Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-14 / 110. szám

t ^rat^wsfgiBS^SSSI 1924, május 14. A gyermeklélek és az alsófoku nevelés Irta: Fehér Bihar. I. Mikor a gy ermeki élekről és az ehhez alkalmazandó nevelési elvekről akarunk beszélni,, legelső feladat, hogy tiszta ké­pünk legyen magáról a lélekről,, amelyet alakítani akarunk. Ennek legtermészete­sebb módja, ha megkeressük a főkülönb­séget a gyermek és a felnőtt lelke között. Ha ezt megtaláltuk s a lelki élet két típu­sát elkülönítettük egymástól,, akkor nincs más hátra,, minthogy a lélek erőinek is­meretét praktikus elvek megalkotására használjuk lel. Ha az alap helyes,, a belőle folyó praktikus nevelési szabályok termé­szetesek fognak lenni s alkalmazásuk eljut­tat ahhoz az eredményhez,, amit tőlük vá­runk. * Az emberi lélek az idők folyamán szakadatlan, folytonos változásnak van ki­téve. E változások lényegét később fogjuk tárgyalni. Egyelőre csak annyit, hogy az ember lelki fejlődésének három tipusát különböztetjük meg: A fejlőtlés első típusán minden em­ber keresztül megy ez a gyermekkor naiv­sága. Reális tapasztalatok a lelket még ke­véssé korlátozzák: ez a hangulatok és a képzelet teljes szabadságának kora. — A képzelet állal irányitott gyermek az őt kö­rülvevő életben olyan színeket, olyan je­lenségeket lát meg,,"amikre a felnőttek már nem képesek. Sőt a képzelet életei lehel a tárgyakba is és megtölti a gyermek fantá­ziáját olyan képek tömegével, amelyekért méltán irigyelhetjük őket. De ez az in­tenzív belső lelki élet korántse megy a ki­felé irányuló megfigyelő erő rovására. — Ellenkeőleg: a gyermeklélek e tekintetben is rendkívül finom műszer,, amelyben semmi behatás nyomtalanul el nem vész hanem tovább rezeg 'és észrevétlenül át­alakitólag hat. Sőt vissza fogunk térni ar­ra is, hogy a gyermek nemcsak meglát, hanem meg is ért mindent, ha nincs is logikailag olyan tiszta képe a dolgokról, iminf. al'elnőtfceknek. Vannak emberek, akik ezen a fejlődési fokon életük végéig megmaradnak s ez a legritkább és legszebb istenáldás,, ami embert érhet. Az ilyen emberek életében mindig az léÉrzelem dominál. E«és,z fé­nyük harmonikus; az élei által feladott kérdéseket kevés számú,, de mereven kiala­kult erkölcsi elvek alapján i télik meg. — Látókörük sohasem széles: az anyagiak iránt kevés érzékük van. A ieítetésnek leg­kezdetlegesebb fogásaira se képesek,, má­sokkal szemben jóhiszeműek egészen a naivságig,, de örökre elzárkóznak azok elől, akiknek kétszinüségén egyszer átal­láttak. Az élet igazi oldalát,, az emberek közönséges voltát ösztönös módon érzik ugyan, de e tudásnak konkrét alkalmazá­sára képtelenek . Az ilyen emberek ritkák és a rendki­vüliség jele minden módon rajtuk van. — Annál gyakoribb a fejlődés második foka, mert ide jut el és itt áll meg az emberek legnagyobb tömege; ez az ember szellemi fejlődésének átlaga. A hangulatok és a képzelet uralmát az élet praktikus felfogá­sa,. az élettapasztalatok váltják fel. Lehe­tetlen megrajzolni azt a -számos embertí­pust,, amely ide tartozik. Mindnyájukra nézve jellemző azonban Valami naiv ön­bizalom,, amelynek szuggesztiója folytán Ítéleteikben rendkívül biztosak és magukat általában csalhatatlanoknak tartják. A gyermekkorból hozott naivságuk alapjá­ban véve megmarad, de el torzul és önbi­zalomtól feszülő,, komolykodó naivság lesz belőle. Gyakori az a tipus,, amely szerénysé­get és egyszerűséget affektál ugyan,, de titokban önértékének csendes kultuszával van eltelve. E hiúság a külvilágtól kielé­gítést követel, amelyet annál kevésbbé kap meg az illető, ménné! kevesebb egyénir ségének valódi értéke. Az ilyeneknél az elégűletlenség állandóan ideges feszü/t­ségben tartja a lelket és egyfelől irigység­re,, másfelől arra ösztönzi, hogv erőszakos módon kényszerítse ki környezetétől azt a hódolást,. amit a lélek csak egy m'aga­sabbrendü lélek előtt érez. Bölény és ma­licia — az emberi silányság e két feltét­len ismertető jele — szükségszerű követ­kezménye e kielégítetlen hiúságnak és egyszersmind az értéktelenség állandó kí­sérője. A szellemi fejlődés harmadik foka sokban hasonlít a gyermekkorhoz. Az élet ezen a fokon újra misztikummá válik, szétfoszlik a gondolkodás erejébe vetett hit,, helyét nagy kételkedés foglalja el. — f^kik ide tartoznak,, kivétel nélkül művész­id kek, tekintet nélkül arra, hogy alkot­tak-e valamit vagy sem, aminthogy min­den ember abban a pillanatban lesz mű­vésszé,, amikor a körülvevő élet nagv misz­tikumát először észreveszi. Mert az élet ahox azt legtöbben élik,, sablonok puszta Sorozata s aki ezt mégis mélynek látja, az csak saját lelkének mélységeit ruházza át a holt ' — - - - ­Elmaradhatatlan ettől 1 a világnézettől a szkepszis,, emellett a szü­netlen vágyakozás valami magasabb felé s az ahhoz való elérés tehetetlenségének érzete. E tehetetlenség nyugtalanító érzete szüli a lélek természetes vágyódását vissza a gyermeki öntudatlanság állapotába. Itt, az emberi fejlődés legmagasabb fokán egyszerre világossá lesz,, nogv a kis gyer­mek naivsága és az elérhető legnagyobb emberi bölcsesség lényegükben nagyon közelálló fogalmak,, de a gyermek naivsá­ga mégis felsőbb rendű valami,, mert ön­tudatlanul,, természetesen folyik a lélek­ből,, míg a bölcs naivsága fájdalmas, ön­tudatos, akart naivság, amely ugy viszony­lik az igazihoz, mint a művirág a termés,zö­tes virághoz. E felhozott három típus közül csak az els őés ^armadik igazán érdekes. Csak azok az emberek érdekesek,, akik vagy nai­vak maradtak, mint a gyermekek, vagy pedig az elérhető legnagyobb emberi böl­cseséget tették tulajdonukká. Az emberek zöme — sajnos — középen áll meg. Le­veti magáról a gyermekkor vonzó naiv­ságát,, másfelől pedig élettapaszlalatok­nak nevezett megalkuvásaival és elvtelen­ségével sablonossá teszi az életet. — Ne gondoljuk hát,, hogy a felnőtt ember lel­ke szemben a gyermek lelkével magasabb rendű valami, mert ennek ép az ellenkező­je igaz. A gyermek lelke tisztább,, gondol­kozása poétikusabb,, következetesebb sőt talán igazabb is, mint a mienk. Doszto­jevszkij azt mondja: Kívánatos volna, hogy ne a kicsinyek tanuljanak a felnőt­tektől, hanem épen megfordítva. A hus és a hústermékek ára felette van a világparitásnak. A sertéskereskedők az áitlinos és forgalmi adók e ységesitésésől várják az árak hanyatlását. — A husdrágaság a legsúlyosabban érinti a magyar fogyasítóköxönséget­Amikor minden cikknek az ára nap­nap után emelkedik, a mindinkább elsze­gényedő fogyasztó azzal szórakozhat,, hogy kiszámítja, hogy az egyes épen nélkülözni kénytelen elsőrendű szükségleli cikkek« ára hogyan aránylik a különféle béke-,, vi­lág és aparanyparilasokhoz. Valóságos tár sasjáték jellege van már ezeknek a szánioí­galásoknak, amelyek arra mindenesetre jók,, hogy az emberek számérzékéi fel­lesszék, egyébként azonban kevés prakti­kus eredménnyel járnak. A városi lakos­ság,, hivatalnokok, lateinerek már mind ki­számították, liogy minden, általuk — bár ritkán és módjával — fogyasztott cikknek ,az ára messze elhagyta az összes ismer­tebb paritásokat és a zsír,, hus ára csák­nem kétszerese a békebeli árnak. De más fogyasztási cikkekre vonatkozó indokolás ; hogy t. i. az árak a világparitáshoz iga­zodnak,, speciálisan a húsfélékre nem áll­ja meg a helyét,, lévén a külföldi huster- j pfékek ára S magyarországiaknál al.,cso- j ^yabb. Ennek a jelenségnek az okáról ér­dekesnek tartottuk kérdést intézni az Or­szágos Sertéskereskedelmi Egyesiiielhz, melynek íőti-tkára,, Pogány Dániel a kö­vetkezőket mondotta munkatársunknak: tekintetében fennálló helyzet. A külön­féle adók ugyanis nincsenek egységesítve,, Az általános és állatforgalmi adók egysé­gesitésének a nagyüzemekre lenne előnyös hatása,, jelenleg ezek érzik a legsúlyosabb, a ferde helyzet következményeit. A nagy­üzemek azelőtt ugyanis a felhajtás 80 szá­zalékát vásárolták meg,, illetve használták fel,, míg jelenleg kénytelenek üzemeiket redukálni. A kishentes ni a nem a nagyüze­mektől vásárolja a félsertést,, mert meg akarja takarítani a 3 százalékos forgalmi adót. Természetes, hogy a megtakarítás ellenére sem olcsóbbak a kishentes ter­— Tény az, hogy a hústermékek ára felette van a világparitási árnaK. Ennek a körülménynek elsősornban az a magya­rázata,, liogy a háború után fenmaradt különféle korlátozó intézkedések a ma­gyar sertéshizlaló ipart lanyhább terme­lésre ösztönözték. Ilyenformán lehetetlen a versenyt felvenni a külföldi árakkal. A másik,, kihatásában talán még súlyosabb körülmény az általános és forgalmi adók XMadai Május 13-14-15-én, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel mékei, m'erl a nagy üzemek nagybani áron vásárolván a sertéseket,, a forgalmi adó lerovása mellett olcsóbban állítják elő a husipari termékeket a kishentesnél. — A húsipar szempontjából az egy­I ségesités végrehajtása olyan formán lenne a legelőnyösebben megvalósítható,, hogy, az általános forgalmi adót az élősertés eladásánál kellene leróni és ezzel mente­sít lelnének is a további megadóztatás alól. így,, a forgalmi adónak egyszer történő lerovása esetén a húsipar mentesülne a a súlyos adminisztrációtól. A kincstár különféle nehézségektől,, de az állam is mindenesetre teljes összegében,, úgyszól­ván adniinisztrái-ós költségektől mentesen jutna adójához a járlatok átírása alkalmá­val. A lrishelitesek a legjobb akarat mel­lett sem képesek eleget tenni a forgalmi adó-lerovás körüli adminisztrációs köve­telménynek, ami miatt azután az állam­nak óriási adminisztrációt kell fenntar­tania a megfelelő ellenőrzés lebonyolítá­sára. S ez a nagy adminisztráció sem biz­(A huncut Patty.) Egy szeleburdi fruska tragikomédiája. Főszereplő: rsh! a €£

Next

/
Thumbnails
Contents