Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-17 / 113. szám

JfllKUJUÉK. Nyíregyháza, 1924. május 18. * Vasárnap XLV. évfolyam. * 114 szám Albert Verbeck V. D. Sande holland újságíró Nyíregyházán. Elragadtatással nyilatkozik a városi üzemekről. — Helyesli, hogy az alapítványi birtokot az ügyészség bérli. — Több holland lap képvi­seletében jár fiiagyarországon. Nyíregyháza, május 16. A Nyirvidék tu­dósitój ától. A városháza előtt találkoztam Albert Verbeck V. D. Sande holland újságíróval, aki Énekes János prépost-kanonok társasá gában éppen a városi üzemekből jött. A A kanonok ur mutatott be az érdekes ven­dégnek. Borotvált arcú, jóságos tekintetű, ga­lambszelid pap hatását kelti. Mindenre oda­adó figyelemmel hallgat, amit a Nyírségről, Nyíregyházáról mondanak neki. Felmentünk Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, pol­gármesterhez, aki a Benczúr-szobában foga­dott bennünket. Albert Verbeck levelet adott át dr. Bencs Kálmán kormányfőtaniácsos'nak. Ebben a levélben Petkó Szandtner miniszteri tanácsos meleg sorokban ajánlja a polgár­mester figyelmébe a holland lapok tudósí­tóját. A polgármester szives készséggel áll a holland újságíró rendelkezésére. Énekesi János prépost-kanonok ismerteti Albert Ver­beck jövetelének célját, megfigyeléseinek szempontjait. Olyasmi érdekli, amit eddig nem látott f Magyarországon. A külföldről érkezők előtt a banketező fogadások elzárják a valóságo­kat. Ő realitásokat keres, olyanokat, amelyek a magyar élni tudás jelei, s amelyek hatással lesznek a holland és belga olvasókra. Ki fog utazni Nyirábrányra, a trianoni határra. Látni akarja, hogy a mesterkélt határ, hogy meg­nehezíti a magyarság megélhetését, az érint­kezést, hogy a magyar területek átcsatolásiá­ra miként hanyatlott a kultura. Nyíregyházán a Nyírség specialitásait keresi. A tanyabok­rokat, a homokon gazdálkodók élete, kultu­rája szociális viszonyai érdeklik. Nagyon meg lepte, amit a város üzemeiben látott, ahol Steiner Vilmos igazgatótól részletes jnformá. ( ciókat nyert. Mindent, amit itt látott, uni- j kumnak tartja. Ö eddig azt hitte, hogy a vá­rosi állami üzemek seholsem virágoznak, —- ) Hollandiában sem tapasztalhatott mást, ép- i pen azért nagyon meglepte ennek ellenkező­je. Elkérte a városi üzemek zárszámadásának egy példányát s kérte Steiner Vilmos igazga­tót, fordíttassa le németre, hogy magával vigye s otthon felhasználhassa. A hollandust számokban igazolt eredmények tudják csak meggyőzni a magyarság életképességéről. — Előttük a realitások a döntők, propagáló ere­jűek. Nagyon érdekli a Bürger-féle alapítványi birtok is Albert Verbecket. Örült mikor hal­lotta, hogy a kir. ügyészség béreli a birtokot és hogy rabok dolgoznak rajta. Az ő elve is az hogy a zárka nem javítja meg a bű­nöst, egyedül a munka örömében Való rész­vétel adhatja vissza a becsületes életnek. Ki fog menni a Burger-féle biitokra is. Épp igy érdekli a szabolcsi homokon létesült mező­gazdasági ipar is. Ki fog utazni a Nyírség 1 Mezőgazdasági R.-T. görögszálási ipartele­pére. Ezután Mikecz István alispán tanácsára az alispánnal Komoróra utazik, ahol Szálán, czy Bertalan gazdaságát tekinti meg. Nyiregy házáról három napi tanulmányozó tartózko­dása után Debrecenbe, és a Hortobágyra uta­zik. Ide gróf Hoyos uradalmából, Kaposvár­ról érkezett. A holland ujságiró közölte Éne­kes János prépost kanonokkal, hogy Szege­den egy holland barátja export-importtal fog­lalkozik s ebbe Szabolcsvármegyét is be akarja kapcsolni. E célból Dr. Meskó László kincstári főtanácsossal lépett összekötte­tésbe. Albert Verbeck két év óta járja Magyar­országot s már jól beszél magyarul. Dr. Bencs Kálmán kormányfótanácsos, polgár­mester felhívta a figyelmét a Benczur-szoba képeire. A milleniumi képet jól ismeri, nagy érdeklődéssel nézte a városnak ajándékozott vázlatot s Benczúr originális rajzait. Megkérdeztem Albert Verbeck V. D. Sande-t, hogy mely hollandi lapoknak küldi tudósításait Magyarországról, Szabolcsvárme gyéről, Nyíregyháza városáról. Előkérte jegy zeteimet és szép kursiv betűkkel beírta : »Algemein Handelsblad«, Amsterdam. »Rot. terdamsch Nievvsblad«, Rotterdam, »De Ne­dedander«, Den Haag. »Nieuvve Arn­íemsche Courant«, Arnhem. »De Standaard«. Brüsszel. Az utolsó belga lap. Megemlitet­em Albert Verbecknek, hogy Nyíregyházán az Uránia előadások során nagy közönség hallgatta Hollandiáról a felolvasást és lelkes tapssal köszöntötte Vilma királynőnek, a magyar gyermekeket olyan megható szeretet­tel fogadó és ellátó holland nemzet királynő­jének képét örömmel fogadta a magyar szivek hálás érzéseinek tanújelét. Dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos azzal búcsúzott el, hogy délután a tanyákra megy ki, de az egész délutánt az üzemek részletes megfigyelésével Steiner Vilmos igazgató társaságában töl­tötte. Alávaló merénylet a szatmári székesegyház ellen. Óriási a felháborodás és elkeseredés. — A merénylőket még mindig nem tartóztatták le. Szalmái', május 14. Néhány nappal ezelőtt, május 8-án felháborító kulturbot­rány történt Szatmáron. A szerdáról csü­törtökre virradó éjjel elvetemült gazem­berek megcsonkították a főtéri püspöki székesegyház homlokzatán álló Szent László szobrot. A püspöki székesegyház, mely a Deák téren áll,, a legimpozánsabb templo­ma a városnak. A templomajtó két olda­lán a földszintről egy méter magasság­ra két hatalmas kőszobor áll. Az egyik a Szent László szobra,, a másik pedig a Szent István szobra. Az emiitett éjjel négy. oláh katona- I tiszt,, akik kissé illuminált állapotban | voltak, mikor egy bérkocsival a székes­egyház elé érkeztek leszállottak a kocsi­ról és a derékig érő vasrácson átugorva,, a Szent László szobrához mentek. A szobor jobb klezében tartptt ki­rályi jogart letörték és a földre dobták. Alávaló merényletük azonban ezzel még nem ért véget. A megcsonkítás után a székesegyház főbejáratától balra levő Szent István szobor ellen is merényletet akartak elkövetni,, de ebbeli szándékuk nem sikerült. Időközben ugyanis egy arra vetődött őrjá­rat megzavarta az egyenruhás szoborcson kilók munkáját,, mire a negv oláh kato­natiszt elmenekült. Ennek a piszkos merényletnek híre természetesen már másnap reggel az egész városban elterjedt s < mindenütt óriási elkeseredést szült. Még a jobb érzésű oláhok körében is nagy felháborodást keltett a szent ural­kodó szobrának megcsonkítása. A katholikus társadalom nem hagy­ta annyiban a dolgot és Szabó István püs­pöki helynök, dr. Czumbel Lajos teológiai prefektus, valamint Pálos István, a »K&­tholíkus ÉIet« szerkesztője másnap dél­előtt személyesen tettek feljelentést a haló­ságnál. A rendőrség mindent megígért,, de mindezideig — pedig ma már május köze­pén járunk — semmit nem tett. Ugy lát­szik,. hogy a megszállott terület magyar­sága ezt a pofont is megtorlatlanul kény­telen eltűrni. A gyermekiélek és az alsófoku nevelés. Irta Fehér Gábor IV. A pozitív ismeretek és az emberi okos­ság bizonyos összefüggésben állanak egy­mással,. mert hiszen mi egyéb indítaná ezt a lelki munkát tevékenységre,, mint a külső és belső tapasztalatok által szolgál­tatott anyag. Az olyan lélekben,, amely kel lő mennyiségű ismerettel nem rendelkezik, az intellektuális képesség benn lehet Ugyan, de munkaalkalma nincs. És ha ez az erő sokáig tétlenül szunnyad bennünk, lassanként mélyen az öntudat alá kerül és ilyenformán vészit készségéből. Ilyen értelemben rendkívül fontos; hogy a gyer­mek elméjét jól választott,, értékes isme­retekkel megtöltsük, mert ezzel megtettük az intelligencia erősitésére azt, amit em­beri eszközökkel megtenni képesek va­gyunk. Igy mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a gyermek környezetére,, amely­nek közrehatásával kapja 'első ismereteit Ezért nem szabadna azt tenni,, amit pedig a legtöbb szülő tesz,, hogy gyermekének társaságát, játszótársait külső társadalmi tekintetek alapján alkotja meg. Mindig olyan társaságot kellene teremteni a gyer­mek számára, amely erkölcsi és értelmi fejlődésére kedvezően hat. A külső környezeten kívül, amely tanít ugyan, de nem tervszerűen, szükség van rendszeres oktatásra is,, amely még fonto­sabb következményű,, mint a környezet nevelő hatása. A gyermekkel közlendő is­meretek meg válogatásán á 1 óvatosaknak kell lennünk s azokat a szellemi fejlettség fokához kell alkalmaznunk. A képzelethez kell szólani s igy az oktatás főanyagát a mese adja. Ezt szívesen hallgatja a gyer­mek,, ebben a tekintetben a legfogéko­nyabb s amit egyszer hallott,, azt igen ne­hezen felejti el. Ha ezt a tulajdonságot terv szerűen kihasználjuk,, a humán műveltség­nek bámulatos korán,, már a 4—5 életév befejeztével erős alapot vethetünk. A nem­zeti mondák,, a nemzeti történelem mese­szerű részletei,, a magyar irodalom igen sok terméke játszva tanítható meg már, ezen a fokon, úgyszintén a klasszikus vi­lág mithoszai s a világirodalom leghíre­sebb müveinek meséi. Mindezek ma már, nagyrészt ügyesen szerkeszlett könyvek­ben megkaphatok, ugy, hogy a nevelő ré­széről semmi előzetes készülésre nincs szükség. Megjegyzendő,, hogy sokkal jobb, ha a közlés élőszóval történik, mert a ha­llás igy közvetlenebb,, de ha ez nincs, jó a felolvasás is. Egyetlen nehézség a köny­vt-k megválogatásában van. De e lekintet­KHSSg Diadal Mozgó: Május 16 án és 17-cn, pénteken és szombaton 7 és 9 órai kezdettel: Bella Donna Pola Negrí-vel 18-án, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai, 19 én, hétfőn 7 és 9 órai kezdettel

Next

/
Thumbnails
Contents