Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

2 J&WIIDÍXÍ 1984. junius 18. A népoktatás ingyenességének megszűnése. Irta: tfr. Obetkó Dezső egyetemi m. tanár, a miskolci jogakadémia nyilvános rendes professzora. Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló, 1898. évi XLVI. törvénycikk kimondotta, hogy az elemi iskolákban a tandíjfizetés teljesen megszűnik. — Ez egyik legfontosabb és legszebb alkotása volt az akkori törvényhozásnak, amelynek vallás- és közoktatásügyi minisztere gróf Apponyi Albert volt. Nagymagyarország ezt a törvényét nyugati kulturállamoknak mintájára alkotta; s ezt z tette lehetővé,, hogy az ország más bevételeiből azokat a jövedelmeket pólolni bírta, ame Ivek a tandijakból az iskoláknak céljaira — részint személyi, részint dologi kiadásaiknak fedezésére — addig befolytak. Az állami iskoláknál a tandíjbevételek a dologi kiadások fedezetére szolgáltak; a nem állami iskoláknál pedig ugy a személyi,. mint a dologi kiadások fedezésére fordíttattak. A nem állami iskolák a tandijjövedelem elmaradása címén államsegélyt kérhettek,, amely Csonkamagyarország területén — csupán dologi tandíjkárpótlás címén — évi 1,015.000 aranykoronát tett ki. Ezt az államkincstár 1908ban és az azt következő években fedezni bírta; de már a háborút követő években az állami iskolákat illetőleg sem volt képes a dologi szükségleteknek fedezésére szóló összegeket az iskolák részére békearányban rendelkezésre bocsátani. Ennek következtében az iskolák napi tisztogatása,, fűtése, tökéletlenné vált s a fűtőanyag hiányában hosszal)!) vagy rövidebb ideig az iskolák nagv része szünetelni kénytelenül 1. Még súlyosabb helyzetbe kerültek a nem állami iskolák,, amelyeknél az állami tandijkárpótlás számszerűleg abban az összegben maradt meg,, amelyben 1908-ban vagy az ezt követő évben megállapították. Ezeknél könyöradományokkal,, esetleg önkéntes tandijszolgáltatással igyekeztek a karbantartás költségeit fedezni,, ahol pedig ez nem sikerült, az iskola szüneteli. Az 1,015.000 korona tandijpótló államsegélyt jelenleg is aranykoronában kellene az államnak fedeznie,, de mivel ezt nem bírja, az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924: évi 1V" 1. c, alapján 1924. május 3-án tartott ülésében a minisztertanács felhatalmazta a vallásés közoktatásügyi minisztert, hogy a tandíjfizetés visszaállítását és a beiratási díjnak megállapítását rendeleti- aton szabályozza . Ezzel a népoktatásnak ingyenessége időlegesen megszűnt és a tandíjfizetés viszszaáliittatott. Az 1924. július 5-ig befejezendő beíratások alkalmával a szülők gyámok már beiratási és tandijat fognak fizetni. Hogy ennek összege mennyi lesz,, azt a minisztérium legközelebb állapítja meg; az anionom iskolafenntartók községek,, (•lekezelek pedig magok határozzák meg. Kimondotta a miniszter, hogy megmarad az 50 fillérnyi beiratási díj,. de, aranyalapon fizetendő. A tandij 4—15 aranykorona lesz, a helyi viszonyokhoz képest. A tandijakból beföíyó ősszeg július 5-ig a helyi hatóságok rendelkezésére fog állani,, s igy ezek már a nyári szünidőben elvégezhetik az iskolákon szükséges nagy takarításokat és esetleges tatarozásokat s beszerezhetik előnvös feltételek mellett a téli fűtőanyagot. Igazolt szegénység esetén a tandij részben vagy egészben elengedhető, (a beiratási díj nem) indokolt tesetben !í<|t.i|ndij két vagy négy egyenlő részletben lesz fizethető. Az éves gazdasági cselédeknek gyermekei után a tandij az Í907. évi XLV. törvénycikk 7. szakasza értelmében megtérítés igénye nélkül fizetni a gazdák kötelesek. Az iskolába való felvételt nem szabad a tandíjnak befizetésétől függővé tenni; felveendő lesz tehát minden jelentkező, tekintet nélkül arra,, hogy a tandiját megfizetni képes-e. Még kevésbbé szabad évközben az iskolába járástól egy tanulót sem távol tartani azért,, meri szülője (gyámja a tandijat még nem fizette. A nem-állami iskolák tanítóinak államsegélye, 1924. szeptember 1-től kezdve,. a landij-javadlom összegének megfeIelőleg csökkenni fog. Az ismétlő és a gazdasági ismétlő iskolákban a tanítás továbbra is ingyenéi marad. Ezekbén tehát sem tandij,, sem be iratási dij nem szedhető. A fent tárgyalt rendelkezések által — sajnos — megszűnik az e'emi oktatásnak ingyenessége; de viszont az iskolák ismét oly helyze.be jutnak,, hogy fedezhetik dologi kiadásaikat s beiratási dij jövedelmök révén, a már teljesen lezüllött ifjúsági és tanítói szakkönyvtárakat is rendbe hozhatják. De az a sa jnálatos, hogy a szóban forgó rendelkezések által éppen többnyire a legszegényebb, gyakran sok gyermekkel megáldott,, egyszerű magyar állampolgárok lesznek kénytelenek ujabb terheket átvenni. Ha csupán 5 K tandíjat veszünk, azért jelenleg 90 ezer K lesz fizetendő; az 50 f befizetési dij cimén pedig 18 ezer K. Kp ezért helyes volna,, ha a tandijak ugy az állami, mint a nem — állami iskoláknál nem egyenlő őss'zeghieli, de a szülők vagvoni és kereseti viszonyaihoz képest állapi Hatnának meg. Elejtendőnek találjuk azt a tervbe vett rendelkezést, hogy a nem állami iskoláknál befolyó tandijakból a fon tarlók tani tói állásonként évi 60 arany koronát lesznek kénytelen személyi ki-adásokra for ditani. így a nem-állami iskolák vagy több tandíjat lesznek kénytelenek szedni, mint az államiak; vagy pedig kevésbbé gondoskodhatnak iskoláiknak tisztogatásáról,, fűtéséről és tatarozásáról. Mivel pedig iskoláinknak túlnyomó része nem-állami iskola, ez az intézkedés önkénytelenül is a hazai közoktatás színvonalának sülyedését idézné elő. Ez bizonyára sem a törvényhozás,, sem pedig a közoktatásügyi miniszter nem akarja. Nem tartanok helyesnek azt sem,, h,a a tandij feltétlenül egyforma összegben szedetnék be minden szülőtől (gyámtól). Itt a látszólagos jogegyenlőség valóságban jogegyenlő l! enséget j el en t. Ki monda nd ó volna tehát, hogy a tandij — a megállapító 11 4—15 aranykorona korlátai között — — a szülők (gyámok vagyoni és kereseti viszonyaihoz képest, — Csetteg a kedvező anyagi helyzetben levő tanulónak körülménye. figyelembe vétele mellett is — szabandó ki. Igy a szegényebbek továbbra is úgyszólván ingyen tanulnának; míg a tehetősebbek valamivel többet fizetnének, ammit joggal elvárhatunk. Felveendő volna külön rendelkezés a Vagyontalan közalkalma ottak gyermekeinek tandíjmentességéi illetőleg. Kimondandónak tartanok azt is,, hogy az egy községben létező állami és nem-állá'mi iskoláknak tandija egyforma összegben állapíttassák meg, nehogy esetleg illegális verseny támadjon. Az ilyen iskolák a tandij ösz. szegére nézve egymással megegyezni tartoznának,. meg ném egyezés esetén a kir. tanfelügyelő állapítaná meg a tandijat; s határozata — birtokon kívül — a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felebbezhető volna . "^sr-íiár^ár ~

V - v X- . Döntöttek a pénzügyi palota épitkezésehez szükséges anyagszállítások dolgában. Kiket bíztak meg a szállítással ? Nyíregyháza,, junius 17. Saját tudósilónktól. Megírtuk már, hogy a pénzügyi palota építészeti bizottsága döntött a szükséges anyagszállítások ügyéi fen. A bizottság junius 11-én bontotta föl a beérkezett zári ajánlatokat Barna Aladár miniszteri tanácsos,, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügy igazgató,, Maróthy Kálmán des, oki. építész, Fidy Béla minrzleri osz tálylanácsos, továbbá az államépite>zeli lii vatal főnöke bizottsági tagok jelenlétében és az "összes körülmények mérlegelésével a legelőnyösebb ajánlatokat fogadta el. — Ilyenformán a következők ajánlata fogadtatott el: Homokra: Nyíregyháza r t. város üzemi hivatala. Kavicsra: Tóth és Sebestyén cég Debrecen. Szigete ö anyagra; Poznánszky és Slreliiz cég Budapest. Vasanyagra: Heinrich A. és Fiai és a Vasgerendát Árusító r. t. cégek Budapest. Tetőíedőanyagra: ELermt r .1. Budapest. Bádoganyagra: Magyar Fémbehozatal i r. 1. Budapest. Burkoló anyagira: Meloceo r. I Budapest. Faanyagra: Thuránszky Tihamér fűrésztől epe Szabóicsvcresmardt. A szállítandó anyagok értéke másfél milliárdot lesz ki. A mész és cement beszerzésével az építési vállalkozói fogják meghízni. A bizottság ugyanekkor kiadla felhívását az építkezésre vonatkozó ajánlatok meglételére s egyben névszerint fölszólította ezre- j Adorján János, Jláufíel Tivadar, Kálmán Károly, Pisszer János, Smiják István és Várafljay Sándor építészeket., illetve építési vállalkozókat,, hogy ajánialikat julius 7-5n déli 12 óráig adják be. Hogy a bizottság Budapestről kiket szólít fel ajánlattételre, az még nincs eldöntve. Az ajánlatok fölött a bizottság sürgősen dönt, ugy. hogy juiius 15-én az épitkezés akadálytalánui megkezdődhetik. Az uj palota építésének költsége 5 milliárd korona, az 1923—24. költségvetési évre van előirányozva. |2 dalárdista | énekel I a Heidelbergi diákok | mm Junins 18-19., szerdán 7 és 9 órakor, csütörtökön 3, 6, 7 és 9 órakor: a Diadal Mozgóban: Diadalmas ököl dráma 7 felvonásban. Kisérő műsor rendkívül kacagtató vígjáték 2 felv. Szakácsnő kerestetik