Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-03 / 126. szám
2 JftlliUWZK 1924. junius 3. Az ipartestület jubileumi kiállítása. lelkesedéstől ót halottan igyekeztek felszólalásaikban kidomborítani azt, hogy £f nyíregyházi iparosságnak igen fontos érdeke,, hogy ez a kiállítás, a jubileumi ünnepségek keretében,., fennen hirdesse az iparosságnak kiválóságát,, munkakészségét és oktatóképességeit is. Ugy a tanulók,, mint a segédek,, munkáiból rendezett kiállítás is hiávalva van fényt vetni a mesterekre, akiknek utasításai és vezetése alatt készülnek a munkák a munkatelepeken,, a különböző ipari mühelvekbeai. Margócsy Emil igazgató azt az eszmét vetette fel, hogy már most, fel kellene hivni a megrendelőket arra, hogy rendeljenek meg iparcikkeket,, amelyekre szükségük van, hogy necsak a kiállítás alkalmával, hanem már #eve *is eladóit áruk és tárgyak legyenek kiállíthatok. Ezt célszerűnek tartotta a bizottság azért is, mert hiszen a megrendelők így olcsóbban de mindenesetre mestermüveknek birtokába jutnak és egyúttal a kiállítani szándékozó iparosság is, a költségek tekintetében, mentes volna a befektetések alól. A gondolat nagv tetszést váltott ki, annak propagandát, a lapok utján is ki fog fejteni a rendező bizottság. Az elnök megköszönte a nagybizottsági kiküldöttek fáradozását, mellyel az ülés,, a pünkösd másodnapján való ujabb összejövetel elhatározása után,, a kiküldöttek és az elnök éltetésével véget ért. x £ J* g? is ja *t * >í * * *zí * Nyíregyháza város is kesziti arany&oronas költségvetését. A város képviselőtestülete közgyűlést tartott. Rendező bizottsági ölés. Nyíregyháza, junius 2. A Nyirvidék tudósítójától. Az Ipartestület 40 éves jubileuma és a város 100 éves jubileuma keretében rendezendő ipari kiállítás, impozáns méretekben bontakozik ki. Erre enged következtetni az a nagy érdeklődés, amely ipari körökben, a kiállítás iránt mutatkozik abban, hogy a résztvevők száma napról-napra mind nagyobb méreteket ölt. Minden számottevő iparos igyekszik a kiállításon való részvételéről a bejelentést megtenni és immár nagyon kevés azoknak száma, akik szóval, vagy Írásban be nem jelentették volna ebbeli szándékukat. A kiállítási •rendező bizottság most már szinte állandó permanenciában van. Hetenként tart üléseket, hogy a siker érdekében minden tőle telhetőt elkövessen. Valóban ugy is kell lennie, hogy a nyers anyagokat emberi és gépi munkával feldolgozó iparosság, az emberi alkotások tulajdonképpeni mesterei mutassák be mestermüveiknek és tanítványaik munkáinak legjavát, hogy fénye, diszpontja legyen ez a kiállítás az egész polgárság jubileumi ünnepségeinek. Vasárnap délelőtt volt látogatott ülése az ipartestületi kiállítási rendező bizottságnak, hol a nagybizottság képviseletében meg jelent Kardos István v. kulturtanácsnok, a jubileumi nagy bizottság főrendezője és Margócsy Emil ker. isk. igazgató, a jubileumi kiállítás igazgatója. Az ülést Pisszer János nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket és a nagybizottság jelenvolt tagjait és reprezentánsait, bejelentette, hogy az a félreértés, amely a bizottsági ülésen az iparossággal szemben fennforogni látszott, a polgármester úrhoz menesztett küldöttségnek adott válasz folytán eloszlott, a mennyiben a polgármester ur megbízta a kiállítás igazgatóját, hogy az iparosság egyetemét ís érzékenyen érintő kijelentésekkel magát nem azonosítja, de különben is abban a meggyőződésben van, hogy e kijelentés semmiesetre sem kívánta az iparosságot háttérbe szorítani vagy bántani A kiállítási bizottság az elnök bejelentését tudomásul vette és a részietek megbeszélése során, a kulturtanácsnok és a kiállítást • igazgató felvilágosító szavai után elhatározta többek hozzászólása alapján, hogy az ipari kiállítás hármas főcsoportját megalkotja, t. i. a mesterek, a segédek és a tanoncok csoportját, amelyek azonban egymástól teljesen elkülönítve lesznek rendezendők és megfelelő módon, még a díjazások tekintetében is szepaiálandók. Az a mester, akinek segédje, vagy tanulója a kiállítási zsűri részéről díjazásra érdemesnek találtatik, az a mester erről elismerő oklevelet kap, dokumentálandó, hogy az ő ipartelepén működő segéd, vagy tanuló, jutalomban vagy elismerésben részesült. A díjazások mikéntje dolgában még a rendező-bizottság lesz hivatva határozni. Molnár Zsigmond női szabómester indítványt tett, a kiállítás ideje alatt rendezendő női szabászati versenyre, amit a bizottság egyhangúlag elfogadott. Ez volna az első ilynemű országos verseny, amely a városi és az ipartestületi jubileumnak is élénkséget fog kölcsönözni. Az ülésen több értékes felszólalás történt,, amelyek közül megemlítjük Kiss Gyula,, Papp István, Kubai a Ferenc, Smiják István, Zombörszky Dániel, Eohn I. Ignác,, Lakatos Lajos, Kresztyankó György Jobbágy Pál és mások f plszólalás.ait,, akik mind, az ügy iránti aa— miiiniiiiiMiiBi «• r iriiniiiim-j N Nyíregyháza, junius 2. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartotta május havi rendes közgyűlését dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos,, polgármester elnöklésével,. aki a gyülffit a Hiszekegy imád ságos szavaival nyitotta meg. Az elnöklő polgármester a napirend előtti bejelentését a szanálási törvény városokra vonatkozó szakaszainak ismertetésével kezdte. Rámutatott,, hogy a szanálási törvény alapján a városoknak ujabb létszámcsökkentést kell megejteniök és halvain^ napon belül át kell dolgozniok a nyugdijasokra vonatkozó szabályrendeletet. Nagyon jelentős a törvény ötödik szakasza,, a mely a háztartássá vonatkozó kérdésekről szól. A városok háztartási ügyébeibe a szanálási-idő alatt,, tehát 1926-ig, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletekkel szólhat bele s az önkormányzat köteles meghallgatása mellett rendelettel állapithat meg ujabb bevételi forrásokat is. Ha az eddigi adók nem nyújtanak kellő jövedelmet,, a városok' önálló adókat vethetnek ki„ így a rendezett tanácsú városok külön községi aclót tehetnek kötelezővé,, addig a mértékig,, ameddig ezek az adók a polgárság teherviselési képességét felül nem haladják. Szükség esetén a belügyminiszter kötelezheti a városokai ilyen adók behozatalára. A szanálással kapcsolatban polgármesterek és a vármegyei törvényhatóságod vezetői a belügyminiszter összehívására értekezleten vettek részt, amelyen Terstyáuszky államtitkár elnökölt. Ezen az értekezleten a törvényhatóságok és városok háztartási ügyeit tárgyalták. Itt a polgármester azt az utasítást' kapta, lipgy haladéktalanul készíttesse el Nyíregyháza város 1924. évi aranyköltségvetését. Ennek eleget téve, nyomban intézkedett, hogy a városi számvevőség gyűjtse össze a szűk séges adatokat, a város főszámvevője Pivnvik Gyula ma felutazott Budapestre, hogy az aranyköltségvetésre vonatkozólag a belügyminisztériumban részletes információt szerezzen. »• ,> Miniszterek Nyíregyházán. A polgármester ezután jelentést tett a közgyűlésnek arról, hogy á gulyakihajtással kapcsolatban Rakovszky Iván belügyminiszter és dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszter látogatást tettek városunkban és érintkezést kerestek a város lakosságának minden rétegével. Krúdy Gyula városunkban. Bejelentette ezután a polgármester, hogy Krúdy Gyula Magyarország egyik legkiválóbb írója,, városunk szülötte több napon át városunkban időzött, hogy a centennáriumi ünnepséggel kapcsolatban megjelenő emlékkönyv egyik cikkéhez levéltári adatokat gyűjtsön,. — A neves író örömmel vállalta az Emlékkönyv bekezdő cikkének megírását. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a polgármester jelentéséi. • ^ ^iér -^Ár -ü" "N-ir' A Magyar Jövő harmadik országos ifjúsági dalversenye Budapesten. Az ev. Kossuth főgimnázium díszoklevelet nyert. — A székesfehérvári cisztercita iskola dalárdáját mintadalárdává avatták. Látogatás a Telefon Hírmondó központjában Budapest, május 30. A Nyirvidék tudósítójától. Áldozócsütörtökön tartotta a Magyar Jövő ezévi harmadik országos ifjúsági dalversenyét Budapesten. Tizennyolc iskola ifjúsága vette fel egymással a legszebb küzdelmet s igen csodálatos, hogy ezek közül 16 a vidékről jött fel, a főváros népes iskolái között pedig csak kettő akadt, amelyik részt kivánt venni a nemes versenyben. Mégis csak igaznak kell lenni, hogy a vidék ifjúsága a szépért jobban lelkesül. De igaz lesz az is, hogy míg a fővárosból indult ki minden forradalmi szeny, a vidék fog indulni a haza vissszaszerzé'sére, mert ugy tetszik ebből a jelenségből is, hogy a vidék szelleme igazabb jobb, tisztább. A verseny napján reggel az ifjúság a Bazilikában és a Kálvin-téri ref. templomban tartott könyörgésen jelent meg. Reggeli áhítat után a Kossuth-jitca elejére vonultak a csapatok. Festői, impozánsan szép látvány volt 720 dalos felvonulása, közöttük legtöbb iskolánkint egyező ruhában. A székesfehérvári ciszterciek ,30 tagu fuvózenekara halad | az élen s még az örökké siető főváros népe Diadal Mozgó junius hó 3-án, 4 én és 5-én fantasztikus történet, Lőtte Neumatt nal. két Sláger, 7 és 9 órakor. Mangófa csodája Diadal Mozgó A Dnl/nl királya kedden, szerdán, csütörtökön « I UHUI IIIIUI|U 7 és 9 órakor két Sláger: víg kai. játéit 5 felv. Albertini-csoporl-tal.