Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-14 / 110. szám

t ^rat^wsfgiBS^SSSI 1924, május 14. A gyermeklélek és az alsófoku nevelés Irta: Fehér Bihar. I. Mikor a gy ermeki élekről és az ehhez alkalmazandó nevelési elvekről akarunk beszélni,, legelső feladat, hogy tiszta képünk legyen magáról a lélekről,, amelyet alakítani akarunk. Ennek legtermészetesebb módja, ha megkeressük a főkülönbséget a gyermek és a felnőtt lelke között. Ha ezt megtaláltuk s a lelki élet két típusát elkülönítettük egymástól,, akkor nincs más hátra,, minthogy a lélek erőinek ismeretét praktikus elvek megalkotására használjuk lel. Ha az alap helyes,, a belőle folyó praktikus nevelési szabályok természetesek fognak lenni s alkalmazásuk eljuttat ahhoz az eredményhez,, amit tőlük várunk. * Az emberi lélek az idők folyamán szakadatlan, folytonos változásnak van kitéve. E változások lényegét később fogjuk tárgyalni. Egyelőre csak annyit, hogy az ember lelki fejlődésének három tipusát különböztetjük meg: A fejlőtlés első típusán minden ember keresztül megy ez a gyermekkor naivsága. Reális tapasztalatok a lelket még kevéssé korlátozzák: ez a hangulatok és a képzelet teljes szabadságának kora. — A képzelet állal irányitott gyermek az őt körülvevő életben olyan színeket, olyan jelenségeket lát meg,,"amikre a felnőttek már nem képesek. Sőt a képzelet életei lehel a tárgyakba is és megtölti a gyermek fantáziáját olyan képek tömegével, amelyekért méltán irigyelhetjük őket. De ez az intenzív belső lelki élet korántse megy a kifelé irányuló megfigyelő erő rovására. — Ellenkeőleg: a gyermeklélek e tekintetben is rendkívül finom műszer,, amelyben semmi behatás nyomtalanul el nem vész hanem tovább rezeg 'és észrevétlenül átalakitólag hat. Sőt vissza fogunk térni arra is, hogy a gyermek nemcsak meglát, hanem meg is ért mindent, ha nincs is logikailag olyan tiszta képe a dolgokról, iminf. al'elnőtfceknek. Vannak emberek, akik ezen a fejlődési fokon életük végéig megmaradnak s ez a legritkább és legszebb istenáldás,, ami embert érhet. Az ilyen emberek életében mindig az léÉrzelem dominál. E«és,z fényük harmonikus; az élei által feladott kérdéseket kevés számú,, de mereven kialakult erkölcsi elvek alapján i télik meg. — Látókörük sohasem széles: az anyagiak iránt kevés érzékük van. A ieítetésnek legkezdetlegesebb fogásaira se képesek,, másokkal szemben jóhiszeműek egészen a naivságig,, de örökre elzárkóznak azok elől, akiknek kétszinüségén egyszer átalláttak. Az élet igazi oldalát,, az emberek közönséges voltát ösztönös módon érzik ugyan, de e tudásnak konkrét alkalmazására képtelenek . Az ilyen emberek ritkák és a rendkivüliség jele minden módon rajtuk van. — Annál gyakoribb a fejlődés második foka, mert ide jut el és itt áll meg az emberek legnagyobb tömege; ez az ember szellemi fejlődésének átlaga. A hangulatok és a képzelet uralmát az élet praktikus felfogása,. az élettapasztalatok váltják fel. Lehetetlen megrajzolni azt a -számos embertípust,, amely ide tartozik. Mindnyájukra nézve jellemző azonban Valami naiv önbizalom,, amelynek szuggesztiója folytán Ítéleteikben rendkívül biztosak és magukat általában csalhatatlanoknak tartják. A gyermekkorból hozott naivságuk alapjában véve megmarad, de el torzul és önbizalomtól feszülő,, komolykodó naivság lesz belőle. Gyakori az a tipus,, amely szerénységet és egyszerűséget affektál ugyan,, de titokban önértékének csendes kultuszával van eltelve. E hiúság a külvilágtól kielégítést követel, amelyet annál kevésbbé kap meg az illető, ménné! kevesebb egyénir ségének valódi értéke. Az ilyeneknél az elégűletlenség állandóan ideges feszü/tségben tartja a lelket és egyfelől irigységre,, másfelől arra ösztönzi, hogv erőszakos módon kényszerítse ki környezetétől azt a hódolást,. amit a lélek csak egy m'agasabbrendü lélek előtt érez. Bölény és malicia — az emberi silányság e két feltétlen ismertető jele — szükségszerű következménye e kielégítetlen hiúságnak és egyszersmind az értéktelenség állandó kísérője. A szellemi fejlődés harmadik foka sokban hasonlít a gyermekkorhoz. Az élet ezen a fokon újra misztikummá válik, szétfoszlik a gondolkodás erejébe vetett hit,, helyét nagy kételkedés foglalja el. — f^kik ide tartoznak,, kivétel nélkül művészid kek, tekintet nélkül arra, hogy alkottak-e valamit vagy sem, aminthogy minden ember abban a pillanatban lesz művésszé,, amikor a körülvevő élet nagv misztikumát először észreveszi. Mert az élet ahox azt legtöbben élik,, sablonok puszta Sorozata s aki ezt mégis mélynek látja, az csak saját lelkének mélységeit ruházza át a holt ' — - - - Elmaradhatatlan ettől 1 a világnézettől a szkepszis,, emellett a szünetlen vágyakozás valami magasabb felé s az ahhoz való elérés tehetetlenségének érzete. E tehetetlenség nyugtalanító érzete szüli a lélek természetes vágyódását vissza a gyermeki öntudatlanság állapotába. Itt, az emberi fejlődés legmagasabb fokán egyszerre világossá lesz,, nogv a kis gyermek naivsága és az elérhető legnagyobb emberi bölcsesség lényegükben nagyon közelálló fogalmak,, de a gyermek naivsága mégis felsőbb rendű valami,, mert öntudatlanul,, természetesen folyik a lélekből,, míg a bölcs naivsága fájdalmas, öntudatos, akart naivság, amely ugy viszonylik az igazihoz, mint a művirág a termés,zötes virághoz. E felhozott három típus közül csak az els őés ^armadik igazán érdekes. Csak azok az emberek érdekesek,, akik vagy naivak maradtak, mint a gyermekek, vagy pedig az elérhető legnagyobb emberi bölcseséget tették tulajdonukká. Az emberek zöme — sajnos — középen áll meg. Leveti magáról a gyermekkor vonzó naivságát,, másfelől pedig élettapaszlalatoknak nevezett megalkuvásaival és elvtelenségével sablonossá teszi az életet. — Ne gondoljuk hát,, hogy a felnőtt ember lelke szemben a gyermek lelkével magasabb rendű valami, mert ennek ép az ellenkezője igaz. A gyermek lelke tisztább,, gondolkozása poétikusabb,, következetesebb sőt talán igazabb is, mint a mienk. Dosztojevszkij azt mondja: Kívánatos volna, hogy ne a kicsinyek tanuljanak a felnőttektől, hanem épen megfordítva. A hus és a hústermékek ára felette van a világparitásnak. A sertéskereskedők az áitlinos és forgalmi adók e ységesitésésől várják az árak hanyatlását. — A husdrágaság a legsúlyosabban érinti a magyar fogyasítóköxönségetAmikor minden cikknek az ára napnap után emelkedik, a mindinkább elszegényedő fogyasztó azzal szórakozhat,, hogy kiszámítja, hogy az egyes épen nélkülözni kénytelen elsőrendű szükségleli cikkek« ára hogyan aránylik a különféle béke-,, világ és aparanyparilasokhoz. Valóságos tár sasjáték jellege van már ezeknek a szánioígalásoknak, amelyek arra mindenesetre jók,, hogy az emberek számérzékéi fellesszék, egyébként azonban kevés praktikus eredménnyel járnak. A városi lakosság,, hivatalnokok, lateinerek már mind kiszámították, liogy minden, általuk — bár ritkán és módjával — fogyasztott cikknek ,az ára messze elhagyta az összes ismertebb paritásokat és a zsír,, hus ára csáknem kétszerese a békebeli árnak. De más fogyasztási cikkekre vonatkozó indokolás ; hogy t. i. az árak a világparitáshoz igazodnak,, speciálisan a húsfélékre nem állja meg a helyét,, lévén a külföldi huster- j pfékek ára S magyarországiaknál al.,cso- j ^yabb. Ennek a jelenségnek az okáról érdekesnek tartottuk kérdést intézni az Országos Sertéskereskedelmi Egyesiiielhz, melynek íőti-tkára,, Pogány Dániel a következőket mondotta munkatársunknak: tekintetében fennálló helyzet. A különféle adók ugyanis nincsenek egységesítve,, Az általános és állatforgalmi adók egységesitésének a nagyüzemekre lenne előnyös hatása,, jelenleg ezek érzik a legsúlyosabb, a ferde helyzet következményeit. A nagyüzemek azelőtt ugyanis a felhajtás 80 százalékát vásárolták meg,, illetve használták fel,, míg jelenleg kénytelenek üzemeiket redukálni. A kishentes ni a nem a nagyüzemektől vásárolja a félsertést,, mert meg akarja takarítani a 3 százalékos forgalmi adót. Természetes, hogy a megtakarítás ellenére sem olcsóbbak a kishentes ter— Tény az, hogy a hústermékek ára felette van a világparitási árnaK. Ennek a körülménynek elsősornban az a magyarázata,, liogy a háború után fenmaradt különféle korlátozó intézkedések a magyar sertéshizlaló ipart lanyhább termelésre ösztönözték. Ilyenformán lehetetlen a versenyt felvenni a külföldi árakkal. A másik,, kihatásában talán még súlyosabb körülmény az általános és forgalmi adók XMadai Május 13-14-15-én, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel mékei, m'erl a nagy üzemek nagybani áron vásárolván a sertéseket,, a forgalmi adó lerovása mellett olcsóbban állítják elő a husipari termékeket a kishentesnél. — A húsipar szempontjából az egyI ségesités végrehajtása olyan formán lenne a legelőnyösebben megvalósítható,, hogy, az általános forgalmi adót az élősertés eladásánál kellene leróni és ezzel mentesít lelnének is a további megadóztatás alól. így,, a forgalmi adónak egyszer történő lerovása esetén a húsipar mentesülne a a súlyos adminisztrációtól. A kincstár különféle nehézségektől,, de az állam is mindenesetre teljes összegében,, úgyszólván adniinisztrái-ós költségektől mentesen jutna adójához a járlatok átírása alkalmával. A lrishelitesek a legjobb akarat mellett sem képesek eleget tenni a forgalmi adó-lerovás körüli adminisztrációs követelménynek, ami miatt azután az államnak óriási adminisztrációt kell fenntartania a megfelelő ellenőrzés lebonyolítására. S ez a nagy adminisztráció sem biz(A huncut Patty.) Egy szeleburdi fruska tragikomédiája. Főszereplő: rsh! a €£