Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

2 J&WIIDÍXÍ 1984. junius 18. A népoktatás ingyenes­ségének megszűnése. Irta: tfr. Obetkó Dezső egyetemi m. tanár, a miskolci jogakadé­mia nyilvános rendes professzora. Az elemi népiskolai oktatás ingyenes­ségéről szóló, 1898. évi XLVI. törvénycikk kimondotta, hogy az elemi iskolákban a tandíjfizetés teljesen megszűnik. — Ez egyik legfontosabb és legszebb alkotása volt az akkori törvényhozásnak, amely­nek vallás- és közoktatásügyi minisztere gróf Apponyi Albert volt. Nagymagyaror­szág ezt a törvényét nyugati kulturálla­moknak mintájára alkotta; s ezt z tette lehetővé,, hogy az ország más bevételeiből azokat a jövedelmeket pólolni bírta, ame Ivek a tandijakból az iskoláknak céljaira — részint személyi, részint dologi kiadá­saiknak fedezésére — addig befolytak. Az állami iskoláknál a tandíjbevételek a dologi kiadások fedezetére szolgáltak; a nem állami iskoláknál pedig ugy a sze­mélyi,. mint a dologi kiadások fedezésére fordíttattak. A nem állami iskolák a tan­dijjövedelem elmaradása címén állam­segélyt kérhettek,, amely Csonkamagyar­ország területén — csupán dologi tandíj­kárpótlás címén — évi 1,015.000 aranyko­ronát tett ki. Ezt az államkincstár 1908­ban és az azt következő években fedezni bírta; de már a háborút követő években az állami iskolákat illetőleg sem volt ké­pes a dologi szükségleteknek fedezésére szóló összegeket az iskolák részére béke­arányban rendelkezésre bocsátani. Ennek következtében az iskolák napi tisztogatá­sa,, fűtése, tökéletlenné vált s a fűtőanyag hiányában hosszal)!) vagy rövidebb ideig az iskolák nagv része szünetelni kényte­lenül 1. Még súlyosabb helyzetbe kerültek a nem állami iskolák,, amelyeknél az ál­lami tandijkárpótlás számszerűleg ab­ban az összegben maradt meg,, amelyben 1908-ban vagy az ezt követő évben meg­állapították. Ezeknél könyöradományok­kal,, esetleg önkéntes tandijszolgáltatással igyekeztek a karbantartás költségeit fe­dezni,, ahol pedig ez nem sikerült, az is­kola szüneteli. Az 1,015.000 korona tandijpótló állam­segélyt jelenleg is aranykoronában kellene az államnak fedeznie,, de mivel ezt nem bírja, az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924: évi 1V" 1. c, alapján 1924. május 3-án tartott ülésében a minisztertanács felhatalmazta a vallás­és közoktatásügyi minisztert, hogy a tan­díjfizetés visszaállítását és a beiratási díj­nak megállapítását rendeleti- aton szabá­lyozza . Ezzel a népoktatásnak ingyenessége időlegesen megszűnt és a tandíjfizetés visz­szaáliittatott. Az 1924. július 5-ig befeje­zendő beíratások alkalmával a szülők gyámok már beiratási és tandijat fognak fizetni. Hogy ennek összege mennyi lesz,, azt a minisztérium legközelebb állapítja meg; az anionom iskolafenntartók közsé­gek,, (•lekezelek pedig magok határozzák meg. Kimondotta a miniszter, hogy meg­marad az 50 fillérnyi beiratási díj,. de, aranyalapon fizetendő. A tandij 4—15 aranykorona lesz, a helyi viszonyokhoz képest. A tandijakból beföíyó ősszeg július 5-ig a helyi hatóságok rendelkezésére fog állani,, s igy ezek már a nyári szünidőben elvégezhetik az iskolákon szükséges nagy takarításokat és esetleges tatarozásokat s beszerezhetik előnvös feltételek mellett a téli fűtőanyagot. Igazolt szegénység ese­tén a tandij részben vagy egészben elen­gedhető, (a beiratási díj nem) indokolt tesetben !í<|t.i|ndij két vagy négy egyenlő részletben lesz fizethető. Az éves gazda­sági cselédeknek gyermekei után a tandij az Í907. évi XLV. törvénycikk 7. szakasza értelmében megtérítés igénye nélkül fizet­ni a gazdák kötelesek. Az iskolába való felvételt nem szabad a tandíjnak befizetésétől függővé tenni; felveendő lesz tehát minden jelentkező, tekintet nélkül arra,, hogy a tandiját meg­fizetni képes-e. Még kevésbbé szabad év­közben az iskolába járástól egy tanulót sem távol tartani azért,, meri szülője (gyámja a tandijat még nem fizette. A nem-állami iskolák tanítóinak ál­lamsegélye, 1924. szeptember 1-től kezd­ve,. a landij-javadlom összegének megfe­Ielőleg csökkenni fog. Az ismétlő és a gazdasági ismétlő is­kolákban a tanítás továbbra is ingyenéi marad. Ezekbén tehát sem tandij,, sem be iratási dij nem szedhető. A fent tárgyalt rendelkezések által — sajnos — megszűnik az e'emi oktatásnak ingyenessége; de viszont az iskolák ismét oly helyze.be jutnak,, hogy fedezhetik do­logi kiadásaikat s beiratási dij jövedelmök révén, a már teljesen lezüllött ifjúsági és tanítói szakkönyvtárakat is rendbe hoz­hatják. De az a sa jnálatos, hogy a szóban for­gó rendelkezések által éppen többnyire a legszegényebb, gyakran sok gyermekkel megáldott,, egyszerű magyar állampolgá­rok lesznek kénytelenek ujabb terheket átvenni. Ha csupán 5 K tandíjat veszünk, azért jelenleg 90 ezer K lesz fizetendő; az 50 f befizetési dij cimén pedig 18 ezer K. Kp ezért helyes volna,, ha a tandijak ugy az állami, mint a nem — állami is­koláknál nem egyenlő őss'zeghieli, de a szülők vagvoni és kereseti viszonyaihoz képest állapi Hatnának meg. Elejtendőnek találjuk azt a tervbe vett rendelkezést, hogy a nem állami isko­láknál befolyó tandijakból a fon tarlók ta­ni tói állásonként évi 60 arany koronát lesznek kénytelen személyi ki-adásokra for ditani. így a nem-állami iskolák vagy több tandíjat lesznek kénytelenek szedni, mint az államiak; vagy pedig kevésbbé gondoskodhatnak iskoláiknak tisztogatá­sáról,, fűtéséről és tatarozásáról. Mivel pe­dig iskoláinknak túlnyomó része nem-álla­mi iskola, ez az intézkedés önkénytelenül is a hazai közoktatás színvonalának sü­lyedését idézné elő. Ez bizonyára sem a törvényhozás,, sem pedig a közoktatásügyi miniszter nem akarja. Nem tartanok helyesnek azt sem,, h,a a tandij feltétlenül egyforma összegben szedetnék be minden szülőtől (gyámtól). Itt a látszólagos jogegyenlőség valóságban jogegyenlő l! enséget j el en t. Ki monda nd ó volna tehát, hogy a tandij — a megállapí­tó 11 4—15 aranykorona korlátai között — — a szülők (gyámok vagyoni és kereseti viszonyaihoz képest, — Csetteg a kedvező anyagi helyzetben levő tanulónak körül­ménye. figyelembe vétele mellett is — szabandó ki. Igy a szegényebbek tovább­ra is úgyszólván ingyen tanulnának; míg a tehetősebbek valamivel többet fizetnének, ammit joggal elvárhatunk. Felveendő volna külön rendelkezés a Vagyontalan közalkalma ottak gyermekeinek tandíjmentességéi illetőleg. Kimondandó­nak tartanok azt is,, hogy az egy községben létező állami és nem-állá'mi iskoláknak tandija egyforma összegben állapíttas­sák meg, nehogy esetleg illegális verseny támadjon. Az ilyen iskolák a tandij ösz. szegére nézve egymással megegyezni tar­toznának,. meg ném egyezés esetén a kir. tanfelügyelő állapítaná meg a tandijat; s határozata — birtokon kívül — a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felebbez­hető volna . "^sr-íiár^ár ~ V - v X- . Döntöttek a pénzügyi palota épitkezésehez szükséges anyagszállítások dolgában. Kiket bíztak meg a szállítással ? Nyíregyháza,, junius 17. Saját tudósi­lónktól. Megírtuk már, hogy a pénzügyi palota építészeti bizottsága döntött a szüksé­ges anyagszállítások ügyéi fen. A bizottság junius 11-én bontotta föl a beérkezett zári ajánlatokat Barna Aladár miniszteri taná­csos,, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügy igazgató,, Maróthy Kálmán des, oki. építész, Fidy Béla minrzleri osz tálylanácsos, továbbá az államépite>zeli lii vatal főnöke bizottsági tagok jelenlétében és az "összes körülmények mérlegelésével a legelőnyösebb ajánlatokat fogadta el. — Ilyenformán a következők ajánlata fo­gadtatott el: Homokra: Nyíregyháza r t. város üzemi hivatala. Kavicsra: Tóth és Sebestyén cég Deb­recen. Szigete ö anyagra; Poznánszky és Slreliiz cég Budapest. Vasanyagra: Heinrich A. és Fiai és a Vasgerendát Árusító r. t. cégek Budapest. Tetőíedőanyagra: ELermt r .1. Buda­pest. Bádoganyagra: Magyar Fémbehoza­tal i r. 1. Budapest. ­Burkoló anyagira: Meloceo r. I Buda­pest. Faanyagra: Thuránszky Tihamér fű­résztől epe Szabóicsvcresmardt. A szállítandó anyagok értéke másfél milliárdot lesz ki. A mész és cement beszerzésével az építési vállalkozói fogják meghízni. A bi­zottság ugyanekkor kiadla felhívását az építkezésre vonatkozó ajánlatok meglé­telére s egyben névszerint fölszólította ezre- j Adorján János, Jláufíel Tivadar, Kálmán Károly, Pisszer János, Smiják István és Várafljay Sándor építészeket., illetve épí­tési vállalkozókat,, hogy ajánialikat ju­lius 7-5n déli 12 óráig adják be. Hogy a bizottság Budapestről kiket szólít fel ajánlattételre, az még nincs eldöntve. Az ajánlatok fölött a bizottság sür­gősen dönt, ugy. hogy juiius 15-én az épitkezés akadálytalánui megkezdődhetik. Az uj palota építésének költsége 5 milliárd korona, az 1923—24. költségve­tési évre van előirányozva. |2 dalárdista | énekel I a Heidelbergi diákok | mm Junins 18-19., szerdán 7 és 9 órakor, csütörtökön 3, 6, 7 és 9 órakor: a Diadal Mozgóban: Diadalmas ököl dráma 7 felvonásban. Kisérő műsor rendkívül kacagtató vígjáték 2 felv. Szakácsnő kerestetik

Next

/
Thumbnails
Contents