lakosságának felekezeti, foglal­kozási és osstálykfllönbségre való tekintet nél­kül agysógos szellemű, ejyiícss akarata üa uepi megnyilatfeoíásít lesz. Ha tehát a szive hfríaérzetét mindenikünk egyforma mértékben teszi le az émlékezis oltárára kedves áldozatul, de sgyuUal mindenikünk, mint hivatásánál fogra valamely testületbe, szervezetbe bele­kapcsolódó egyéniség, arra igyekszik, hogy az ő hivatásszerű munkáját reprezentáló szervezet is résetvegyen az ünneplésben ereje legjavá­val, érdeklődése minden odaadó vonásával, keza és agya munkájának minden számottevő termelésével. És ebbpn a vonatkozásban örömmel tölti al szivemet a különbSső előkészületi jelenségek szemlélete. Mint a varos társadalma egyessé­gének magára a jubileumi üanepség napjára is előrevetődő fénysugara ragyog bele a szeptem­beri eentennárium bizton várható sikereibe biz­tató világosságaként az a spoctin ünteplés, amelyben ez a máskor annyira szótagolt társadalom a közel napokban párját rit­kító egyöntetűséggel, lelkesen ünnepelte a nemzeti íaürélődés, a nemseti oktatásügy és tudományos törekvések két itteni lelkes zászló­vivőjének a sikereit, — és fogadta a vármegye legelőkelőbb tudományom és művészeti egyesü­letének, a Bessenyei Körnek felolvasó asztalá­nál a város múltjával foglalkozó értékes elő­adását É» örömmel tölti el szivsmet a ,Nyir­vidék" hasábjairól szerzett értesülésem, hogy a mindnyájunk egységes, együttes üonepléséül fenntartott szeptember 13 iki érfordalón kirül, ám mégis a további folyamatos ünnepségek »oráa oly tekintélyes szervezetsk, mint aa ipartestület, a gazdakör, a tűzoltóság, a ke­reekedőegy'et, a tanítói testület ia síkúimat és módot kívánnak talál ai a magu% küíöa év­fordulóik megünneplésére, ami már csak azért is szerencs «s kézzel való rendezésre vall, mert i^y legalább — megtelelő időbeosztással — mindaunyiuaknak módunk lesz arra, hogy a külön ünnepet ülő te?tül8tek iránti nagyra­becsülésünknek, együttérzésünknek és áldás­kivánatainknak mi is kifejezést adjunk Ei a szempont volt irányadó a tiszai ág. h. ev. egyházkerület elnökségének amsz elhatározásá­ban is, hogy sz idei egyházkerületi közgyűlést a ceatenisárium hetéba, szept. 16, és 17-ik napjaira tűzte ki. Hiszen, amikor az egykor tisztára evang. alapitasu, evangélikus fö dmivelő, gazdálkodó nép verejtékes munkájából, szor­galmából — mint óserőforrásból — magát fönntartó város ünnepel, méltó, hogy ebből az ünneplésből az egyházkerület is kivegye a? őt megillető részt. De szerencsés megoldást Ígérnek a tárgyi mozzanatok is. Igen helyénvalónak, a kQlső lebonyolítás sikerét biztosító eljárásnak tartom a megfelelő szállásak kellő időben é« mennyi­ségben való biztosítását Nem szabad meg­kockáztatnunk art a kellemetlen lehetőséget, hogy a kiállítás megtekintésére nagy ssáesmal ideösönlő vendégeink közül csak egy is azzal a keseredett érzéssel távozzék a eentennáriumi ünnepélyről, hogy az ünneplő városban sehol nam jutott fedélhez. Ugyancsak igyekezni fog HSKHHMMMHHMH Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel: két láger egyszerre j kelleni gondoskodni permanens állomási fojadó­bisoítság létesítéséről, magánfo^atok rendelke­zésre boesátásáról, kedvezményes vesuti jegyek bistesitáaáról, rövid tájékoztató röplapok nyo­matásíról, amit nekem különben meg sem kell enlitenem, mert mint erről nagy msgnjugvás sal értesülök, nrndazen intézkedések valóban tervbe is vannak véve. A Falu Szövetséggel karölt re tervezett kiállítás iránt máris igen széles körökben nyil­vánul meg az érdeklődéi. Ezt fokozni mind­annyiunk kötelessége. Sokan megfordulunk még a centennáriumig az ország fővárosának, kü- ! löuböző vidékeinek kü'önböző köreiben. Ra­gadjuk meg az alkalmat a jubiláris kiállítás iránti érdeklődés felkeltésére. Tapasztalatból mosdhatom, hogy a szomszédos városi és vár­megyei törvényhatóságok éa e főváron közélet vezető emberei máris meleg érdsklftdésüknek sdták tanújelét. Tékát legyen ugy, mint a jelek­i ől látszik: a jubileum kfiszöbén legyen e vá­ros egésr polgársága méltó önmagához és a n*gyrahiva'ott, múltját ünneplő város szép jövőjéhez. Geduly Henrik. Dr. Kállay Miklófe főispán a Bessenyei serleggel Vietórisz Józsefet köszöntötte. Bessenyei-vacsora a Koronában. Nyíregyháza,, junius 23. A Nyirvidék tudósítójától. A szerda délután rendezett impozáns Bessenyei ünnepet a Korona szálló étter­mében rendezett tár .sasvacsora Fejezte be. A fehér asztal mellett elhangzó beszédek eszmék magasságába vitték a lelkiülkel, egy-két órára.., megfeledkeztünk az anya­gias,, Ónzo mindennapi életről és hittünk egy szebb,, egy jobb világban, a szépség, jóság, igazság országának eljövetelébén. A Bessenyei vacsorán mintegy száz­főnyi résztvevő jelenik meg. A főhelyen, amelyet dr. Kállay Miklós főispán fog­lal el, az asztalon Bessenyei két serlege fénylik. A középső asztalnál ott látjuk a főispán mellett Mikecz István alispánt, Énekes János prépost kanonokot, dr. Bencs Kálmán kormányfőlanácsos, pol­gármestert, Majthényi Kiss Sándor áll. rendőrségi főtanácsost,, Jármv Béla volt főispánt, Mikecz Dezső udv. tanácsost, a Bessenyei Kör elnökét,, Virányi Sándor vm. főjegyzőt, dr. Szeszlav Zoltán vm. főüg vészt Báró Buttler Sándort, Szobor Pált, dr. Ko­vách Eleket, Bodor Zsigmondo', Moravszky Ferencet. — Lelkes ovációval köszöntik a belépő Vietórisz József dr.-t, aki a főis­pán jobbja felől foglal helyett. A többi asztaloknál társadalmi életünk olyan tel­jes mértékben nyer képviseletei,, amilyenre a közelmúltban nem láttunk példát. — A felköszöntők sorát a Bessenyei serleggel dr. Kállay Miklós főispán nyitja meg. Midőn ebben az illusztris társaságban felszólal, hogy a Bessenyei serleggel a j kezében a régi poéta serlegével köszöntőt ; mondjon, önkéntelen, akaratlanul arra gon | dol, hogy a régi poéta alakja meiletl egy j uj poétát köszöntünk. Egy és fél század f választja el ezt a két poétát, Bessenyeit j Vietórisz Józseftől, a két költő összeíráson- j litása erőltetett volna, lehűtené azt a me- I leget, amely szivünket eltölti. Két em­bert hasonlíthatunk össze. Másfél szá­zad nagy- idő, amely azt a két embert elválasztja, megváltozott az ízlés, a költé­szet formája, egy nem változott, az em­beri nagyság, a karakter ugyanaz ma is. Bessenyei és Vietórisz között, mint em­berek között talál hasonlóságot. Besse­nyei elindul szülőföldjéről, hogy kiragad­jon a semmittevésből, közönyből, a ma­gyar elhagyatottságból. Vietórisz, Senki Pál is a Nyírségről indul el, hogy kiragad­jon bennünket ihletettségével, viruló ér­zelmekre nyíló szívvel a közömbösségből ő a férfiideálunk, irányító karakterünk, erőt vett a körülményeken,, amelyek szo­morú tétlenséghez kötnek. Nem nyugo­dott bele az elét prózájába, kifelé Senki Pál életét élte, befelé telve volt ideálokkal. Ezt a Vietórisz Józsefet .kösönti a tanít. Ferrante, Nápoly hóhéra * Isién cselédkéje történelmi korrajz 7 felv. Főszerepben: Paul Wegener vány elérzékenyedésével, a barát meleg szeretetével, a magyar ember lelkesedésé­vei^ a régi úttörő, Bessenyei serleget üriU az uj úttörő, Vietórisz dr. egészségére. Tizenkét köszöntő Dr. Kállay Miklós főispán szavait szűnni nem tudó éljen fogadja, majd meg­kezdődnek a szebbnél-szebb köszöntők. — Tizenkét mélyen járó, sok uj ideát fellob­bantó beszéd hangzott el ugy, hogy a fő­ispán és Vietórisz dr. beszédével együtt összesen tizennégy beszéd hangzik. — Énokös János prépost kanonok azt a nagy tetteket és kulturális eredményt adó társadalmi osztályt méltatja, amelyből Bessenyei is kikerült s Kállay Miklós fő­ispánban ennek a nemes társadalmi osz­tálynak tevékeny, vezérlő erejű képviselő­jét" köszönti. I)r. Kiefener Kár'oly a Turáni Kör üdvözletét tolmácsolja, dr. Bencs Kál­mán kormányfőtanácsos,,polgármester. Mi­kecz Dezső udvari tanácsost, a Bessenyei Kör elnökét, Kovách Elek a városi tisztvi­selői kar két, kulturális téren is nagy si­kerrel működő tisztviselőjét, Szobor Pál főjegyzőt, és Kardos István kulturtaná­csost köszönti és beszédének rtiásodik ré­szében értékes programmot ad a Bessenyei Körnek, a többek között Bessenyei ham­vainak hazahozatalát javasolván. Mikecz Dezső udv. tanácsos, volt alispán, a Bes­senyei Kör elnöke, Kovách Elek dr. be­szédével kapcsolatban 'rámutatott a Bes­senyei kultusz reneszánszára és a nagy megértő társadalom további támogatását kéri. — Dr. Vietórisz József felszólalását nagy érdeklődéssel várják a résztvevők és lendületes' szavai nyomán lelkes ováció Mély hatást vált ki ez a beszéd, mert egy harmonikus lélek konfessziójaként hang­zik el. Bessenyei szellemének örököseként tüntetik fel s ezt jólesően büszkén ismeri el. A dicséret, ki tüntetés terhét elviseli és Senki Pál csak erősebb lett a buzdító el­ismerésektől,. Senki Pál még nem mon­dotta ki az ulolsó szót. Három tényező adott erőt, impulzust költői útján: a Mindenható Isten, az ő gondviselésének csodálatos mély hatása, családi életének melegsége, hitvesének szeretete és har­maftszor baráti köre. Vietórisz József Bes­senyei szellemében való haladás gondola­tával fejezi be meghatottsággal fogadott szavait. A lelkek megindultságának dr. Jármy Béla volt főispán ad ihletett szavak­ban klasszikusan szép beszédben kifeje­zést. Vietórisz lelkében — mondottá, Is­ten lakozik s látta, hogy nála Isten jelen­léte öntudatos. Ez a legnagyobb boldog­ság', amely a lélek harmóniáját adja. — Mindannyiunk vágyódik az ő harmonikus lelki életére. Moravszky Ferenc a Kór író­tagjait köszönti s lendületes beszédet mon­A két világhírű sláger egyszerre lesz bematatva a Oldal Mozgian. színmű 6 felv. Fősz.: Lilian Gish.

Next

/
Thumbnails
Contents