Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-21 / 140. szám
2 JftiatfiPÉK 1914 janiw II. f ni Magyarország sirbatevőit. Urúformjsos embereket is láthatott Cntmp ur az utcákon bőven, különösen, ha a i>ostásokat. klinikai altiszteket,, a hordárokat és á Messftnger boyokat is katonáknak nézte. Mert, hogy nem mind katona volt az a sok uniformisos ember, bizonyításra nem szorul, hiszen Magyarországnak az antanthatalmak jóvoltából alig maradt az egész ország területére 35000 főnyi honvédsége, mely az ál 1 amvéde|emre is nagyon, de nagyon fogyatékos és kicsi szám. Gs ha ezt a törpe honvédsereget is, melyet már nem sokai a nagyhatialmak közvéleménye s a béke legfőbb erkölcsi testülete, a Népszövetség sem, Cramp ur sokalja, mért nem száll perije Európa mai békétcsináló uraival és miért épen a szegény magyar kormányra öltögeti nyelvét. — Á szállítmányozási szakszervezetről, arrteíy szerinte nincs, csak annyit mondhatunk, hogy ebben az országban nemcsiak a fuvarosok és a forgalmi munkások tömörülhetnek egyesülésekbe szabadon,, hanem bárki és bármikor,, ha kitűzött céljaikkal nem áz állam és nemzet intézményeinek és értékednek lerombolását, hanem hazafiaktól l>ecsülMtel munkálandó jövőt akarják szolgálni. A gyülekezési jog is — mhit általában aszabűd ságjogok az arra éretteknek birtokában vannak, de már azt )ie kívánja senki, még egy angoi ur se, hogy Magyarország az elmúlt forradalmi züllés s az áliamrendnek tartós felfordítása után szerzett kellő tanulságokkal ne rendezkedjék be ugy a maga védelmére,. hogy konszolidációja végérvényesen biztosítva legyen. Ff& rpr ^nr jtr pr pr pr pr pr pr Ajánljuk fel szabad lakórészeinket a jubiláris ünnepségen résztvevő vendégek elszállásolására. A városházán külön elszáíásolási hivatalt állítanak fel, ahová a bejelentések megtehetők — A nagy idegenforgalom sima lebonyolítását csak a város közönségének támogatása biztosithatja. Nyíregyháza, junius 19. (A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város örökváltságinak száz éves jubileumi ünnepségei • az ennek keretében megtartandó országos jubileumi ünnepségek s gyűlések nemcsak az Ország közönségének figyelmét fogják városunk felé irányítani de a résztvevők hatalmas tömegét is ide fogják vonzani várasunk falai közé • olyan idegenforgalom fog kialakulni a jubiláris ünnepségek kapesán, amilyenre eddig példa nem volt e város történetébeo. Ennek a nagyszabású idegenforgálemnak sima menetű lebonyolítása végett kedden délután 5 órakor értekezlet volt a városházán Osgyáni József elssállásolási bizottsági elnök vezetése mellett, melyen a bizottság tagjai arra as egyöntetű megállapodásra jutottak, hogy a váró* közönségének témégatása nélkül az elszállásolás problémája senmikép nem oldható meg. A tíz napig tartó jubiláris ünnepségek keretében ünnepli az Ipariestület fennállásának 40 éves jubileumát, a tűzoltók 50 éves, a mentők tiz éves fennállási jubileumukat. Ez idő alatt tartják az ország polgármesterei koDgresecusukat, a tiszai ev. egyházkerület évi közgyűlését Nyíregyházán. Az országos állatvásár. lóverseny s az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi élettel kapcsolatos kiállítások természetszerűleg o'y nagy tömegét fogják idevonzani az érdeklődőknek, hogy már jő eleve komolyan kell számolni azokkal a lakásrészekkel, fekvőhelyekkel, melyeket a városunkba érkező vendégek elsiállásolására fsltétlenül biztosítani kell. Itt megjegyezzük, hogy idegen testüle'ek által rendezett gyűlések résztvevői* nek elszállásolása természetszerűleg nam képezheti a város gondját, de még igy is nagy Denunciánsok. A Morning Post hasábjain napvilágot Ijátott ismét egy olyan állításokat tartalmazó tudósítás, amelyn#k forrásában nem nehéz fWfedeznünk azoknak a forradalmi elemeknek információit, melyek hazai állapotainkat a külföldön liJa$ng beállításban és a nemzet méltóságát és becsületét sértő módon tálalják fel a világnak. — "A bécsi szakszervezeti kongresszusról szólt a \tudósítás, amelyen valami Cramp nevű angol ur, foglalkozására nézve az angol munkáspártnak utazója, ki propaganda tevékenységgel látogatja végig a különböző országok szocialista gyűléseit, tárta fel a »reakció szörnyűségeit.* Hát ez a Cramp ur járt itt húsvétkor a magyarországi szocialisták gyűlésén is és az akkorról mindenféle külhatások révén kialakított felfogását most előadta Bécsiben. — Jelentése szerint Magyarországon állítólag még mindig dühöng az ellenforradalmi terror és tombol a rfeakciö. A magyar sajtó fővárosi lapjai, melyekben még' lüktet a nemzeti érzés és féltékenyek nemzeti becsüBetüínkre, azonnal megadták rá a, méltó feleletet s a Magyarország ellen indított ujabb rágalomhadjárat kapcsán nyil tan felvetették a magyarországi szociáldemokrata politikai csoport felelősséginek kérdését. Mert azokért,, az információkért valóban és legfclsősorban ez a párt felelős. A Népszava másnap mosakodó vezércikkben azt akarja bizonygatni, hogy, nem ők informálták hamisan,, hanem Cramp ur látott nyitott szemmel. Látott a szocialista népgyűlésen rendőrt,, az utcákon sok uniformisos embert és értesült róla, hogy a szállítmányozási és fuvarozási munkásoknak nincsen szervezetük. Ezek az élmények Cramp ur és a magyarországi szocialisták szerint élő bizonyságai a vádak valódiságának. Cramp ur tényleg láthatott rendőrt s mi valóban azon csodálkoznánk,, ha a közbiztonság hivatalos szervei ép onnan hiányoznának, ahonnan a hordók tetejérőJ forradlalmi demagógiával izgatnak az állam és társadalmi rend ellen és nviltan merik éltetA régi Nyíregyházáról. Irta: és a Bessenyei Körben felolvasta: Szobor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. Mélyen tisztelt Hölgyei més Uraim!! Minden embernek van egy kedvenc témája, amelyben gyakorta elmélyed és felszínre szeretné hozni annak a témának minden szépségeit. Gondoljanak az udvaron álló vén diófára, melynek árnyékában gyermekéveiket töltötték el; gondoljanak a szőke-fürtü, ragyogó szemű játszópajtásra,, aki korán elköltözött, de emléke ma is, mint a kedvesség, értelem nagyszerű példája él a lelkünkben; vagy gondoljunk a szülői ház oszlopos tornácára,, melynfck emléke felmelegíti a mindennapi munkában elfáradt közönyös férfiszivet is. Ez a kedvttne téma lassanként bimbóba szökken, kinyitja fehér szirmait és valami ellenállhatatlan vágy ragad bennünket: kőrülrepkedni, körülrajongani. Ilyen kedvenc témám nekem Nyíregyháza. Örömmel foglalom ej a "Bessenyei Kör előadói székét, hogy beszélhessek annak a városnak múltjáról,, amelyben Senki Pál ősei éltek. Az az elbeszélő líra, melyben Senki Pál élettörténetét hallottuk elmondani — ugy érzem — speciális hajtása ennek a mi televény nyíri földünknek. — Perzsel, ha áttűz rajta a nap lieve, mélabús, amikor a tölgy ráveti hideg árnyékát és illatos, ha május végén elborítja az Szombaton 7 és 9 órai kezdettel, vasárnap 3-5-7 9 őrai kezdettel a Diadal Mozgóban: akácvirág, felöltöztetve a sárga "homokot fehérbe, mint a vőtegjínyét váró menyasszony. Milyen ennek a sok-sok Senki Pál nak szűkebb hazája? ugye mindannyiunknak kedvenc témája* amelyről örömmel elbeszélgetünk. Az a néhány perc, mely itt rendelkezésemre áll, szűk korlátok közé szorítja mondanivalóimat. Nem is tehetek mást,, minthogy kinyitom a kapukat,, amelyen keresztül visszanézhetünk a város múltjába. A honfoglaláskori végtelSRn nyirerdők talaja egy évezreden át hazánk szívéiben feküdt. Hiába hasította át a levegőt .zömök tatár lova, sok nyil zápora, hiába jött száz más csapás Szabolcs vezér örökségére, nem tudta megtörni az itt élő ősi magyar népet. A szabolcsi földvár sáncai között ma is él még a törhetetlen magyar szellem, de az évezredes nyirrengetegek egy-egy mohos sudara unokája a NywV ség északi lankáján határfává lépett elő és busán hullatja sárga levelét koncleső szomszédok birtokára. Mennyi fény, mennyi dicsőség ragyogja be a Nyírség történetét. A honfoglaló Szabolcs vezértől az áldott emlékű Károlyi grófig, aki uj telepeseket hoz a mármár kihalt barázdák közé. Az elpusztult haiduváros helyén — az ingoványok közül kiemelkedő dombhátakon — szorgos kezű, idegen ajkú emberek jelűnek meg — tarsolyukban a legszebb polgár erénnyel: a föld és munka szeretetével Faeke haggatja a dus kalászt ontó termőföldet, a buja zöld legelőn csikót, marhát neveft az uj gazda, nádfedeles földházat épít, templomot emel és vasárnaponként feketekötésü kapcsos énekeskönyvvel imádkozni (siet a mindennapi kenyérért. Ez városunk népének jellemrajza is. — Gyarapodás az anyagi javakban, kérges tenyér és alázatos lélek a Mindenható előtt. Az uj telepesek alig 70 esztendő alatt megváltják magukat zsellérsorsukból." — GGazdái lesznek a földnek, melyet verejtékükkel öntözlek. Virágzó várost alapítanak, hol a földmüvelés mejlett életre pezsdül az ipar és kereskedelem,, kőházat állítanak a tudomány számára és egyszer— mint a mésebelfc Hamupipőke, mikor lerázta magáról a Kemence porát — a gyermeéveit élő újváros a vármegye székhelye lett. Városunk mai nemzedéke a gyermeki kegyelet hálájával csupán 170 esztendő történelmére 'tekinthet vissza. A régi Nyíregyháza lakosaival: Szabolcs vezér ősmagyarjaival,, Rákóczi huszárjaival, Bocskay hajdúival csak a név és hely közössége fűz össze. A községi élet első nyoma a legelső Árpád házbeli magyar Hírály idejéből maradt reánk s nyolcadfél század malomköve őrölhette csak fel annyira, hogy Petrikovícs János csizmadia mester; ^ ii i^j^j^ dráma n fei v ~ ;Kiféö : (A dunheadi vár titka) kalanla n felv. — Kisé ő: , Jaj a feleségem"
