Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-16 / 112. szám

1924. május 16, JCjt

XOB&L adja a helytelen praemissát, a helytelen alapot, amely magával hozza a logikai munka eredményének helytelenségét. Ha a dolgok helyes kapcsolatának meglálása megvan,, ezzel meg van adva az ember egész lelki tevékenységének bizlos alapja, ahonnan ez hajszálnyit se tér le soha. Igy érthette és csakis igj- értetle ezt Szókratész,, amikor azt mondja: az erény rudas, belátás. Ugyancsak Szókratész azonban azt is mondja,, hogy az erény — tanítható. — Feltehetjük tehát ezt a kérdést: lehet-e a gyermek lelkébe intelligenciát átültetni; módunkban áll-e a nevelés utján odahatní, hogy ne csak tanult ember,, hanem okos ember legyen belőle? A külső tapasztalat nem nagyon biztat. A külső tapasztalat azt mondja,, hogy az embernek módjában áll ugyan pozitív ismeretei körét bizonyos fokig szélesbiteni s a szabadság e téren meglehetősen nagy, de az intelligencia megmarad állandóan változatlan tényezőnek, amely nem fejlődik arányosan a pozitív is meretek tömegével s jóformán az ember egész életében ugyanaz marad. Bizony; a tapasztalat azt mondja,, hogy intelligenciát, okosságot a gyérmekbe belenevelni nem lehet. Ez a léleknek olyan része,, amelynek meghatározását és irányítását Isten magának tartotta fenn. Ezt mondja a küls.ő tapasztalat,, de szerencsére ez nem utolsó szó ebben a nagyfontosságú kérdésben. Először is hangsúlyoznunk kell a következőt: Sohase tudhatjuk,, hogy a gyermekben menynyi van ebből az adományból,, mert az intelligencia löbbé-kevésbbé mindig egyoldalú, sőt annál becsesebb, mennél inkább van egy tárgykör felé kifejlődve. Ha bizonyos tárgykörű kérdésekben a gyermek intelligenciájának semmi "jelét se látjuk,, ez még nem bizonyít semmit, mert a természet egy más tárgykörben eset leg bőven kárpótolta a lelkeket azért,, amit egy téren megvont tőle. Különben pedig az intellektualitás fokának meghatározása a gyermeknél oly nehéz,, hogy azt jó lélekkel senki se vállalhatja. Mivel tehát sohasem tudhatjuk, hogy mit tartalmaz az a Jélek,, amelyet alakitanunk kell, kötelességünk an évelő munkát azzal a feltevéssel kezdeni és folytatni,, hogy egy teljes intelligencia keletkezésévei állunk szemben,, amelynek kifejlődését minden oldalról egyaránt segítenünk kell. Mi az a hét fegyelmi vétség, amelynek alapján Nagy Ernőt elitélte Szabolcsvármegye fegyelmi választmánya ? Nagy Ernő beadványát tiszteletsértőnek találta a bizottság. Nyíregyháza ,május 15. A Nyirvidék tudósítójától. Tegnap hírül adtuk, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának fegyelmi választmánya hivatalvesztésre ítélte Nagy Ernő nemzetgyűlési képviseiőt, volt alsóvereckei főszolgabírót. A szóban lévő és az itélet alapjául szolgáló hét fegyelmi vétséget az itélet véghatározata a következőkben fogalmazza meg : Nagy Ernő : 1. A katonaság részére szervezett hatósági széna beszerzesi akció alkalmával a termelőktől összegyűjtött széna egy részét — a beszerzési áron jóval fölül — és ugy a szénán, mint a fuvardíjon nyerészkedve, magáncégnek adta el, részben magának tartotta meg és a széna szállításhoz a közerőt jogtalanul kirendelte, illetőleg azt saját hasznára igénybe vette. 2. Mint az alsóvereckei járás főszolgabirája, a háború alatt a járás közellátását illetőleg szembe helyezkedett az ilyen tárgyú alispáni és kormányhatósági rendeletekkel és a fejadagoknak a szegénység terhére való önkéntes megváltoztatásával, a lisztái ak megdrágításával és nagy tartalékkészlet oknélküli gyűjtésével a járás lakosságának közellátását és vele a lakosság nyugalmát, valamint a közrend fenntartását veszélyeztette. 3. 1918. október hó 31.-től kezdve a népköztársaság, majd a tanácsköztársasjági rendszer és végül Bereg vármegyének ellenséges megszállása alatt hivatalos Kötelességei megsértésével és hivatali esküje megszegésével nemzetellenes és hazafiatlan magatartást tanúsított, vármegyéje és hazája érdekeivei szemben forradalmi és rendbontó elemekkel, majd a kommunista ii ányzattal tartott együtt, ezen irányzatok mind jobban való érvényesülését mint Beregmegye alispánhelyettese, személyes közreműködésével és hivatala súlyával előmozdította, majd a direktórium elmenekülése után a Beregszászban megszervezett ellenforradalom sikerét árulással meghiúsította és ezzel felidézője volt annak a sok szenvedésnek és nyomornak, amely Beregszász polgári lakosságát az ellenforradalom meghíusuiása után és a direktórium ujbói való visszatéréséelv sújtotta s végül pedig ugyanő a cseh megszállás alatt, hogy ismét hatalomhoz juthasson, ezen idegen államhatalomnak önként felajánlkozott, attól podzsupán hivatalt vállalt, a cseh megszállás hivatali berendezkedését közreműködésével elősegítette és podzsupáni működésének rövid tartama alatt hivatalos hatalmával is viszszaélt. "4. Bereg és Ugocsa megyék részére a for raadalom után megvásárolt katonai anyagraktár kezelése és értékesítésénél elmulasztotta a kellő felügyeletet, az anyagraktár kiáiusitására vonatkozó intézkedéseiből hiányzott a kellő előrelátás és rendszeresség, aminek folytán az anyagokat nem arányosan, de a szociáldemokrata párthoz tartozók előnyberészesitésével, legtöbb esetben nem megfelelő áron, sőt sok esetben ingyen árusította el, illetve osztotta szét, sőt ezen anyagraktárból ellenszolgáltatás nélkül maga is részesült, ugy, hogy a ténykedésével ugy Beregvármegyét, mint a magyar államot helyrehozhatatlan módon megkárosította. 5. Alispánhelyettesi működése alatt saját részére a számvevőség tiltakozása ellenére szabálytalan kiutalásokat eszközölt, közpénzedet jogosulatlanul magánál tartott, illetve azokat elkésve szolgáltatta be a közpénztárba. 6. A vármegyei kezelésben lévő zánykai fakitermelési akciót felsőbb hatósági és ismételt rendelet ellenére elmulasztotta támogatásban részesíteni, majd alispáni helyettesi működésének tartama alatt jogosulatlanul és hitelbe történt fakiutalásokkal vármegyéjét ennél az akciónál jelentékeny módon ínegkáiositotta és végül 7. Beregvármegye törvényhatóságához intézett beadványában e felettes hatóságának tekintélyét séf tő kitételeket használta. Ezek miatt a vétségek miatt hozta a fegyelmi választmány az elmarasztaló ítéletet. A határozat indoklása, amely Nagy Ernő védekezésével szemben felsorakoztatja a nagyszámú tanuk vallomását, huszonhat gépírásos oldalra terjed. A hetedik pontban érintett sértő beadványt is idézi az itélet indoklása, amely szerint Nagy Ernő a beregmegyei töi vényhatósági bizottsághoz 1923. februárjában intézett beadványban a következő sértő kitételeket használta : »1. Különben pedig, hogy a 27.085 korona 12 fillérről szóló számadásomat tudomásul veszi-e vagy sem a Tisztelt Bizottság, az nekem olyan mindegy. Tegyen, amit akar. Lehet, hogy most nem veszi tudomásul, mert Gulácsy István ur azt parancsolja, ha esetleg én lennék az, akkor az enyémet venné tudomásul és a Gulácsy urét nem. 2. Nem számolok, mivel nincs miről és mivel elszámolnom. Ha nem tetszik, Tisztelt Bizottság, tessék a bíróság elé vinni a dolgot". Mondja az ki, hogy köteles vagyok-e valamiről számolni. 3. Vagyok és pedig azzai a tisztelettel a Bizottság iránt, amit tőlem megérdemel.« Hétfőn Zsolna? Manci, Bihari Nándor és Máihé László jutalomjátéka Juniustól postán kézbesitik a közalkalmazottak illetményét. Nyíregyháza, május 15. A szanálási törvény egyik paragrafusa az állampénztárak átszervezésiéről intézkedik. A törvény, szerint az állampénztárak elveszítik eddigf jellegüket és hatáskörüket s a régi zsánerű adóhivatalokká szervezik át,, természetesen az ántánt által is megkívánt és szigorúan előirt modern újításokkal. f , Az állampénztár ezentúl mint elsőfokú pénzügyi hatóság szerepel. A postatakarékpénztár veszi át ügykörének nagyrészét s ennek adják át a ielszámolás után fennmaradó pénzkészleteket is. Az állami pénzek egyedüli kezelője a postatakarékpénztár lesz,, ami a pontos átLekíntést és ellenőrzést mindenesetre megkönnyíti. Az egész állami pénzkezelés átvétele természetesen súlyos terheket ró a postatakarékpénztárra,, amelynek személyzetéi megfelelően ki kell bővíteni. Itt szándékoznak elhelyezni az állampénztárak felszámolása után feleslegessé váló személyzetei s esetleg a B) listások egy. részét. A postatakarékpénztár ügylelkörét az állami kezelésen kivül is bővíteni igyekszik s arra törekszik, hogy. az állammal bármi összeköttetésben állo minden pénzügyi faktor számlát nyithasson nála,, hogy. ezáltal a clearing átutalás bevezetésevei a pénzkezelés minél inkább csökkentessék. Megbízható forrásból nyert értesülésünk szerint az állampénztárak átszervezéséről a rendelet már a debreceni államjpénztárhoz meg is érkezett. Egyéb .fontos adminisztratív intézkedések mellett — ame lyek még nem kerültek nyilvánosságra, a rendelet első s igen fonlos intézkedése az, liogy az állampénztár, csak a juniusi illetményeket fizetheti ki utoljára. A szigorú pénzügyminiszteri rendelet ezzel kapcsolatban előírja,, hogy. minden köztiszt viselőnek junius 2-ikán,, de legkésőbb 3-án fel kell venni a múltra,, illetve a junius hóra illetményeit,, mert ezentúl az ósszes alkalmazottak tényleges és nyugdíj járulékait a posla fogja kiűzetni,, illetve kézbesittetni. Felhívja ennélfogva az állampénztár az összes közalkalmazottakat a pontos határidő Junius 2—3; szigorú betartására. A rendelet szerint aki a megszabott határidő alatt illetményét ki nem veszi és ezt kellő indokkal igazolni nem tudja,, illetményeit el is veszítheti. Szoxnb&ton, CJ f# Gsak feinotteknek Bérletszünet Kw6hJ| Hétfőn Zsolnay Manci, Bihari Nándor és Máthé László jutalomjátéka. 0 0 O Szinre kerül: ízi