Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-03 / 126. szám

2 JftlliUWZK 1924. junius 3. Az ipartestület jubileumi kiállítása. lelkesedéstől ót halottan igyekeztek felszó­lalásaikban kidomborítani azt, hogy £f nyíregyházi iparosságnak igen fontos ér­deke,, hogy ez a kiállítás, a jubileumi ün­nepségek keretében,., fennen hirdesse az iparosságnak kiválóságát,, munkakészsé­gét és oktatóképességeit is. Ugy a tanulók,, mint a segédek,, munkáiból rendezett ki­állítás is hiávalva van fényt vetni a mes­terekre, akiknek utasításai és vezetése alatt készülnek a munkák a munkatelepe­ken,, a különböző ipari mühelvekbeai. Margócsy Emil igazgató azt az esz­mét vetette fel, hogy már most, fel kellene hivni a megrendelőket arra, hogy rendel­jenek meg iparcikkeket,, amelyekre szük­ségük van, hogy necsak a kiállítás alkal­mával, hanem már #eve *is eladóit áruk és tárgyak legyenek kiállíthatok. Ezt cél­szerűnek tartotta a bizottság azért is, mert hiszen a megrendelők így olcsóbban de mindenesetre mestermüveknek birtoká­ba jutnak és egyúttal a kiállítani szándé­kozó iparosság is, a költségek tekintetében, mentes volna a befektetések alól. A gondolat nagv tetszést váltott ki, an­nak propagandát, a lapok utján is ki fog fejteni a rendező bizottság. Az elnök megköszönte a nagybizott­sági kiküldöttek fáradozását, mellyel az ülés,, a pünkösd másodnapján való ujabb összejövetel elhatározása után,, a kiküldöt­tek és az elnök éltetésével véget ért. x £ J* g? is ja *t * >í * * *zí * Nyíregyháza város is kesziti arany&oronas költségvetését. A város képviselőtestülete közgyűlést tartott. Rendező bizottsági ölés. Nyíregyháza, junius 2. A Nyirvidék tu­dósítójától. Az Ipartestület 40 éves jubileuma és a város 100 éves jubileuma keretében ren­dezendő ipari kiállítás, impozáns méretekben bontakozik ki. Erre enged következtetni az a nagy érdeklődés, amely ipari körökben, a kiállítás iránt mutatkozik abban, hogy a résztvevők száma napról-napra mind na­gyobb méreteket ölt. Minden számottevő ipa­ros igyekszik a kiállításon való részvételéről a bejelentést megtenni és immár nagyon ke­vés azoknak száma, akik szóval, vagy Írás­ban be nem jelentették volna ebbeli szándé­kukat. A kiállítási •rendező bizottság most már szinte állandó permanenciában van. Heten­ként tart üléseket, hogy a siker érdekében minden tőle telhetőt elkövessen. Valóban ugy is kell lennie, hogy a nyers anyagokat emberi és gépi munkával feldolgozó iparos­ság, az emberi alkotások tulajdonképpeni mesterei mutassák be mestermüveiknek és ta­nítványaik munkáinak legjavát, hogy fénye, diszpontja legyen ez a kiállítás az egész pol­gárság jubileumi ünnepségeinek. Vasárnap délelőtt volt látogatott ülése az ipartestületi kiállítási rendező bizottság­nak, hol a nagybizottság képviseletében meg jelent Kardos István v. kulturtanácsnok, a jubileumi nagy bizottság főrendezője és Mar­gócsy Emil ker. isk. igazgató, a jubileumi kiállítás igazgatója. Az ülést Pisszer János nyitotta meg, üd­vözölve a megjelenteket és a nagybizottság jelenvolt tagjait és reprezentánsait, bejelen­tette, hogy az a félreértés, amely a bizottsági ülésen az iparossággal szemben fennforogni látszott, a polgármester úrhoz menesztett kül­döttségnek adott válasz folytán eloszlott, a mennyiben a polgármester ur megbízta a ki­állítás igazgatóját, hogy az iparosság egyete­mét ís érzékenyen érintő kijelentésekkel ma­gát nem azonosítja, de különben is abban a meggyőződésben van, hogy e kijelentés sem­miesetre sem kívánta az iparosságot háttérbe szorítani vagy bántani A kiállítási bizottság az elnök bejelenté­sét tudomásul vette és a részietek megbeszé­lése során, a kulturtanácsnok és a kiállítást • igazgató felvilágosító szavai után elhatároz­ta többek hozzászólása alapján, hogy az ipari kiállítás hármas főcsoportját megalkotja, t. i. a mesterek, a segédek és a tanoncok csoport­ját, amelyek azonban egymástól teljesen el­különítve lesznek rendezendők és megfelelő módon, még a díjazások tekintetében is sze­paiálandók. Az a mester, akinek segédje, vagy tanulója a kiállítási zsűri részéről díja­zásra érdemesnek találtatik, az a mester er­ről elismerő oklevelet kap, dokumentálandó, hogy az ő ipartelepén működő segéd, vagy tanuló, jutalomban vagy elismerésben része­sült. A díjazások mikéntje dolgában még a rendező-bizottság lesz hivatva határozni. Molnár Zsigmond női szabómester indít­ványt tett, a kiállítás ideje alatt rendezendő női szabászati versenyre, amit a bizottság egyhangúlag elfogadott. Ez volna az első ilynemű országos verseny, amely a városi és az ipartestületi jubileumnak is élénksé­get fog kölcsönözni. Az ülésen több értékes felszólalás történt,, amelyek közül megemlítjük Kiss Gyula,, Papp István, Kubai a Ferenc, Smi­ják István, Zombörszky Dániel, Eohn I. Ignác,, Lakatos Lajos, Kresztyankó György Jobbágy Pál és mások f plszó­lalás.ait,, akik mind, az ügy iránti aa— miiiniiiiiMiiBi «• r iriiniiiim-j N Nyíregyháza, junius 2. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartotta május havi rendes közgyűlését dr. Bencs Kál­mán kormányfőtanácsos,, polgármester el­nöklésével,. aki a gyülffit a Hiszekegy imád ságos szavaival nyitotta meg. Az elnöklő polgármester a napirend előtti bejelentését a szanálási törvény városokra vo­natkozó szakaszainak ismertetésével kezd­te. Rámutatott,, hogy a szanálási törvény alapján a városoknak ujabb létszámcsök­kentést kell megejteniök és halvain^ na­pon belül át kell dolgozniok a nyugdija­sokra vonatkozó szabályrendeletet. Na­gyon jelentős a törvény ötödik szakasza,, a mely a háztartássá vonatkozó kérdések­ről szól. A városok háztartási ügyébeibe a szanálási-idő alatt,, tehát 1926-ig, a bel­ügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet­értve rendeletekkel szólhat bele s az ön­kormányzat köteles meghallgatása mel­lett rendelettel állapithat meg ujabb be­vételi forrásokat is. Ha az eddigi adók nem nyújtanak kellő jövedelmet,, a vá­rosok' önálló adókat vethetnek ki„ így a rendezett tanácsú városok külön községi aclót tehetnek kötelezővé,, addig a mér­tékig,, ameddig ezek az adók a polgárság teherviselési képességét felül nem ha­ladják. Szükség esetén a belügyminiszter kötelezheti a városokai ilyen adók behozatalára. A szanálással kapcsolatban polgármes­terek és a vármegyei törvényhatóságod vezetői a belügyminiszter összehívására értekezleten vettek részt, amelyen Terstyáuszky államtitkár elnökölt. Ezen az értekezleten a törvényhatóságok és vá­rosok háztartási ügyeit tárgyalták. Itt a polgármester azt az utasítást' kapta, lipgy haladéktalanul készíttesse el Nyíregyháza város 1924. évi aranyköltségvetését. En­nek eleget téve, nyomban intézkedett, hogy a városi számvevőség gyűjtse össze a szűk séges adatokat, a város főszámvevője Piv­nvik Gyula ma felutazott Budapestre, hogy az aranyköltségvetésre vonatkozólag a belügyminisztériumban részletes infor­mációt szerezzen. »• ,> Miniszterek Nyíregyházán. A polgármester ezután jelentést tett a közgyűlésnek arról, hogy á gulyakihaj­tással kapcsolatban Rakovszky Iván bel­ügyminiszter és dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszter látogatást tettek váro­sunkban és érintkezést kerestek a város la­kosságának minden rétegével. Krúdy Gyula városunkban. Bejelentette ezután a polgármester, hogy Krúdy Gyula Magyarország egyik legkiválóbb írója,, városunk szülötte több napon át városunkban időzött, hogy a centennáriumi ünnepséggel kapcsolatban megjelenő emlékkönyv egyik cikkéhez le­véltári adatokat gyűjtsön,. — A neves író örömmel vállalta az Emlékkönyv bekez­dő cikkének megírását. A közgyűlés öröm­mel vette tudomásul a polgármester jelen­téséi. • ^ ^iér -^Ár -ü" "N-ir' A Magyar Jövő harmadik országos ifjúsági dalversenye Budapesten. Az ev. Kossuth főgimnázium díszoklevelet nyert. — A székesfehérvári cisztercita iskola dalárdáját mintadalárdává avatták. Látogatás a Telefon Hírmondó központjában Budapest, május 30. A Nyirvidék tudó­sítójától. Áldozócsütörtökön tartotta a Magyar Jövő ezévi harmadik országos ifjúsági dal­versenyét Budapesten. Tizennyolc iskola ifjú­sága vette fel egymással a legszebb küzdel­met s igen csodálatos, hogy ezek közül 16 a vidékről jött fel, a főváros népes iskolái között pedig csak kettő akadt, amelyik részt kivánt venni a nemes versenyben. Mégis csak igaznak kell lenni, hogy a vidék ifjúsága a szépért jobban lelkesül. De igaz lesz az is, hogy míg a fővárosból indult ki minden for­radalmi szeny, a vidék fog indulni a haza vissszaszerzé'sére, mert ugy tetszik ebből a jelenségből is, hogy a vidék szelleme igazabb jobb, tisztább. A verseny napján reggel az ifjúság a Bazilikában és a Kálvin-téri ref. templomban tartott könyörgésen jelent meg. Reggeli áhí­tat után a Kossuth-jitca elejére vonultak a csapatok. Festői, impozánsan szép látvány volt 720 dalos felvonulása, közöttük legtöbb iskolánkint egyező ruhában. A székesfehér­vári ciszterciek ,30 tagu fuvózenekara halad | az élen s még az örökké siető főváros népe Diadal Mozgó junius hó 3-án, 4 én és 5-én fantasztikus történet, Lőtte Neumatt nal. két Sláger, 7 és 9 órakor. Mangófa csodája Diadal Mozgó A Dnl/nl királya kedden, szerdán, csütörtökön « I UHUI IIIIUI|U 7 és 9 órakor két Sláger: víg kai. játéit 5 felv. Albertini-csoporl-tal.

Next

/
Thumbnails
Contents